A 2015. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest kissé csökkent, az április 24 pontról 21 pontra. Ez az érték azonban még mindig magasabb, mint a januári 19 pont, és mint az előző év ugyanezen időszakában mért 18 pont. A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2015 áprilisában 39 ponton állt), és megegyezik az ezt megelőző három negyedév értékével. A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részére. Az adatgyűjtés során munkaadókat, és szakiskolát végzett fiatalokat is megkérdezünk.

Az adatfelvételi munkát a területi kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végzik.

A kutatás szakiskolásokra vonatkozó részében 2410 tanuló körében végeztünk kérdőíves adatfelvételt. Elemzésünk a 2013 nyarán szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a szakiskola elvégzése óta eltelt 19 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra.

A kutatás munkaadókra vonatkozó részében mintegy 2500 vállalkozás vezetőit keresték fel a kérdezők. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Végül a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2016/2017-es szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkkal szolgáljon.

A 2015. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, a GVI Negyedéves Konjunktúramutatója a januári 19 pontról 24 pontra emelkedett. Ez a felmérés kezdete, 2010. január óta a legmagasabb érték. A Bizonytalansági Mutató értéke 39 pontos szinten áll, amely érték magasabb az előző negyedévben mértnél (2015 januárjában 35 ponton állt), ez a bizonytalanság növekedésére utal. A jelenlegi 39 pontos szint magasabb az egy évvel korábbi értéknél (2014 áprilisában 36 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

A 2015. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban tovább javult az üzleti bizalom szintje. A KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 16 pontról 23 pontra emelkedett, ami a felmérés kezdete, 2005. január óta mért legmagasabb érték. Az egy évvel korábbi értéknél (2014 áprilisában 10 pont volt) szintén magasabb a mutató jelenlegi értéke. A Bizonytalansági Mutató 38 pontos szinten áll, 3 ponttal meghaladva a januári értéket; ez a bizonytalanság enyhe növekedésére utal. A jelenlegi 38 pontos szint éppen akkora, mint az egy évvel ezelőtti érték, és magasabb a két évvel korábbi értéknél (2013 áprilisában 37 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értékearra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredményei szerint (válaszoló vállalkozások száma: 3.614) tovább folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt és üzleti várakozásaik is tovább javultak.

A „KKV Körkép” című kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget keresünk fel és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), azonban a program részletei már hónapokkal korábban ismertek voltak. A KKV Körkép 2014. októberi adatfelvételének keretében a banki hitelfelvétellel és az NHP-vel kapcsolatban kérdeztük meg a kis- és középvállalkozások vezetőit.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a kis- és közepes vállalkozások 56%-a rendelkezik valamilyen banki hitellel. A vállalatok leggyakrabban forintban denominált hitellel rendelkeznek, a hitel típusát tekintve pedig forgóeszköz-hitellel, beleértve a bankszámlahitelt is.

A devizakölcsönnel rendelkező vállalatok legnagyobb arányban euró alapú kölcsönnel rendelkeznek. Az euró alapú kölcsönnel rendelkező vállalatok főként exportorientált és jellemzően ipari vállatok, méretüket tekintve pedig középvállalkozások.

Minden ötödik KKV igényelt kölcsönt a Növekedési Hitelprogram keretében, több mint felük forgóeszközhitelt. Minden második vállalat legfeljebb 50 millió forintnyi hitelt vett igénybe. A vállalatok többsége szerint 2014-ben nem változtak a hitelhez jutás feltételei 2013-hoz képest.

A 2015. januári adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje jelentősen javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest. A GVI Negyedéves Konjunktúramutatója az októberi 10 pontról 19 pontra emelkedett. Ez az érték nagymértékben meghaladja az egy éve mért szintet is (2014 januárjában 8 ponton állt a mutató). A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték azonos az októberben mérttel, ez a bizonytalanság stagnálására utal. A jelenlegi 35 pontos szint magasabb az egy évvel korábbi értéknél (2014 januárjában 32 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

A 2015. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az előző negyedévben tapasztalt visszaesés után ismét javult az üzleti bizalom szintje. A KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 9 pontról 16 pontra emelkedett. Az egy évvel korábbi értéknél (2014 januárjában 9 pont volt) szintén magasabb a mutató jelenlegi értéke. A Bizonytalansági Mutató 35 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az októberi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal. A jelenlegi 35 pontos szint kis mértékben magasabb, mint az egy évvel ezelőtti érték (2014 januárjában 33 ponton állt a mutató), de elmarad a két évvel korábbi értéktől (2013 januárjában 41 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értékearra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat: továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A bérkompenzáció intézménye segített semlegesíteni az elvárt béremelés foglalkoztatás-csökkentő hatását. A GVI kutatása a 2012-ben életbe lépett jogszabályi változások foglalkoztatási hatásait mutatja be, a Bértarifa felvétel és a Magyar Munkaerő-piaci Előrejelzés adatainak felhasználásával.

2014 szeptemberében és októberében került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. "Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis" kutatásának 2014. évi adatfelvételére, amelynek során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 7179 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek földrajzi elhelyezkedés és gazdasági ág együttes eloszlása és ezen belül létszám szerint. Az alábbiakban a kutatás eredményeit bemutató tanulmány és összefoglaló tölthető le.