Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
    Google kereső
    Hírfolyam
    Címke: vállalati adatfelvétel
    2009. november 19.Kutatás
    Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban (2009)

    Az 1306 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomásoka diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

    A friss diplomások iránti kereslet, mindkét vizsgálati évben (2008 és 2009) a frissdiplomások iránti kereslet mérséklődését mutatja.A friss diplomások iránti kereslet azonban visszaesés nem jár a toborzási nehézségekmérséklődésével. 2009-ben, a tavalyihoz hasonló arányban a vállalatok 16 százalékajelezte, hogy egyes pozíciók betöltéskor nehézségei adódnak. A friss diplomásokfoglalkoztatásában kiemelkedő szerepet játszó külföldi vállalatok 24 százaléka, a 2009-ben friss diplomást felvenni tervező vállalatok 44 százaléka számolt be nehézségekről.

    Bővebben >>>

    2009. november 16.Kutatás
    A gazdasági válság vállalati szemmel (2009. június)

    A GVI 2009 júniusában "A válság vállalati szemmel" című kutatási program keretében megismételte márciusi adatfelvételét. Az eredmények a vállalatok általános jellemzőin és különböző konjunktúramutatókon túl bemutatják a vállalatok előző félévi hitelfelvételeit, devizakitettségét, pénzügyi fegyelmét és a válság kedvezőtlen hatásainak kezelésére választott eszközeiket is. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

    Az elemzés eredményeiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar vállalatok egyszerre számos eszközt alkalmaznak annak érdekében, hogy csökkentsék a válság működésükre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Az exportáló és a külföldi tulajdonnal rendelkező vállalatok aktívabban reagáltak a válságra, mint a többi cég: a válságkezelő eszközök többségét nagyobb valószínűséggel alkalmazták. Az elemzésből az is kiderül, hogy a vállalatok egy részét olyan súlyosan érintette a válság, hogy kénytelenek voltak minden lehetséges eszközt megragadni a hatások kivédésére. Így magyarázható, hogy a munkavállalóik egy részét elbocsátó cégek között magasabb arányban találtunk olyanokat, melyek egyéb eszközöket (részmunkaidőre való áttérés, bércsökkentés, beruházások elhalasztása, szolgáltatások leépítése) is alkalmaztak, mint az elbocsátással nem élő vállalatok között. Tehát az elbocsátás és más kiadáscsökkentő, kapacitásszűkítő eszközök között nem helyettesítő, hanem kiegészítő kapcsolatot jeleztek adataink.

    A márciusi és júniusi felvétel eredményei jelentették a GVI angol nyelvű tanulmányának alapját, amelyet a CIRET / KOF / GKI budapesti workshopjának keretében (https://www.ciret.org/workshops/budapest/program) mutattunk be 2009. november 9-én. A tanulmány, az előadás diái és a felvétel kérdőíve megtekinthető és letölthető a mellékletek között.

    Bővebben >>>

    2009. október 26.Kutatás
    KKV Körkép (2009. július)

    A tizennegyedik, 2009. júliusában lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások beszállítóikkal szembeni tartozását, lánctartozásban való részvételét, valamint a világgazdasági válság kedvezőtlen hatásainak enyhítésére hozott intézkedéseit vizsgáltuk.

    2009 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az előzetes adatok szerint 7,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, mely a rendszerváltás óta tapasztalt legerősebb negyedéves visszaesés. A KKV-k az elmúlt negyedévek drámai romlása után még 2009 júliusában is igen kedvezőtlennek ítélik meg üzleti helyzetüket, rövid távú várakozásaik viszont kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest. A várható beruházási aktivitást kivéve minden tekintetben jobb helyzetre számítanak, mint 2009 áprilisában, és a legnagyobb mértékben a létszámra és a kapacitáskihasználtságra vonatkozó várakozások javultak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex enyhe növekedést mutat az előző negyedévhez képest, de még mindig a negatív tartományban van. 2009 áprilisához képest erőteljesen csökkent a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index a felmérés történetének eddigi legalacsonyabb értékére esett vissza.

    A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások 84,2%-ának több alkalommal is késedelmesen fizetett legalább egy partnere az elmúlt fél évben. Az eredmények azt mutatják, hogy – az elmúlt évekhez hasonlóan – 2009 közepén is a kisebb és a tisztán magyar tulajdonú cégeket sújtotta nagyobb arányban a késedelmes fizetés problémája, de a különböző nagyságú vállalatok adatai most közeledtek egymáshoz. A lánctartozást tekintve érdekes eredmény, hogy – a felmérés történetében először – a tartozási láncban való részvétel gyakoriságát tekintve az építőipart megelőzi a feldolgozóipar, miután a januári 70%-ról 46%-ra csökkent azon építőipari vállalatok aránya, amelyekkel előfordult, hogy azért nem tudtak határidőre fizetni, mert nekik sem fizettek időben partnereik.

    Az elmúlt évekhez hasonlóan 2009-re is az jellemző, hogy a kis- és középvállalkozások a hatóságok felé inkább betartják a fizetési határidőket, mint egymás felé, de idén a felmérés történetében először növekedett az adókat és járulékokat késve befizető cégek aránya. A TB-járulék befizetésével a megkérdezett vállalatok 10,9%-a, az adók befizetésével pedig 9,5%-uk késett az elmúlt évben.

    Bővebben >>>

    2009. szeptember 16.Kutatás
    Szakiskola - 2009

    A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. Akutatás során az MKIK GVI az MKIK által2009-benszervezésre került, amunkaerő-kereslet különböző szereplőit (kis-, közepes- és nagyvállalatok, közintézmények) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérőnagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján becslést készítettünk a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2012-ben várható kibocsátásával.

    Bővebben >>>

    2009. július 29.Kutatás
    A gazdasági válság vállalati szemmel (2009. március)

    Az MKIK GVI és a Kopint-Tárki Zrt. 2009. júliusi tanulmánya Magyarországon elsőként - és eddig egyedüliként - vizsgálja kérdőíves felvétel segítségével a gazdasági válság vállalatokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait és a cégek válságra adott reakcióit. Az eredmények a vállalatok általános jellemzőin és különböző konjunktúramutatókon túl bemutatják a vállalatok előző félévi hitelfelvételeit, devizakitettségüket, pénzügyi fegyelmüket és a válság kedvezőtlen hatásainak kezelésére választott eszközeiket is. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

    A márciusban megkérdezett vállalatok legnagyobb arányban kiadáscsökkentő eszközöket alkalmaztak a válság hatásainak enyhítésére: az általános költségcsökkentés mellett 36%-uk elhalasztotta tervezett beruházásait, közel egyharmaduk nem emelte vagy csökkentette alkalmazottainak bérét, és hasonló arányt tesznek ki azok a cégek, amelyek mar leépítettek bizonyos – átmenetileg nélkülözhetőnek tűnő – szolgáltatásokat.

    Bővebben >>>

    2009. június 22.Kutatás
    Kormányzati döntések várható hatásai - 2009

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete közös felmérést végzett a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek körében. A vizsgálat célja annak feltérképezése, hogy a Bajnai kormány - a szakképzési törvényt is érintő - adótörvényt módosító törvényjavaslata milyen hatással lenne a tanulószerződéses tanulók foglalkoztatására. Azt kívántuk vizsgálni, hogy a törvény hatályba lépése esetén azon vállalkozások, amelyeknél jelenleg van tanulószerződéses tanuló, hogyan fognak e lépésekre reagálni, és ebből következően milyen várható következményekkel kell számolni a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésénél. A felmérés 2009. május 4. és 11. között zajlott le. Az adatfelvétel során egy rövid önkitöltős kérdőívet küldtünk ki a gyakorlati képzéssel foglalkozó cégek vezetőinek. A kiküldött, több mint 1000 kérdőívre összesen 302 cég vezetője válaszolt.

    Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy amennyiben a törvénymódosítás elfogadásra kerül, a megkérdezett gazdálkodók mindössze 1358 új tanulót kívánnak foglalkoztatni, szemben az eredetileg tervezett 6201 fős létszámmal. A válaszadó cégek 75%-a tervezi felbontani a tanulószerződéseket, illetve tervezi azt, hogy a ezek lejártával nem köt újabbat, ha a kormány által tervezett módosítások életbe lépnek. A cégek között a legnagyobb arányban a mikro cégek, valamint az építőipari vállalkozások tervezik ezt a lépést.

    Összességében elmondható, hogy a felmérés eredménye szerint a 10.897 tanulószerződésből a törvény hatálybalépése eredményeként a töredékére eső felvételi szándékok és a tervezett tanulószerződés felbontások következtében mindössze 3.501 tanulószerződés maradna. Ez a végeredmény a jelenlegi helyzethez viszonyítva a tanulószerződések 74%-os csökkenését vetíti előre.

    Bővebben >>>

    2009. május 26.Kutatás
    KKV Körkép (2009. április)

    A tizenharmadik, 2009. áprilisában lefolytatott felmérésben – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások világgazdasági válsággal kapcsolatos véleményét vizsgáltuk.

    A világgazdasági válság következményeképpen 2008 második felében a magyar gazdaság recesszióba süllyedt. A negatív tendencia 2009 első negyedévében is folytatódott: a bruttó hazai termék (GDP) volumene – az előzetes adatok szerint – 2,3 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A kis- és középvállalkozások körében folytatott legutóbbi adatfelvétel (2009. április 27 - május 6.) eredményei a megelőző negyedévben szinte egyöntetűen romló mutatóknál vegyesebb képet mutatnak. A vállalkozások várakozásai optimistábbakká váltak, de a válság továbbra is érezteti hatását. 2009 első három hónapjában enyhébb ütemben csökkent a vizsgált konjunktúramutatók értéke, mint 2008 utolsó negyedévében, a termelési szint viszont továbbra is jelentős visszaesést mutat. A kis- és közepes méretű vállalkozások rövid távú várakozásaira – a megelőző időszak erőteljes pesszimizmusa után – óvatos derűlátás jellemző. A vállalatok minden tekintetben jobb helyzetre számítanak a következő fél év során, mint 2008 végén. Legnagyobb mértékben a jövedelmezőségre vonatkozó várakozások javultak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke enyhe növekedést mutatott 2009 áprilisában. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest nőtt a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke emelkedett.

    Bővebben >>>

    2009. április 1.Kutatás
    2009. áprilisi vállalati konjunktúra vizsgálat eredményei

    Mélyen a tavaly októberi szint alá csökkent az MKIK GVI konjunktúra mutatója. Szinte szabadesésben romlanak tovább a magyar cégek üzleti várakozásai. A reálgazdasági visszaesés mértéke minden várakozást felülmúl és szinte minden cégcsoportot megegyező arányban érint 2009 első felében. Az üzleti várakozások azonban már vetítenek elő bíztató jeleket 2009 végére.

    Bővebben >>>

    2009. február 28.Kutatás
    KKV Körkép (2009. január)

    A tizenkettedik, 2009. januárjában lefolytatott felmérésben – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményét vizsgáltuk.

    2008 második felében a magyar gazdaságot is elérte a recesszió: a negyedik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) volumene – az előzetes adatok szerint – 1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A kis- és középvállalkozások körében folytatott legutóbbi adatfelvétel (2009. január 26 - január 30.) eredményeiben már mindenütt megmutatkozik az Európát is elérő gazdasági válság hatása, leglátványosabban a cégek rendelésállományában és termelési szintjének mutatójában, melyek elérték az adatfelvétel eddigi története során tapasztalt legalacsonyabb szintet. A vállalkozások rövid távú várakozásai folytatták 2008 júliusa óta tartó mélyrepülésüket. Egyedül a várható kapacitáskihasználás esetében figyelhető meg javulás, az összes többi mutató értéke csökkent a legutóbbi negyedévhez képest. A várható beruházási aktivitás, a várható termelési szint, a várható létszámalakulás és a várható üzleti helyzet is megdöntötte negatív rekordját. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke eddigi történetének legalacsonyabb értékére zuhant 2009 januárjában. A Bizonytalansági Index értéke is csökkent – bár közel sem olyan mértékben, mint a Konjunktúraindexé – melyről arra következtethetünk, hogy a rossz üzleti helyzetről és a pesszimista kilátásokról alkotott elképzelések egységesebbé váltak a vállalatvezetők körében.

    2009 januárjában a megkérdezett vállalatok 84,7%-a élt a béren felül adható természetbeni juttatások lehetőségével, mely arány gyakorlatilag megegyezik a 2008 januárival. A természetbeni juttatásokat kínáló cégek 54%-a esetében az összes kifizetett bér 2%-ánál kevesebbet tesz ki ezen juttatások összértéke. Legnagyobb arányban a 20-49 fős kisvállalkozások, az építőipar területén működő, valamint a döntően exportáló vállalatok kínálnak természetbeni juttatásokat alkalmazottaiknak.

    Bővebben >>>

    2009. február 17.Kutatás
    Beszállítói kapcsolatok oksági elemzése

    Nagyméretű kiskereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolata – oksági elemzés beszállítói szemszögből
    A GVI által 2007. tavaszán folytatott kutatás további eredményei

    Kutatásunkban a hazai piacon működő nagyméretű kiskereskedelmi láncok és a napi fogyasztási cikkek beszállítói közötti kapcsolatokat, működési mechanizmusokat vizsgáltuk az oksági elemzés módszerével.

    Bővebben >>>