Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
  • Gazdasági Havi Tájékoztató

    Tartalom: MNB: Magyarország versenyképességének javítására van szükség Iskolázottság és előítéletesség Nemzetközi tendenciák

    A GVI gyakornokot keres

    Gyakornokot keresünk heti 10-15 órás munkavégzésre. Jelentkezni 2018. február 28-ig lehet. A részletes felhívás megtekinthető a mellékelt ...

  • A munkaerőhiány vállalati percepciója

    Az elemzésben vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakult a munkaerőhiány hazánkban az elmúlt években, milyen ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: vállalati adatfelvétel
2009. október 26.Kutatás
KKV Körkép (2009. július)

A tizennegyedik, 2009. júliusában lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások beszállítóikkal szembeni tartozását, lánctartozásban való részvételét, valamint a világgazdasági válság kedvezőtlen hatásainak enyhítésére hozott intézkedéseit vizsgáltuk.

2009 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az előzetes adatok szerint 7,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, mely a rendszerváltás óta tapasztalt legerősebb negyedéves visszaesés. A KKV-k az elmúlt negyedévek drámai romlása után még 2009 júliusában is igen kedvezőtlennek ítélik meg üzleti helyzetüket, rövid távú várakozásaik viszont kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest. A várható beruházási aktivitást kivéve minden tekintetben jobb helyzetre számítanak, mint 2009 áprilisában, és a legnagyobb mértékben a létszámra és a kapacitáskihasználtságra vonatkozó várakozások javultak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex enyhe növekedést mutat az előző negyedévhez képest, de még mindig a negatív tartományban van. 2009 áprilisához képest erőteljesen csökkent a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index a felmérés történetének eddigi legalacsonyabb értékére esett vissza.

A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások 84,2%-ának több alkalommal is késedelmesen fizetett legalább egy partnere az elmúlt fél évben. Az eredmények azt mutatják, hogy – az elmúlt évekhez hasonlóan – 2009 közepén is a kisebb és a tisztán magyar tulajdonú cégeket sújtotta nagyobb arányban a késedelmes fizetés problémája, de a különböző nagyságú vállalatok adatai most közeledtek egymáshoz. A lánctartozást tekintve érdekes eredmény, hogy – a felmérés történetében először – a tartozási láncban való részvétel gyakoriságát tekintve az építőipart megelőzi a feldolgozóipar, miután a januári 70%-ról 46%-ra csökkent azon építőipari vállalatok aránya, amelyekkel előfordult, hogy azért nem tudtak határidőre fizetni, mert nekik sem fizettek időben partnereik.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2009-re is az jellemző, hogy a kis- és középvállalkozások a hatóságok felé inkább betartják a fizetési határidőket, mint egymás felé, de idén a felmérés történetében először növekedett az adókat és járulékokat késve befizető cégek aránya. A TB-járulék befizetésével a megkérdezett vállalatok 10,9%-a, az adók befizetésével pedig 9,5%-uk késett az elmúlt évben.

Bővebben >>>

2009. szeptember 16.Kutatás
Szakiskola - 2009

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. Akutatás során az MKIK GVI az MKIK által2009-benszervezésre került, amunkaerő-kereslet különböző szereplőit (kis-, közepes- és nagyvállalatok, közintézmények) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérőnagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján becslést készítettünk a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2012-ben várható kibocsátásával.

Bővebben >>>

2009. július 29.Kutatás
A gazdasági válság vállalati szemmel (2009. március)

Az MKIK GVI és a Kopint-Tárki Zrt. 2009. júliusi tanulmánya Magyarországon elsőként - és eddig egyedüliként - vizsgálja kérdőíves felvétel segítségével a gazdasági válság vállalatokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait és a cégek válságra adott reakcióit. Az eredmények a vállalatok általános jellemzőin és különböző konjunktúramutatókon túl bemutatják a vállalatok előző félévi hitelfelvételeit, devizakitettségüket, pénzügyi fegyelmüket és a válság kedvezőtlen hatásainak kezelésére választott eszközeiket is. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

A márciusban megkérdezett vállalatok legnagyobb arányban kiadáscsökkentő eszközöket alkalmaztak a válság hatásainak enyhítésére: az általános költségcsökkentés mellett 36%-uk elhalasztotta tervezett beruházásait, közel egyharmaduk nem emelte vagy csökkentette alkalmazottainak bérét, és hasonló arányt tesznek ki azok a cégek, amelyek mar leépítettek bizonyos – átmenetileg nélkülözhetőnek tűnő – szolgáltatásokat.

Bővebben >>>

2009. június 22.Kutatás
Kormányzati döntések várható hatásai - 2009

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete közös felmérést végzett a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek körében. A vizsgálat célja annak feltérképezése, hogy a Bajnai kormány - a szakképzési törvényt is érintő - adótörvényt módosító törvényjavaslata milyen hatással lenne a tanulószerződéses tanulók foglalkoztatására. Azt kívántuk vizsgálni, hogy a törvény hatályba lépése esetén azon vállalkozások, amelyeknél jelenleg van tanulószerződéses tanuló, hogyan fognak e lépésekre reagálni, és ebből következően milyen várható következményekkel kell számolni a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésénél. A felmérés 2009. május 4. és 11. között zajlott le. Az adatfelvétel során egy rövid önkitöltős kérdőívet küldtünk ki a gyakorlati képzéssel foglalkozó cégek vezetőinek. A kiküldött, több mint 1000 kérdőívre összesen 302 cég vezetője válaszolt.

Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy amennyiben a törvénymódosítás elfogadásra kerül, a megkérdezett gazdálkodók mindössze 1358 új tanulót kívánnak foglalkoztatni, szemben az eredetileg tervezett 6201 fős létszámmal. A válaszadó cégek 75%-a tervezi felbontani a tanulószerződéseket, illetve tervezi azt, hogy a ezek lejártával nem köt újabbat, ha a kormány által tervezett módosítások életbe lépnek. A cégek között a legnagyobb arányban a mikro cégek, valamint az építőipari vállalkozások tervezik ezt a lépést.

Összességében elmondható, hogy a felmérés eredménye szerint a 10.897 tanulószerződésből a törvény hatálybalépése eredményeként a töredékére eső felvételi szándékok és a tervezett tanulószerződés felbontások következtében mindössze 3.501 tanulószerződés maradna. Ez a végeredmény a jelenlegi helyzethez viszonyítva a tanulószerződések 74%-os csökkenését vetíti előre.

Bővebben >>>

2009. május 26.Kutatás
KKV Körkép (2009. április)

A tizenharmadik, 2009. áprilisában lefolytatott felmérésben – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások világgazdasági válsággal kapcsolatos véleményét vizsgáltuk.

A világgazdasági válság következményeképpen 2008 második felében a magyar gazdaság recesszióba süllyedt. A negatív tendencia 2009 első negyedévében is folytatódott: a bruttó hazai termék (GDP) volumene – az előzetes adatok szerint – 2,3 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A kis- és középvállalkozások körében folytatott legutóbbi adatfelvétel (2009. április 27 - május 6.) eredményei a megelőző negyedévben szinte egyöntetűen romló mutatóknál vegyesebb képet mutatnak. A vállalkozások várakozásai optimistábbakká váltak, de a válság továbbra is érezteti hatását. 2009 első három hónapjában enyhébb ütemben csökkent a vizsgált konjunktúramutatók értéke, mint 2008 utolsó negyedévében, a termelési szint viszont továbbra is jelentős visszaesést mutat. A kis- és közepes méretű vállalkozások rövid távú várakozásaira – a megelőző időszak erőteljes pesszimizmusa után – óvatos derűlátás jellemző. A vállalatok minden tekintetben jobb helyzetre számítanak a következő fél év során, mint 2008 végén. Legnagyobb mértékben a jövedelmezőségre vonatkozó várakozások javultak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke enyhe növekedést mutatott 2009 áprilisában. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest nőtt a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke emelkedett.

Bővebben >>>

2009. április 1.Kutatás
2009. áprilisi vállalati konjunktúra vizsgálat eredményei

Mélyen a tavaly októberi szint alá csökkent az MKIK GVI konjunktúra mutatója. Szinte szabadesésben romlanak tovább a magyar cégek üzleti várakozásai. A reálgazdasági visszaesés mértéke minden várakozást felülmúl és szinte minden cégcsoportot megegyező arányban érint 2009 első felében. Az üzleti várakozások azonban már vetítenek elő bíztató jeleket 2009 végére.

Bővebben >>>

2009. február 28.Kutatás
KKV Körkép (2009. január)

A tizenkettedik, 2009. januárjában lefolytatott felmérésben – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményét vizsgáltuk.

2008 második felében a magyar gazdaságot is elérte a recesszió: a negyedik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) volumene – az előzetes adatok szerint – 1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A kis- és középvállalkozások körében folytatott legutóbbi adatfelvétel (2009. január 26 - január 30.) eredményeiben már mindenütt megmutatkozik az Európát is elérő gazdasági válság hatása, leglátványosabban a cégek rendelésállományában és termelési szintjének mutatójában, melyek elérték az adatfelvétel eddigi története során tapasztalt legalacsonyabb szintet. A vállalkozások rövid távú várakozásai folytatták 2008 júliusa óta tartó mélyrepülésüket. Egyedül a várható kapacitáskihasználás esetében figyelhető meg javulás, az összes többi mutató értéke csökkent a legutóbbi negyedévhez képest. A várható beruházási aktivitás, a várható termelési szint, a várható létszámalakulás és a várható üzleti helyzet is megdöntötte negatív rekordját. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke eddigi történetének legalacsonyabb értékére zuhant 2009 januárjában. A Bizonytalansági Index értéke is csökkent – bár közel sem olyan mértékben, mint a Konjunktúraindexé – melyről arra következtethetünk, hogy a rossz üzleti helyzetről és a pesszimista kilátásokról alkotott elképzelések egységesebbé váltak a vállalatvezetők körében.

2009 januárjában a megkérdezett vállalatok 84,7%-a élt a béren felül adható természetbeni juttatások lehetőségével, mely arány gyakorlatilag megegyezik a 2008 januárival. A természetbeni juttatásokat kínáló cégek 54%-a esetében az összes kifizetett bér 2%-ánál kevesebbet tesz ki ezen juttatások összértéke. Legnagyobb arányban a 20-49 fős kisvállalkozások, az építőipar területén működő, valamint a döntően exportáló vállalatok kínálnak természetbeni juttatásokat alkalmazottaiknak.

Bővebben >>>

2009. február 17.Kutatás
Beszállítói kapcsolatok oksági elemzése

Nagyméretű kiskereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolata – oksági elemzés beszállítói szemszögből
A GVI által 2007. tavaszán folytatott kutatás további eredményei

Kutatásunkban a hazai piacon működő nagyméretű kiskereskedelmi láncok és a napi fogyasztási cikkek beszállítói közötti kapcsolatokat, működési mechanizmusokat vizsgáltuk az oksági elemzés módszerével.

Bővebben >>>

2009. január 12.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2009

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a GVI közös kutatása a vállalkozások várható munkaerő-keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól.

Bővebben >>>

2009. január 3.Kutatás
KKV Körkép (2008. október)

A tizenkettedik, 2008. októberében lefolytatott felmérésben – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményét vizsgáltuk.

2008. harmadik negyedévében reális veszéllyé vált, hogy a magyar gazdaság recesszióba süllyed, a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Ilyen alacsony értékre legutóbb 1995-ben volt példa. A kis- és középvállalkozások körében lefolytatott legutóbbi adatfelvétel (2008. október 27 – 31.) eredményeiben az európai gazdaság recessziós fenyegetettsége mellett már a pénzügyi válság hatása is megmutatkozik, a konjunktúramutatók 2008 második negyedévi általános emelkedése után a harmadik negyedévben mind a négy vizsgált, a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét bemutató konjunktúramutató értéke romlott. A vállalkozások rövid távú várakozásai erőteljesen romlottak a legutóbbi felvétel eredményeihez viszonyítva. A várható jövedelmezőség, a várható létszámváltozás, a várható üzleti helyzet, a kapacitáskihasználás és a várható termelési szint egyaránt most vette fel legalacsonyabb értékét a kutatás kezdete óta. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke szintén eddigi legalacsonyabb értékére zuhant 2008 harmadik negyedévében. A vállalkozások véleményeinek heterogenitása nem változott jelentősen, a Bizonytalansági Index értéke 2008 első negyedéve óta közel állandó.

A vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményének vizsgálata azt mutatja, hogy a közhivatalok és intézmények közül a cégvezetők leginkább a honvédség, az egyetemek, a vámhivatalok és a posta munkájával elégedettek, a legkevésbé pedig a kórházak, a kormány és a parlament munkájával. A megkérdezettek között sokan egyetértettek azzal, hogy könnyű hozzájutni a céget érintő törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz és ez nem változott az utóbbi három évben. Azzal viszont nagyon kevesen értettek egyet, hogy a vállalkozásokat érintő jogszabályok és adminisztratív megoldások elősegítik a vállalkozások fejlődését, és abban is sokan kételkednek, hogy az oktatási rendszer képzései megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek. A korrupcióra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az utóbbi évben a korrupció valamelyest visszaszorult a kis-és közepes vállalkozások körében. A cégek működése és növekedése terén akadályt jelentő szabályozások, adminisztratív, adózási és egyéb feltételek észlelésével kapcsolatban alig történt változás 2005 és 2008 között. Mindhárom évben a magas adóráták jelentették messze a legnagyobb akadályt a vállalkozások számára. További gyakrabban említett fontos akadályozó tényezők még a nem megfelelően képzett munkaerő, a lassú ügyintézés és az adó-jogszabályok.

Bővebben >>>