Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
26
27
28
29
30
31
1
2
3
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
  • Indul az MKIK GVI 2018. áprilisi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • Közbeszerzési pályázatok a cégek körében

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, miként alakult a vállalatok közbeszerzési pályázatokon való részvétele, milyen vállalati körben és milyen területeken ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: vállalati adatfelvétel
2010. október 20.Kutatás
A gazdasági válság vállalati szemmel (2010. március)

A GVI 2010 márciusában "A válság vállalati szemmel" című kutatási program keretében harmadik alkalommal folytatott kérdőíves adatfelvételt, melyben a vállalatok üzleti helyzetén és várakozásain túl azt is feltárjuk, hogy a magyar cégek milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy kivédjék a válság működésükre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Ezen kívül a magyar vállalatok internet-használati szokásait is feltérképeztük. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

A vizsgálat eredményei arra mutatnak, hogy a magyar vállalatok a 2009 nyarára kialakított alkalmazkodási lépéseiken a későbbiekben már nem változtattak. Megfigyelhető, hogy az exportáló vállalatok gyakrabban alkalmaztak válságkezelő lépéseket, mint a kizárólag hazai piacra termelők. Emellett az üzleti helyet és a válsághoz való alkalmazkodás között is szoros kapcsolat mutatható ki: a rosszabb üzleti helyzetű vállalatok többféle alkalmazkodási lépést voltak kénytelenek megtenni, mint a jó helyzetben levők. A kedvező üzleti helyzet hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű válságkezelő lépéseket valószínűsít, a rosszabb helyzetű vállalkozások viszont általában rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés segítségével védekeztek a válság kedvezőtlen hatásai ellen. Kísérletet tettünk annak a feltételezésnek a vizsgálatára is, hogy az internetet széleskörűen és aktívan használó vállalatok gyorsabban kilábalnak a válságból. Ez az összefüggés nem támasztható alá a vállalatok üzleti helyzetének vizsgálata alapján.

A három adatfelvétel eredményei jelentették a GVI angol nyelvű tanulmányának alapját, amelyet a CIRET 30., new york-i konferenciáján (https://www.ciret.org/conferences/newyork_2010) mutattunk be 2010. október 14-én. A tanulmány, az előadás diái és a felvétel kérdőíve megtekinthető és letölthető a mellékletek között.

Bővebben >>>

2010. október 1.Kutatás
2010. októberi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

2010 októberben huszonhatodik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Ez év októberben a megkeresett vállalkozások közül 1869 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A válaszadók 48%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 18%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 25%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 9%-ánál a létszám meghaladta a 249 főt. Iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 23%-a, építőiparban 16%-a, kereskedelemben 21%-a, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 40%-a.

A tavaly októberi felvételhez viszonyítva, amely alsó fordulópontot jelzett a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010 októberében továbbra is javulást jelez a GVI konjunktúra mutatója: a magyar vállalkozások üzleti bizalmi indexe továbbra is a pozitív tartományban tartózkodik. Ha azonban a fél évvel ezelőtti, áprilisi eredményekkel hasonlítjuk össze az adatokat, akkor ehhez képest a októberi eredmények már mérséklődő optimizmusról tanuskodnak, amelyet leginkább a korábbinál rosszabb jövőre vonatkozó várakozások magyaráznak. A tavaly októberi mélypont, -9% után, 2010 áprilisban +14,8%-ra kapaszkodott, majd idén októberben +10,4%-ra csökkent a GVI Konjunktúra Mutató értéke.

A GVI bizonytalansági mutató kismértékű csökkenése arra mutat, hogy a mérséklődő optimizmus néhány a gazdaságban, a hozzáadott érték termelésben nagy szerepet játszó cég kedvezőtlenebbé váló véleménye miatt következett be. A bizonytalansági mutató viszonylag magas szintje arra is felhívja a figyelmet, hogy a kilábalásra mutató tendenciák még törékenynek tekinthetők.

Bővebben >>>

2010. szeptember 23.Kutatás
Szakiskola – 2010

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. Akutatás során az MKIK GVI a 2010-benszervezésre került, amunkaerő-kereslet különböző szereplőit (mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok, valamint kórházak) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérőnagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján becslést készítettünk a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2013-ban várható kibocsátásával.

Bővebben >>>

2010. szeptember 9.Kutatás
KKV Körkép (2010. július)

A legfrissebb becslések szerint 2010 második negyedévében a magyarországi GDP értékének - 2009 első negyedéve óta megfigyelhető - fokozatos javulása megtorpanni látszik, ami a válságból való kilábalás elhúzódását jelezheti. Az előző negyedévhez képest nem nőtt a második negyedévben a GDP, ugyanakkor ez még mindig növekedést jelent az előző év megfelelő időszakához képest, ha csak kismértékűt is: 0,1%-ot szezonálisan és naptári hatással kiigazítva. A stagnálás ugyanakkor nem minden ágazatra jellemző egyformán: a GDP stagnálása az ipar kedvező értékeinek és az építőipar és mezőgazdaság mélyrepülésének eredőjeként alakult ki.

A KKV-k konjunktúraindexét alkotó mutatók közül a jelenlegi és múltbeli helyzetre vonatkozó mutatók enyhén emelkedtek 2010 második negyedévében, ugyanakkor a jövőre vonatkozó várakozások nem ilyen egységesek. A várható üzleti helyzet, termelési szint és jövedelmezőség mutatója emelkedett, viszont a várható létszámnövekedés, kapacitáskihasználtság és beruházási aktivitás mutatója az előző negyedéves emelkedés után csökkenni kezdett. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 júliusában 0,0231 volt, ami lényegében stagnálást jelent az áprilisi 0,0251-es értékhez képest. A vállalkozások véleményének heterogenitását mérő Bizonytalansági Index ezzel szemben határozottan emelkedett, értéke 2010 júliusában 0,41 volt.

A KKV-k körében egyre gyakrabban jelenik meg a késedelmes fizetés problémája: júliusban a megkérdezett vállalatok több mint felével előfordult az elmúlt félév során, hogy csak késve tudott fizetni beszállítójának. Az adók és járulékok határidő utáni befizetése a korábbi negyedévekhez hasonlóan most is ritkább, mint a partnereknek való tartozás, de 2010 második negyedévében ez az érték is emelkedett, értéke 14,5%. A tartozási láncban részt vevő vállalatok aránya – akik azért nem tudtak fizetni beszállítójuknak, mert nekik sem fizettek – 2005 júliusa óta nem volt olyan magas, mint 2010 második negyedévében, 49%.

2010. júliusi felvételünkből az is kiderül, hogy a megkérdezett kis- és középvállalatok átlagosan 13 hónapra becsülik azt az időszakot, amíg még érzik a válság hatásait. Figyelemre méltó, hogy negyed éve, amikor ezt a kérdést feltettük, még 10 hónap volt ez az átlagos érték, vagyis az elmúlt negyed évben borúlátóbbak lettek a cégek a válság várható időtartamával kapcsolatban.

Bővebben >>>

2010. július 12.Kutatás
KKV Körkép (2010. április)

A tizenhetedik, 2010 áprilisában lefolytatott felmérés során - az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük az általuk tapasztalt késedelmes fizetés és az ebből adódó lánctartozás mértékéről, a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról és internethasználatuk jellemzőiről is.

A legfrissebb becslések szerint 2010 első negyedévében tovább lassult a magyarországi GDP csökkenése. Az első negyedévben a bruttó hazai termék volumene 0,8 százalékkal mérséklődött 2009 azonos negyedévéhez képest, az előző negyedévhez képest pedig 0,9 százalékos GDP-emelkedés következett be. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy a magyar gazdaság - bár még mindig csökkenés jellemzi - hamarosan növekedni kezdhet.

A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a KKV-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2010 első negyedévében valamennyi konjunktúraindex értéke tovább nőtt, vagyis a megelőző félévben bekövetkezett pozitív fordulat után továbbra is javulni látszik a kis-és közepes vállalkozások üzleti helyzete. A jelenlegi helyzet kedvező megítélése mellett a vállalkozások rövid távú várakozásai is pozitív irányban változtak, a várható létszámalakulás kivételével az összes mutató értéke nőtt. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 áprilisában tovább növekedett és immár jelentősen meghaladja a 2008 októberében mért értéket, vagyis a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság előtti szintet. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest nőtt a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke 0,39-re emelkedett.

A KKV-k körében komoly problémát okozó késedelmes fizetést vizsgálva a 2010. áprilisi adatokból kiderül, hogy a kis- és középvállalatok 42%-ával fordult elő legalább egyszer az elmúlt félévben, hogy késtek más vállalatokkal szembeni fizetési kötelezettségük kiegyenlítésével. Az adók és járulékok határidő utáni befizetése 2010 első negyedévében a vállalatok 10,7%-ával fordult elő.

Bővebben >>>

2010. május 5.Kutatás
KKV Körkép (2010. január)

A tizenhatodik, 2010 januárjában lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük az általuk tapasztalt késedelmes fizetés és az ebből adódó lánctartozás mértékéről és a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról is.

2009. utolsó negyedévében minden jel arra utalt, hogy a magyar gazdaság - és ezen belül a kkv-szektor - kezd elmozdulni a válság okozta mélypontról. A GDP ebben az időszakban már csak 0,4 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, miközben az első három negyedévben még átlagban 1,6 százalékos volt a negyedéves recesszió, és 4 százalékkal mérséklődött 2008. negyedik negyedévéhez képest, pedig a harmadik negyedévben még 7,1 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a kkv-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2009. negyedik negyedévében valamennyi konjunktúraindex értéke nőtt, vagyis hosszú idő után pozitív fordulat történt a kis-és közepes vállalkozások üzleti helyzetében. A jelenlegi helyzet kedvező megítélése mellett a vállalkozások rövid távú várakozásai is pozitív irányban változtak, ebben az esetben is az összes mutató értéke nőtt. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 januárjában meghaladja a 2008 októberében mért értéket, vagyis a válság előtti szintre kapaszkodott vissza. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest tovább mérséklődött a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke ismét csökkent.

A megkérdezett vállalkozások körében 2009-ben átlagosan mindössze 1,9%-kal nőttek a bérek, azonban az idei évre tervezett béremelés ennél is mérsékeltebb lesz, a megkérdezett kkv-k terveik szerint átlagosan 1,6%-kal emelik a dolgozók bérét 2010-ben. Emellett a korábbi évekhez képest kevesebb cég kínál természetbeni juttatásokat dolgozóinak: 2010 januárjában a megkérdezett vállalatok 73%-a élt a béren felül adható természetbeni juttatások lehetőségével, mely arány 12 százalékponttal alacsonyabb a tavaly és tavalyelőtt mért értéknél. A csökkenés még szembetűnőbb, amikor a természetbeni juttatások mértékének változását vizsgáljuk.

2009-ben a cégek mindössze 10%-a növelte, 42%-a viszont csökkentette a természetbeni juttatások mértékét, közel felük pedig nem változtatott rajta. 2008-ban még 28%-uk emelte és csak 4%-a fogta vissza a természetbeni juttatásokat.

Bővebben >>>

2010. április 1.Kutatás
2010. áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

2010. áprilisában huszonötödik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. A megkeresett vállalkozások közül ez alkalommal 1640 cég vezetője válaszolt a kérdésekre.

A magyar vállalkozások üzleti várakozásaiban 1998 óta minden eddiginél jelentősebb pozitív elmozdulás tanúi lehettünk az idei áprilisi felvétel során. A tavaly októberi felvétel után, amely alsó fordulópontot jelzett a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010. áprilisban folytatódott, sőt rendkívül mértékben felerősödött ez a pozitív tendencia. A tavaly októberi -9% után, 2010. áprilisban +14,8%-ra kapaszkodott a GVI Konjunktúra Mutató értéke.

Bővebben >>>

2010. január 26.Kutatás
KKV Körkép (2009. október)

A tizenötödik, 2009. októberében lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük a közhivatalok és intézmények szolgáltatásainak minőségével kapcsolatos véleményükről, a működésüket nehezítő akadályokról és a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról is.

2009 harmadik negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az elızetes adatok szerint 7,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,8%-kal mérséklődött az előző negyedévhez képest. Az idei év első felében a kkv-k üzleti helyzetének lassú javulása volt tapasztalható, a harmadik negyedévben azonban ismét romlott a kis- és közepes vállalkozások konjunkturális helyzete, egyedül a rendelésállomány mutatója nőtt az elmúlt három hónap során. A jelenlegi helyzet negatív megítélése mellett a jövőbe is meglehetısen pesszimista módon tekintenek a kkv-k: az elkövetkező fél év során növekedésre egyedül az egy éve lassan emelkedő termelési szint tekintetében számítanak. Emellett a várakozásokkal kapcsolatos vélemények minden eddiginél kisebb mértékű különbözősége figyelhető meg a kis-és közepes vállalkozások körében. Mindezek következtében mind a konjunktúra-, mind pedig a bizonytalansági index az ötödik éve folyó felmérés történetének legalacsonyabb értékét érte el.

A vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményének vizsgálata azt mutatja, hogy a közhivatalok és intézmények közül a cégvezetők leginkább a vámhivatalok, az egyetemek és a honvédség munkájával elégedettek, a legkevésbé pedig a parlament, a kormány és a kórházak munkájával vannak kibékülve. A megkérdezettek között sokan egyetértettek azzal, hogy könnyű hozzájutni a céget érintő törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz és ez lényegében nem változott az utóbbi négy évben. Azzal viszont nagyon kevesen értettek egyet, hogy a vállalkozásokat érintő jogszabályok és adminisztratív megoldások elősegítik a vállalkozások fejlıdését, és abban is sokan kételkednek, hogy az oktatási rendszer képzései megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek.

Bővebben >>>

2010. január 19.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2010

2009 őszén, több, mint 7000 vállalati vezető üzleti és létszám-gazdálkodási várakozásairól gyűjtöttünk kérdőíves módszerrel információt. A válaszok alapján elmondható, hogy:

A konjunkturális mutatók alapján elmondható, hogy válság elérte mélypontját és a 2010 első félévére vonatkozó prognózisok már mutatják a kilábalás jeleit. Mindez nem válság előtti állapot elérését, inkább csak a trend megfordulását jelenti.
Általános jelenségnek tekinthető, hogy gazdasági válság a legjobban teljesítő vállalati szegmensekre volt kiemelkedően kedvezőtlen hatással. Így a konjunkturális és létszámfelvételi mutatók tekintetében 2009-ben csökkentek az egyes vállalati csoportok közötti különbségek.
A vállalatok 86 százaléka alkalmazott már valamilyen eszközt a gazdasági válság hatásainak kezelésére. A kiadások csökkentésére és a piaci pozíciók stabilizálására irányultak legnagyobb arányban a piaci szereplő lépései.

Bővebben >>>

2009. november 19.Kutatás
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban (2009)

Az 1306 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomásoka diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

A friss diplomások iránti kereslet, mindkét vizsgálati évben (2008 és 2009) a frissdiplomások iránti kereslet mérséklődését mutatja.A friss diplomások iránti kereslet azonban visszaesés nem jár a toborzási nehézségekmérséklődésével. 2009-ben, a tavalyihoz hasonló arányban a vállalatok 16 százalékajelezte, hogy egyes pozíciók betöltéskor nehézségei adódnak. A friss diplomásokfoglalkoztatásában kiemelkedő szerepet játszó külföldi vállalatok 24 százaléka, a 2009-ben friss diplomást felvenni tervező vállalatok 44 százaléka számolt be nehézségekről.

Bővebben >>>