Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: vállalati adatfelvétel
2010. szeptember 23.Kutatás
Szakiskola – 2010

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. Akutatás során az MKIK GVI a 2010-benszervezésre került, amunkaerő-kereslet különböző szereplőit (mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok, valamint kórházak) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérőnagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján becslést készítettünk a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2013-ban várható kibocsátásával.

Bővebben >>>

2010. szeptember 9.Kutatás
KKV Körkép (2010. július)

A legfrissebb becslések szerint 2010 második negyedévében a magyarországi GDP értékének - 2009 első negyedéve óta megfigyelhető - fokozatos javulása megtorpanni látszik, ami a válságból való kilábalás elhúzódását jelezheti. Az előző negyedévhez képest nem nőtt a második negyedévben a GDP, ugyanakkor ez még mindig növekedést jelent az előző év megfelelő időszakához képest, ha csak kismértékűt is: 0,1%-ot szezonálisan és naptári hatással kiigazítva. A stagnálás ugyanakkor nem minden ágazatra jellemző egyformán: a GDP stagnálása az ipar kedvező értékeinek és az építőipar és mezőgazdaság mélyrepülésének eredőjeként alakult ki.

A KKV-k konjunktúraindexét alkotó mutatók közül a jelenlegi és múltbeli helyzetre vonatkozó mutatók enyhén emelkedtek 2010 második negyedévében, ugyanakkor a jövőre vonatkozó várakozások nem ilyen egységesek. A várható üzleti helyzet, termelési szint és jövedelmezőség mutatója emelkedett, viszont a várható létszámnövekedés, kapacitáskihasználtság és beruházási aktivitás mutatója az előző negyedéves emelkedés után csökkenni kezdett. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 júliusában 0,0231 volt, ami lényegében stagnálást jelent az áprilisi 0,0251-es értékhez képest. A vállalkozások véleményének heterogenitását mérő Bizonytalansági Index ezzel szemben határozottan emelkedett, értéke 2010 júliusában 0,41 volt.

A KKV-k körében egyre gyakrabban jelenik meg a késedelmes fizetés problémája: júliusban a megkérdezett vállalatok több mint felével előfordult az elmúlt félév során, hogy csak késve tudott fizetni beszállítójának. Az adók és járulékok határidő utáni befizetése a korábbi negyedévekhez hasonlóan most is ritkább, mint a partnereknek való tartozás, de 2010 második negyedévében ez az érték is emelkedett, értéke 14,5%. A tartozási láncban részt vevő vállalatok aránya – akik azért nem tudtak fizetni beszállítójuknak, mert nekik sem fizettek – 2005 júliusa óta nem volt olyan magas, mint 2010 második negyedévében, 49%.

2010. júliusi felvételünkből az is kiderül, hogy a megkérdezett kis- és középvállalatok átlagosan 13 hónapra becsülik azt az időszakot, amíg még érzik a válság hatásait. Figyelemre méltó, hogy negyed éve, amikor ezt a kérdést feltettük, még 10 hónap volt ez az átlagos érték, vagyis az elmúlt negyed évben borúlátóbbak lettek a cégek a válság várható időtartamával kapcsolatban.

Bővebben >>>

2010. július 12.Kutatás
KKV Körkép (2010. április)

A tizenhetedik, 2010 áprilisában lefolytatott felmérés során - az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük az általuk tapasztalt késedelmes fizetés és az ebből adódó lánctartozás mértékéről, a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról és internethasználatuk jellemzőiről is.

A legfrissebb becslések szerint 2010 első negyedévében tovább lassult a magyarországi GDP csökkenése. Az első negyedévben a bruttó hazai termék volumene 0,8 százalékkal mérséklődött 2009 azonos negyedévéhez képest, az előző negyedévhez képest pedig 0,9 százalékos GDP-emelkedés következett be. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy a magyar gazdaság - bár még mindig csökkenés jellemzi - hamarosan növekedni kezdhet.

A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a KKV-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2010 első negyedévében valamennyi konjunktúraindex értéke tovább nőtt, vagyis a megelőző félévben bekövetkezett pozitív fordulat után továbbra is javulni látszik a kis-és közepes vállalkozások üzleti helyzete. A jelenlegi helyzet kedvező megítélése mellett a vállalkozások rövid távú várakozásai is pozitív irányban változtak, a várható létszámalakulás kivételével az összes mutató értéke nőtt. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 áprilisában tovább növekedett és immár jelentősen meghaladja a 2008 októberében mért értéket, vagyis a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság előtti szintet. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest nőtt a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke 0,39-re emelkedett.

A KKV-k körében komoly problémát okozó késedelmes fizetést vizsgálva a 2010. áprilisi adatokból kiderül, hogy a kis- és középvállalatok 42%-ával fordult elő legalább egyszer az elmúlt félévben, hogy késtek más vállalatokkal szembeni fizetési kötelezettségük kiegyenlítésével. Az adók és járulékok határidő utáni befizetése 2010 első negyedévében a vállalatok 10,7%-ával fordult elő.

Bővebben >>>

2010. május 5.Kutatás
KKV Körkép (2010. január)

A tizenhatodik, 2010 januárjában lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük az általuk tapasztalt késedelmes fizetés és az ebből adódó lánctartozás mértékéről és a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról is.

2009. utolsó negyedévében minden jel arra utalt, hogy a magyar gazdaság - és ezen belül a kkv-szektor - kezd elmozdulni a válság okozta mélypontról. A GDP ebben az időszakban már csak 0,4 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, miközben az első három negyedévben még átlagban 1,6 százalékos volt a negyedéves recesszió, és 4 százalékkal mérséklődött 2008. negyedik negyedévéhez képest, pedig a harmadik negyedévben még 7,1 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a kkv-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2009. negyedik negyedévében valamennyi konjunktúraindex értéke nőtt, vagyis hosszú idő után pozitív fordulat történt a kis-és közepes vállalkozások üzleti helyzetében. A jelenlegi helyzet kedvező megítélése mellett a vállalkozások rövid távú várakozásai is pozitív irányban változtak, ebben az esetben is az összes mutató értéke nőtt. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 januárjában meghaladja a 2008 októberében mért értéket, vagyis a válság előtti szintre kapaszkodott vissza. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest tovább mérséklődött a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke ismét csökkent.

A megkérdezett vállalkozások körében 2009-ben átlagosan mindössze 1,9%-kal nőttek a bérek, azonban az idei évre tervezett béremelés ennél is mérsékeltebb lesz, a megkérdezett kkv-k terveik szerint átlagosan 1,6%-kal emelik a dolgozók bérét 2010-ben. Emellett a korábbi évekhez képest kevesebb cég kínál természetbeni juttatásokat dolgozóinak: 2010 januárjában a megkérdezett vállalatok 73%-a élt a béren felül adható természetbeni juttatások lehetőségével, mely arány 12 százalékponttal alacsonyabb a tavaly és tavalyelőtt mért értéknél. A csökkenés még szembetűnőbb, amikor a természetbeni juttatások mértékének változását vizsgáljuk.

2009-ben a cégek mindössze 10%-a növelte, 42%-a viszont csökkentette a természetbeni juttatások mértékét, közel felük pedig nem változtatott rajta. 2008-ban még 28%-uk emelte és csak 4%-a fogta vissza a természetbeni juttatásokat.

Bővebben >>>

2010. április 1.Kutatás
2010. áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

2010. áprilisában huszonötödik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. A megkeresett vállalkozások közül ez alkalommal 1640 cég vezetője válaszolt a kérdésekre.

A magyar vállalkozások üzleti várakozásaiban 1998 óta minden eddiginél jelentősebb pozitív elmozdulás tanúi lehettünk az idei áprilisi felvétel során. A tavaly októberi felvétel után, amely alsó fordulópontot jelzett a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010. áprilisban folytatódott, sőt rendkívül mértékben felerősödött ez a pozitív tendencia. A tavaly októberi -9% után, 2010. áprilisban +14,8%-ra kapaszkodott a GVI Konjunktúra Mutató értéke.

Bővebben >>>

2010. január 26.Kutatás
KKV Körkép (2009. október)

A tizenötödik, 2009. októberében lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük a közhivatalok és intézmények szolgáltatásainak minőségével kapcsolatos véleményükről, a működésüket nehezítő akadályokról és a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról is.

2009 harmadik negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az elızetes adatok szerint 7,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,8%-kal mérséklődött az előző negyedévhez képest. Az idei év első felében a kkv-k üzleti helyzetének lassú javulása volt tapasztalható, a harmadik negyedévben azonban ismét romlott a kis- és közepes vállalkozások konjunkturális helyzete, egyedül a rendelésállomány mutatója nőtt az elmúlt három hónap során. A jelenlegi helyzet negatív megítélése mellett a jövőbe is meglehetısen pesszimista módon tekintenek a kkv-k: az elkövetkező fél év során növekedésre egyedül az egy éve lassan emelkedő termelési szint tekintetében számítanak. Emellett a várakozásokkal kapcsolatos vélemények minden eddiginél kisebb mértékű különbözősége figyelhető meg a kis-és közepes vállalkozások körében. Mindezek következtében mind a konjunktúra-, mind pedig a bizonytalansági index az ötödik éve folyó felmérés történetének legalacsonyabb értékét érte el.

A vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményének vizsgálata azt mutatja, hogy a közhivatalok és intézmények közül a cégvezetők leginkább a vámhivatalok, az egyetemek és a honvédség munkájával elégedettek, a legkevésbé pedig a parlament, a kormány és a kórházak munkájával vannak kibékülve. A megkérdezettek között sokan egyetértettek azzal, hogy könnyű hozzájutni a céget érintő törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz és ez lényegében nem változott az utóbbi négy évben. Azzal viszont nagyon kevesen értettek egyet, hogy a vállalkozásokat érintő jogszabályok és adminisztratív megoldások elősegítik a vállalkozások fejlıdését, és abban is sokan kételkednek, hogy az oktatási rendszer képzései megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek.

Bővebben >>>

2010. január 19.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2010

2009 őszén, több, mint 7000 vállalati vezető üzleti és létszám-gazdálkodási várakozásairól gyűjtöttünk kérdőíves módszerrel információt. A válaszok alapján elmondható, hogy:

A konjunkturális mutatók alapján elmondható, hogy válság elérte mélypontját és a 2010 első félévére vonatkozó prognózisok már mutatják a kilábalás jeleit. Mindez nem válság előtti állapot elérését, inkább csak a trend megfordulását jelenti.
Általános jelenségnek tekinthető, hogy gazdasági válság a legjobban teljesítő vállalati szegmensekre volt kiemelkedően kedvezőtlen hatással. Így a konjunkturális és létszámfelvételi mutatók tekintetében 2009-ben csökkentek az egyes vállalati csoportok közötti különbségek.
A vállalatok 86 százaléka alkalmazott már valamilyen eszközt a gazdasági válság hatásainak kezelésére. A kiadások csökkentésére és a piaci pozíciók stabilizálására irányultak legnagyobb arányban a piaci szereplő lépései.

Bővebben >>>

2009. november 19.Kutatás
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban (2009)

Az 1306 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomásoka diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

A friss diplomások iránti kereslet, mindkét vizsgálati évben (2008 és 2009) a frissdiplomások iránti kereslet mérséklődését mutatja.A friss diplomások iránti kereslet azonban visszaesés nem jár a toborzási nehézségekmérséklődésével. 2009-ben, a tavalyihoz hasonló arányban a vállalatok 16 százalékajelezte, hogy egyes pozíciók betöltéskor nehézségei adódnak. A friss diplomásokfoglalkoztatásában kiemelkedő szerepet játszó külföldi vállalatok 24 százaléka, a 2009-ben friss diplomást felvenni tervező vállalatok 44 százaléka számolt be nehézségekről.

Bővebben >>>

2009. november 16.Kutatás
A gazdasági válság vállalati szemmel (2009. június)

A GVI 2009 júniusában "A válság vállalati szemmel" című kutatási program keretében megismételte márciusi adatfelvételét. Az eredmények a vállalatok általános jellemzőin és különböző konjunktúramutatókon túl bemutatják a vállalatok előző félévi hitelfelvételeit, devizakitettségét, pénzügyi fegyelmét és a válság kedvezőtlen hatásainak kezelésére választott eszközeiket is. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

Az elemzés eredményeiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar vállalatok egyszerre számos eszközt alkalmaznak annak érdekében, hogy csökkentsék a válság működésükre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Az exportáló és a külföldi tulajdonnal rendelkező vállalatok aktívabban reagáltak a válságra, mint a többi cég: a válságkezelő eszközök többségét nagyobb valószínűséggel alkalmazták. Az elemzésből az is kiderül, hogy a vállalatok egy részét olyan súlyosan érintette a válság, hogy kénytelenek voltak minden lehetséges eszközt megragadni a hatások kivédésére. Így magyarázható, hogy a munkavállalóik egy részét elbocsátó cégek között magasabb arányban találtunk olyanokat, melyek egyéb eszközöket (részmunkaidőre való áttérés, bércsökkentés, beruházások elhalasztása, szolgáltatások leépítése) is alkalmaztak, mint az elbocsátással nem élő vállalatok között. Tehát az elbocsátás és más kiadáscsökkentő, kapacitásszűkítő eszközök között nem helyettesítő, hanem kiegészítő kapcsolatot jeleztek adataink.

A márciusi és júniusi felvétel eredményei jelentették a GVI angol nyelvű tanulmányának alapját, amelyet a CIRET / KOF / GKI budapesti workshopjának keretében (https://www.ciret.org/workshops/budapest/program) mutattunk be 2009. november 9-én. A tanulmány, az előadás diái és a felvétel kérdőíve megtekinthető és letölthető a mellékletek között.

Bővebben >>>

2009. október 26.Kutatás
KKV Körkép (2009. július)

A tizennegyedik, 2009. júliusában lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások beszállítóikkal szembeni tartozását, lánctartozásban való részvételét, valamint a világgazdasági válság kedvezőtlen hatásainak enyhítésére hozott intézkedéseit vizsgáltuk.

2009 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az előzetes adatok szerint 7,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, mely a rendszerváltás óta tapasztalt legerősebb negyedéves visszaesés. A KKV-k az elmúlt negyedévek drámai romlása után még 2009 júliusában is igen kedvezőtlennek ítélik meg üzleti helyzetüket, rövid távú várakozásaik viszont kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest. A várható beruházási aktivitást kivéve minden tekintetben jobb helyzetre számítanak, mint 2009 áprilisában, és a legnagyobb mértékben a létszámra és a kapacitáskihasználtságra vonatkozó várakozások javultak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex enyhe növekedést mutat az előző negyedévhez képest, de még mindig a negatív tartományban van. 2009 áprilisához képest erőteljesen csökkent a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index a felmérés történetének eddigi legalacsonyabb értékére esett vissza.

A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások 84,2%-ának több alkalommal is késedelmesen fizetett legalább egy partnere az elmúlt fél évben. Az eredmények azt mutatják, hogy – az elmúlt évekhez hasonlóan – 2009 közepén is a kisebb és a tisztán magyar tulajdonú cégeket sújtotta nagyobb arányban a késedelmes fizetés problémája, de a különböző nagyságú vállalatok adatai most közeledtek egymáshoz. A lánctartozást tekintve érdekes eredmény, hogy – a felmérés történetében először – a tartozási láncban való részvétel gyakoriságát tekintve az építőipart megelőzi a feldolgozóipar, miután a januári 70%-ról 46%-ra csökkent azon építőipari vállalatok aránya, amelyekkel előfordult, hogy azért nem tudtak határidőre fizetni, mert nekik sem fizettek időben partnereik.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2009-re is az jellemző, hogy a kis- és középvállalkozások a hatóságok felé inkább betartják a fizetési határidőket, mint egymás felé, de idén a felmérés történetében először növekedett az adókat és járulékokat késve befizető cégek aránya. A TB-járulék befizetésével a megkérdezett vállalatok 10,9%-a, az adók befizetésével pedig 9,5%-uk késett az elmúlt évben.

Bővebben >>>