Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor a munkaerőpiaci és bérelőnyök mellett összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal, a politikai részvétellel (OECD, 2016), társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Ez a rövid elemzés az iskolázottság és az egyéni előítéletesség kapcsolatát vizsgálja.

Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási terveire. Az adatbázis a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2015-ös pályaorientációval kapcsolatos felmérésén alapul, amelynek során több, mint 9000 tanuló körében végeztünk önkitöltős kérdőíves vizsgálatot. Elemzésünkben megmutatjuk, hogy a magyar diákok körében nagyfokú a szegénység, a diákok nagy hányada szenved hiányt alapvető szükségletekben. Az adatok arra mutatnak, hogy a családi, az iskolai és a tanulási eredményekre vonatkozó egyéni hatások figyelembe vétele mellett a szegény gyerekek rövidebb ideig terveznek továbbtanulni az általános iskola után, mint nem szegény társaik. Mixed-effects regressziós modelleket használva megmutatjuk, hogy a szegénység negatív hatása megmarad, ha kontrollunk más tényezőkre, amelyek befolyással lehetnek a továbbtanulási tervekre

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal és a politikai részvétellel (OECD, 2016) is, társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Az alábbi rövid elemzés az egyéni előnyök közül a várható élettartam, az egészségi állapot és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor a munkaerőpiaci és bérelőnyök mellett összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal, a politikai részvétellel (OECD, 2016), társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Az alábbi rövid elemzés az egyéni előnyök közül a szubjektív jóllét és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.

A GVI rövid elemzése a gyermekszegénység mérésével foglalkozó nemzetközi szakirodalom által leírt fontosabb megközelítéseket foglalja össze röviden. Az elemzés kitér arra is, hogy miért szükséges a gyermekszegénységet önálló témakörként kezelni, majd a téma öt megközelítését mutatja be.

Feltáró jellegű elemzésünkben a lánctartozás témáját érintő cikkek időbeli változását és kontextusát vizsgáljuk. Adatbázisunkban a vállalatokhoz köthető körbetartozással, illetve a lakosságot érintő lánctartozásos jelenségekkel kapcsolatos cikkek is megtalálhatók. Az elemzést a GVI által fejlesztett Textplore online tartalomelemző szoftverrel végeztük.

2014 végén illetve 2015-ben sokszor találkoztunk az online sajtóban az ingatlanpiac fellendüléséről szóló hírekkel. Ez adta az ötletet, hogy megvizsgáljuk, hogy a lakáspiaccal kapcsolatos cikkek milyen kapcsolatban állnak az ingatlanpiac tényleges alakulásával. Az adataink a GVI által kifejlesztett Textplore on-line tartalomelemző szoftverből származnak. Próbálja ki az elemzés adatait tartalmazó interkatív ábránkat!

A szegénység témájának online jelenlétét vizsgáló, feltáró jellegű tartalomelemzést készítettünk a Textplore szövegelemző szoftver segítségével. A GVI elemzésének a célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység fogalmának az internetes sajtóban való megjelenéséről. Ennek érdekében néhány ábra segítségével mutattuk be, hogy milyen szóhasználattal (i), melyik orgánum (ii) és milyen téma kapcsán (iii) írt a szegénységről. A szóhasználattal kapcsolatban egy érdekes jelenségre figyeltünk fel: azt találtuk, hogy 2010 január és november között az online médiában jelentős mértékben csökkent a szegénység kategória használata és szinte teljesen hiányzott a „szegénység” szó.

Az alábbi animált ábrán az látható, hogyan alakult a "szegénység" illetve a "rászoruló" szavakat használó cikkek aránya 2000 és 2015 között a vizsgált portálokon. Megfigyelhetjük, ahogy a 2010-ben a "szegénység" szó használata szinte teljesen eltűnik. Az animáción végigkövethető, hogyan változik meg a témával legaktívabban foglalkozó portálok köre: míg eleinte a hetivalasz.hu cikkei között voltak a leggyakoribbak a szegénység témájához tartozók, az időszak végére a nol.hu vette át ezt a szerepet.

Újraindítás Megállítás

Megjegyzés: A skálát a láthatóság érdekében úgy torzítottuk, hogy a pontok nullától vett távolsága a koordinátáik négyzetgyökének feleljen meg. Például az y=0, x=0,2 koordinátájú pont √0,2 = 0,44 távolságra van az origótól; az y=0, x=2 koordinátájú pont √2 = 1,41 távolságra van az origótól.

Forrás: GVI, a Textplore szoftver felhasználásával.

Tanulmányunk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon milyen tendenciákat figyelhetünk meg a szoftveripar mai és közelmúltbeli alakulásában, illetve melyek azok a változások, melyek kijelölik az ágazat későbbi fejlődésének valószínűsíthető irányvonalait. Célunk megvalósítása érdekében nem csupán a regionális és globális trendek bemutatásával foglalkozunk, hanem kitérünk korunk néhány jellegzetes szoftveripari vállalata "élettörténetének", jellemzőinek bemutatására is.

2012 januárjában az MKIK GVI kutatást végzett az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából, melynek célja a sajátos nevelési igényű gyermekekkel és a kora gyermekkori intervencióval foglalkozó magyarországi intézmények adatszolgáltatási rendszerének leírása és elemzése volt, valamint javaslatok kidolgozása az adatszolgáltatási rendszer fejlesztésére. Célunk eléréséhez információt gyűjtöttünk a kora gyermekkori intervenciós ellátásban részt vevő ágazatokban dolgozó vezetőktől és szakértőktől, megismertük a fenti ágazatok intézményei által használt adatgyűjtő kérdőíveket, feltérképeztük az adatok útját és így felmértük a kora gyermekkori intervenció szempontjából releváns adatgyűjtések összehangolási és összekapcsolhatósági lehetőségeit.

A kutatás elvégzésére mindössze négy hét állt rendelkezésünkre (2012. január 2-29.), mely egy terepmunkát igénylő esettanulmány létrehozása esetében irreálisan rövid időnek számít - erre a kutatásra ideális esetben két-három hónapnyi időre lett volna szükség.

A kutatás során személyes és telefonos interjúkat végeztünk a különböző intézmények és kulcsintézmények vezetőivel, illetve az adatnyilvántartást és a kapcsolódó folyamatokat átlátó szakemberekkel. Összesen 28 darab interjút végeztünk el a 2012. január 16. és január 26. közötti időszakban, ebből 14 személyes, 14 pedig telefonos interjú volt.

Kutatásunk eredményei az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. birtokában vannak .