A feltételezéseknek megfelelően novemberben és decemberben egyre nagyobb mértékben növekszik a nyilvántartott álláskeresők száma, illetve aktív korú népességen belüli aránya. Decemberben már több mint 600 ezren szerepeltek Munkaügyi Kirendeltségek regisztereiben, de 2010 első hónapjaiban ez az új csúcsérték is megdőlhet. A július óta tartó romló tendencia mögött eleinte a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlása, illetve a Központi Régióban késleltetve lezajló folyamatok álltak, azonban október óta néhány gazdasági ágazat szezonálisan változó munkaerő-igénye okozza a változást. Így a turizmusban, az építőiparban vagy a mezőgazdaságban a munkaerő-kereslet a téli hónapokban lecsökken. Megszokott jelenség tehát, hogy novemberben elsősorban a Balaton környéki, idegenforgalmi karakterű, másodsorban pedig az Alföld mezőgazdasági jellegű kistérségekben növekedett a legnagyobb mértékben az álláskeresők száma.

A változást az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva szemléltető térképsorozatokon mintha javulás mutatkozna. Azonban a látszat ez esetben csal: a bázisidőszakot tekintve most érkeztünk 2008 novemberéhez, amikor a válság a termelés lecsökkenése után a munkaerőpiacra is begyűrűzött, ekkor növekedett meg ugyanis jelentősebben az elbocsátások száma.

A csődök az elmaradott térségeket is jellemzik

A válság hatására sok cégnek fel kellett hagynia tevékenységével, legrosszabb esetben fizetésképtelenné váltak és felszámolási eljárás alá kerültek. 2009-ben jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma, hiszen a 2008. év egészére vonatkozó, mintegy 10600 felszámolás 2009-ben már 9 hónap alatt teljesült.

A munkanélküliség elemzésekor láthattuk, hogy az ország fejlettebbnek számító északnyugati térségében jelentkezett először és leglátványosabban a probléma. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy ezekben a térségekben a szokásosnál magasabb a felszámolási eljárások száma is; sajnos a vállalkozói szféra is nagy veszteségeket szenved el. Azonban a felszámolási eljárások aránya 2009 első félévében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt a legmagasabb, ráadásul a megelőző 2008. év azonos időszakához képest is ezekben a térségekben a legnagyobb a növekedés, Borsod-Abaúj-Zemplén megyével kiegészülve. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági értéktermelő-képesség (egy főre jutó GDP) alapján a megyei rangsorok végén kullogó megyéinkben a társas vállalkozások még kevésbé tudnak ellenállni az általános recessziónak. (A részletes vizsgálatok szerint azonban Szabolcsban a romló tendencia nem a gazdasági környezet megváltozásának köszönhető.)