Júniusban az előző két havinál kisebb, az egy évvel korábbi szintnél azonban még mindig jóval nagyobb deficit keletkezett a külkereskedelmi mérlegben. Az egyensúly komolyabb javulásához az export magára találására lenne szükség, erre azonban rövid távon még kevés az esély, a gyengébb forint leghamarabb is a jövő év elejére hozhatja meg az egyenlegjavító hatását. Nullszaldó körüli eredménnyel zárta a júliusi hónapot az államháztartás (a helyi önkormányzatok egyenlege nélkül), ami megfelel az év hetedik hónapjára illő papírformának. Ezen belül a központi költségvetés bevételei júliusban meghaladták a kiadásokat (33,8 milliárd forint többlet alakult ki), ám az év első hét hónapjában a deficit így is elérte a 424 milliárd forintot. Hasonló problémával küzd a társadalombiztosítás alrendszere is. Júniusban sem mérséklődött a bérkiáramlás Magyarországon: nyár elején átlagosan 12,5%kal értek többet a nettó keresetek, mint egy évvel korábban. A gyors reálbérnövekedés továbbra is elsősorban a költségvetési szektorban jelentkezik: az itt dolgozók keresete csaknem 20%-kal haladta meg a tavalyit, reálértéken. Nemcsak a béradatokból, hanem a létszám alakulásából is arra következtethetünk, hogy egyelőre nem indult be a takarékosság a költségvetési szektorban. Júniusban közel 30 ezer fővel többen dolgoztak állami alkalmazásban, mint egy évvel korábban. Némileg gyorsult az ipari termelés növekedése a nyár folyamán, s a feldolgozóipari beruházások is élénkülést mutatnak. Júniusban az építőipar folytatva év eleji visszaeséséből származó lemaradásának ledolgozását, a februári mélyrepülés óta több mint harmadával növelte termelését. Feltehető, hogy az igazi építőipari szezonnak számító nyári, őszi hónapok során a lemaradás jelentősen csökken. Az építési engedélyek szerint azonban mintegy 10%kal kevesebb lakást adtak át az év második negyedében, mint egy esztendővel korábban.