A magyar gazdaságban a múlt év második felében kibontakozó lassú élénkülés 2003. I. negyedévében nem folytatódott. A bruttó hazai termék az I. negyedévben 2,7%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A KSH a GDP növekedésének az összetevőit ugyan még nem közölte, feltételezésünk szerint azonban a növekedésben továbbra is döntő szerepe volt a belföldi felhasználásnak, és ezen belül a háztartások fogyasztásának. Erre utal a kiskereskedelmi forgalom változatlanul gyors növekedése, továbbá a magas bérkiáramlás.
Jelentős mértékben romlott a folyó fizetési mérleg a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva, aminek következtében az első negyedévben közel egymilliárd euróval nőtt a nettó külföldi hitelállomány. A márciusi külkereskedelmi forgalmi eredmények illeszkednek a tavaly augusztusban megkezdődött trendbe; a behozatal most is dinamikusabban alakult, mint a kivitel. Az első negyedévben a külkereskedelmi kivitel volumene (forintban számolva) az előző év azonos időszakához képest 5%-kal csökkent, a behozatalé nem változott.
Az építőipari termelés volumene részben a kedvezőtlen időjárás, részben a tavalyi néhány nagy értékű beruházás miatti magas bázis következtében jelentősen csökkent mind 2003 márciusában, mind az év első három hónapját tekintve. Hosszabb gyengélkedése után erősebb hónapot zárt azonban az ipar márciusban. Összességében folytatódik a szektor tétova mozgása, amely hosszú távon enyhén gyorsuló növekedést jelent. Az év első harmadában a szállodai szobák felét sem használták a turisták. Március végéig a külföldiek csaknem tizedével kevesebb időt töltöttek nálunk, mint tavaly ilyenkor.