A magyar gazdaságban a világgazdaság folyamatait követve folytatódott a múlt év második felében megélénkült gazdasági növekedés. Az év során ugyan kissé mérséklődött a növekedés üteme, azonban nemzetközi összehasonlításban változatlanul magasnak számít: az év első kilenc hónapjában mintegy kétszerese volt a kibővített Európai Unióban becsült növekedési ütemnek, és a harmadik negyedévben is 1,8-szeresét tette ki. A tavalyinál élénkebb növekedést kínálati oldalról az alapvető termelő ágak, keresleti oldalról az export és a beruházások tették lehetővé. A beruházások összetétele a gazdaság fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából továbbra is kedvező. Stagnálás-csökkenés tapasztalható ugyanakkor a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szállodaipar beruházásaiban, illetve az államháztartás által finanszírozott szolgáltatások (igazgatás és védelem, oktatás, egészségügy) fejlesztéseiben is.
A gazdasági növekedés mértéke a termelő ágazatokban (az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban) jóval meghaladta az átlagot. Az ipar termelékenysége jóval gyorsabb ütemben emelkedett, mint a termelés. A termelékenység növekedését az ipari bruttó kereset reálértékének január-szeptemberi növekedésével egybevetve megállapítható, hogy ez a tényező számottevően javította az ipari termékek versenyképességét, részben ellensúlyozva ezzel a kedvezőtlen hatásokat. Az idegenforgalomban a kiutazó magyarok száma jobban nőtt, mint a külföldről idelátogatóké. A hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldivendég-forgalom élénkült, a belföldi mérséklődött.
A külkereskedelmet a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. Az államháztartási hiány a tavalyinak másfélszeresét teszi ki. A fogyasztói árak a múlt évinél gyorsabban emelkedtek. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel, az utóbbi hónapokban azonban a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség pedig nőtt. A keresetek reálértéke gyakorlatilag nem változott.