A pozitív konjunkturális mutatók és a fejlődési pálya ellenére a magas államháztartási hiány és az euró bevezetési céldátuma körüli bizonytalanság rontja az ország kockázati megítélését és növeli a gazdaság sérülékenységét. A globális tőkepiaci helyzet egyelőre még kedvező, de a tartósan magas olajár, ill. a forintárfolyamban és a hozamokban bekövetkező változás tartósan lassabb növekedést eredményezhet. A közszféra hatékonyságát tekintve Magyarország valószínűleg lemarad az uniós országoktól: a közalkalmazottak létszámának növekedése és az Ausztriával szembeni szembetűnő létszámtöbblet a közszféra racionalizálásának szükségességére utal. 2005. III. negyedévében kedvezően alakult a magyarországi cégek helyzete. A GVI és a KOPINT-DATORG konjunktúra felmérése egyaránt arra mutat, hogy emelkedett a feldolgozóipari cégek termelése, és az optimizmus a várható üzleti helyzet megítélésében és különösen az export várakozásokban érzékelhető. A lakásépítések piacát változatlanul
az egy éve tartó visszafogott kereslet jellemzi. Nőtt ugyan a használatbavételi engedélyek száma, csökkent ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma. A lakásépítésekben a vállalati megrendelések súlya az elmúlt években folyamatosan emelkedett és megközelítette a lakossági megrendelések súlyát. Az ipar belföldi értékesítési árai szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,9%-kal, a 2004. szeptemberivel összehasonlítva 7,5%-kal növekedtek, a villamosenergia-, gáz-, gőz és vízellátás árai 14%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az elmúlt egy évben kissé romlott a helyzet a munkaerőpiacon. A munkanélküliség ugyan uniós viszonylatban nem magas, de változatlanul alacsony a foglalkoztatási ráta, miközben tovább romlottak a fiatalok elhelyezkedési esélyei és nőtt a tartós munkanélküliség.