A magyar gazdaság szolid, 4% körüli növekedést ért el 2005. I. félévében. A termelés húzóerejét továbbra is elsősorban a feldolgozóipar, felhasználási oldalról pedig az export adja. A beruházási kedv a II. negyedévben tovább élénkült, ami részben az autóút-építések hatásának tudható be. A kedvező számokat némiképp beárnyékolja, hogy viszonylag nagy a spekulatív jellegű beruházások súlya. A beruházási kedvre és a gazdaság stabilitására is negatív hatást gyakorolhat, ha a költségvetési hiány problémája tartósan megoldatlan marad. A deficit miatt az IMF több ízben is bírálta a fiskális politikát, és jelentéseiben az állami kiadások racionalizálását, a nyugdíj-, egészségügyi és oktatási rendszer reformját sürgeti, valamint egy rugalmasabb munkaerőpiac és az alacsonyabb járulékok kívánatosságát
hangsúlyozza. A munkáltatás költségei egyébként Magyarországon még mindig inkább alacsonyak, azonban az EU országai között hazánkban a legmagasabb a foglalkoztatás járulékos költségeinek aránya. A mezőgazdaságban az idei nyár a szőlőnek nem kedvezett, de a kalászos gabonák termésmennyisége a tavalyi rekordteljesítményt megközelítette, és az elmúlt öt év átlagát jelentős mértékben meg is haladta. A kiskereskedők forgalma az I. félévben a GDP növekedéssel közel azonos ütemben bővült, a fogyasztói árak augusztusban 3,6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A 7,2 %-os munkanélküliség az év eleje óta stagnál, az aktivitási arány továbbra is alacsony.