2004. IV. negyedévében a gazdasági növekedés Magyarországon kizárólag az ún. bázishatás következtében lassult, míg a világ gazdaságilag fejlett térségeiben a konjunktúra valóságosan gyengült. A hazai növekedés motorja az áruk és szolgáltatások kivitele volt, amely az év egészét tekintve gyorsabban nőtt, mint a behozatal. A belföldi felhasználás kisebb ütemben növekedett, mint a termelés, az egyensúlyhiány mérséklődött. Az átlagosnál lassabban növekedett a felhasználás túlnyomó részét kitevő fogyasztás, míg a felhalmozás növekedésének mértéke meghaladta a GDP-ét.
Az ágazatok közül legdinamikusabban a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke emelkedett, súlya azonban így is csekély. Az átlagosnál valamivel gyorsabban növekedett még az ipar, az építőipar, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés bruttó hozzáadott értéke. A 2005. januári ipari termelési indexek szerint azonban folytatódott a növekedési ütem decemberben is megfigyelt lassulása. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése januárban mérsékelten nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az új belföldi rendelések csökkentek, az új exportrendelések emelkedtek. A teljes rendelésállomány január végén kisebb volt az egy évvel korábbinál.
A fogyasztóiár-emelkedés üteme februárban tovább lassult. Idén is emelték az árakat adóemelések, de a tavalyinál lényegesen kisebb mértékben. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az államháztartási hiány a GDP 4,5%-át tette ki, 1,7 százalékponttal kevesebbet az előző évinél. A kormányzati adósság továbbra is a maastrichti követelményt jelentő 60% alatt maradt, 57,6%-ot tett ki.