2004-ben a gazdaság fejlődése - összhangban a világgazdasági trenddel - gyorsabb volt, mint a megelőző évben, bár a növekedés dinamizmusa a világ gazdaságilag fejlett térségeihez hasonlóan az év folyamán kissé mérséklődött, melyben szerepet játszik a magas bázis (tehát, hogy a bruttó hazai termék növekedési üteme 2003 második felében is gyors volt). Magyarországon a megelőző évinél gyorsabb gazdasági növekedést keresleti oldalról az export és a beruházás váltotta ki. A fogyasztói kereslet 2004-ben - eltérően az előző három évtől - lassabban emelkedett, mint a GDP. A GDP felhasználásának szerkezete a gazdaság jövőbeni fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából kedvező irányba mozdult el.
A gazdasági növekedés dinamikájának változásában - a termelés oldaláról - az iparnak kitüntetett szerepe volt. Az ipari bruttó termelés 2004-ben számottevően gyorsabban emelkedett, mint a megelőző évben. Az ipar fejlődését az export biztosította. Az építőipari termelés építményfőcsoportok szerinti szerkezete eltolódott az egyéb építmények (műtárgyak) javára. Kiemelkedően gyors növekedést értek el az úthálózat fejlesztését végző építőipari nagyvállalatok. A mezőgazdaság teljesítménye 2004-ben számottevően emelkedett, elsősorban a kiemelkedően jó gabonatermés következtében. A külkereskedelmi termékforgalom dinamikusan fejlődött. A hiány exporthoz viszonyított relatív nagysága csökkent. Az egyenleg javulásában meghatározó szerepe volt a gépek és szállítóeszközök külkereskedelmének, ahol a kiviteli többlet nagyobb lett a megelőző évinél. 2004-ben az ipari termelői árak, valamint a fogyasztói árak gyorsabban, az építőipari árak lassabban emelkedtek az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági termelői árak az előző évi növekedéssel szemben csökkentek.