Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
29
30
31
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
  • A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

    Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve ...

  • A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

    A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben ...

Google kereső
Kutatásaink
2013. április 16.Kutatás éve: 2013
Rejtett lakossági jövedelmek kistérségi szintű elemzése

A tanulmány a rejtett gazdasággal, és ezen belül a be nem jelentett jövedelmekkel, illetve ezek területi különbségeivel foglalkozik. Mindehhez a 2010-es évre rendelkezésre álló, kistérségi szintű jövedelmi és fogyasztási adatokat vettünk figyelembe. Első lépésként az adóstatisztikából és az állami transzferekre vonatkozó nyilvános adatokból becsültük a kistérségi szintű hivatalos jövedelmet. Ezt követően a fogyasztási és más kiválasztott társadalmi-gazdasági mutatók értékeiből regressziós becsléssel következtettünk a hivatalos jövedelem értékeire. Az így kapott, kistérségenként becsült hivatalos jövedelem értékének mértani átlagát neveztük el becsült jövedelemnek. Ennek értéke a regresszió sajátosságából adódóan a kistérségek felében alacsonyabb a hivatalosnál, így ezen értékeket egy konstanssal felszorozva kaphatók meg a módosított jövedelem értékei.

A számítások során kapott becsült bejelentett jövedelem országos szinten 82,7%-át teszi ki a becsült összes jövedelemnek, azaz a becslési eredmények szerint 17,3%-ra tehető a be nem jelentett jövedelem aránya az összes (bejelentett és be nem jelentett) jövedelmen belül.

A korrigált becsült jövedelem értékei többé-kevésbé hasonló területi képet rajzolnak ki, mint a hivatalos jövedelemé. Azonban a kettő különbségét, tehát a rejtett gazdaságból származó jövedelmet vizsgálva érdekes területi különbségek mutatkoznak. A be nem jelentett jövedelmek egyértelműen kisebbek az átlagosnál a magasabb jövedelmű, és az olyan kistérségekben, ahol a helyi gazdaság és munkaerőpiac alapja egy-két (főként ipari) nagyvállalat. Ezzel szemben az eltitkolt jövedelmek nem a legszegényebb kistérségekben a legmeghatározóbbak, hanem a vidéki átlagnak megfelelő, és a kevéssel az átlag alatti jövedelemmel jellemezhető térségekben. Erre legjobb példa Bács-Kiskun megye egésze, ahol a rejtett jövedelmek kistérségi értékei jóval az országos átlag felettiek. Hasonló helyzetet láthatunk Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyék nyugati részeiben is.

Az eredmények arra mutatnak, hogy csupán a kistérségek negyede rendelkezik 18%-nál kisebb rejtett gazdasággal, ugyanakkor ebben a negyven kistérségben él az ország népességének fele. A keleti országrészben a be nem jelentett jövedelem nagyobb részesedésesének indoka az, hogy az átlagos eltitkolt jövedelem összege itt magasabb, mint az ország más területein, miközben alacsonyabb az átlagos hivatalos jövedelem.

Kapcsolódó dokumentumok
  • A rejtett gazdaságból származó jövedelmek területi különbségei (tanulmány, pdf, 1.11 MB)
  • Az elemzésből készült sajtóanyag (összefoglaló, pdf, 317.58 KB)
  • Az eredmények rövid összefoglalója (összefoglaló, pdf, 317.61 KB)
Kapcsolódó kutatási területTerületi elemzések
Kapcsolódó címkékgvi kutatási füzet, tanulmány