A 2007-ben meghozott törvényi változások a szakképzés irányítási rendszerét alapvetően változtatták meg azáltal, hogy a szakképző évfolyamok beiskolázási keretszámait a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) határozhatják meg. Ezekben a bizottságokban a munkaadói érdekvédelmi szervezetek abszolút többségben vannak, ami azt jelenti, hogy képesek a döntéseket lényegében a sajátszempontjaik szerint meghozni.

A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a 2008 negyedik félévében hozott RFKB döntéseket milyen mértékben befolyásolták egyrészről a Munkaerő-piaci Alap által támogatott munkaerő-piaci előrejelzés eredményei, másrészről a munkaadók és munkavállalók RFKB döntéseket megelőző konzultációik. Az elemzési módszer lényege, hogy régió és szakma előrejelzések, javaslatok és döntések egyezéseit, illetve eltéréseit vetjük össze. Az empirikus vizsgálat alapján kijelenthető, hogy a munkaerő-piaci előrejelzés ’kemény/objektív’ adatai csak közepesen erős mértékben befolyásolták a munkaadók és munkavállalók konzultációit és az RFKB döntéseket. Továbbá a kiterjedt koordináció ellenére is csak korlátozott mértékben tudták a konzorcium szereplői a kialakított előzetes konszenzusuknak megfelelő döntéseket elérni. E megállapítások mögött meghúzódó viselkedések pontos leírására azonban csak egy további kvalitatív, a szereplők aktuális viselkedését és motivációit részletesen feltáró tanulmány lehet alkalmas.