A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint a tanulók döntő többsége szeretne továbbtanulni, mégpedig hazai felsőoktatási intézményben és csupán 7%-uk jelentkezik külföldre (is). A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szintén azt jelzik, hogy a magyar diákok nem vesznek részt nagy számban (hosszú távú) külföldi képzésekben, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az utóbbi években.

Az Egyesült Királyságban lezajlott népszavazás eredménye sokkolta a világot. Ezt legszemléletesebben a font árfolyamának alakulása mutatja (ld. 1. ábra, 2016. június 23-30.). Az alábbi rövid elemzésben a Brexit (az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból) Magyarországot érintő potenciális hatásait, valószínűsíthető következményeit mutatjuk be, a témával foglalkozó hazai és nemzetközi irodalom alapján, elsősorban középtávra (5–8 év) koncentrálva. Jelenleg a népszavazás leginkább érezhető eredménye a pénzügyi és politikai életet uraló bizonytalanság. Ez, valamint a kilépés más úton érvényesülő hatásainak összessége valószínűleg szignifikáns GDP visszaesést fog eredményezni hazánkban idén és a következő években is.

A 2016. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest romlott: a KKV Körkép Konjunktúramutatója az április 31 pontos csúcsról 27 pontra csökkent. Ezzel a tavaly október óta tartó, folyamatos javuló tendencia tört meg. Miközben a vállalkozások jelenlegi helyzetüket pozitívabban értékelik, mint az előző negyedévben, addig jövőbeli kilátásaikat negatívabban. Ez azt jelenti, hogy a KKV szektor fordulópontot jelez előre a hazai üzleti klíma alakulásában.

A Bizonytalansági Mutató értéke 36 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2016 áprilisában 37 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A tanulmány legfontosabb célja az, hogy néhány meghatározó szempont szerint képet adjunk a hazai oktatási rendszer egyik nagyon fontos szegmense, a szakiskolák helyzetéről. Az elemzésben 28 – szakiskolai igazgatókkal, tanárokkal, szakoktatókkal folytatott – interjú tapasztalatait szedtük csokorba. Ezek főbb üzeneteit ismertetjük rendszerezve, minden különösebb kommentár nélkül.

Bemutatjuk a diákok családi hátterével kapcsolatos tapasztalatokat, majd ismertetjük a szakiskolai oktatók munkájának körülményeit, az iskolai közeg jellemzőit, a főbb pedagógiai problémákat, a diákok jövőre vonatkozó elképzeléseit. A közismereti tárgyak oktatásáról szóló részben kitérünk a diákok általános iskola utáni tudásszintjére, és az érettségivel kapcsolatos véleményekre is. Végül a szakmai gyakorlatról és a szakiskolát elvégzett pályakezdők munkaerő-piaci lehetőségeiről alkotott véleményeket ismertetjük.

A 2016. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest csökkent: az áprilisi 33 pontról 30 pontra esett vissza, ezzel a tavaly október óta tartó javuló tendencia megtört. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozások jövőbeli kilátásaikat – nem pedig jelenlegi helyzetüket – látják pesszimistábban, mint áprilisban, vagyis az eddigi kedvező üzleti klíma romlását jelzik előre. Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke mindössze 21 pont volt.

A Bizonytalansági Mutató értéke 34 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2016 áprilisában 35 ponton állt). A mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.