Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
27
28
29
30
1
2
3
5
6
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  • Iskolázottság és előítéletesség

    Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és ...

  • Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis – 2018

    2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú ...

Google kereső
Híreink
Korábbi híreink
2017. december 7.Kutatás
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis – 2018

2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2017. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6832 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint. Az alábbiakban e kutatás eredményeit ismertetjük úgy, hogy azokat összevetjük más adatforrások, becslések idevágó adataival.

Bővebben >>>

2017. december 4.Kutatás
Iskolázottság és előítéletesség

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor a munkaerőpiaci és bérelőnyök mellett összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal, a politikai részvétellel (OECD, 2016), társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Ez a rövid elemzés az iskolázottság és az egyéni előítéletesség kapcsolatát vizsgálja.

Bővebben >>>

2017. november 22.Kutatás
Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke 2017 áprilisában 49,0 ponton áll. Ennél az értéknél az adatfelvétel kezdete, 1998 óta csak egy alkalommal, tavaly áprilisban (49,3 pont) volt magasabb a konjunktúramutató értéke.

Tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, ráadásul a 2016 októbere óta tartó enyhe romló tendencia is megtört. Ez annak köszönhető, hogy a várható üzleti helyzetre vonatkozó vélemények jelentősen optimistábbá váltak.

A bizonytalansági mutató értéke két ponttal csökkent az áprilisi értékhez képest, jelenleg 42 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Bővebben >>>

2017. november 17.Kutatás
A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017. októberi adatfelvétel szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje kis mértékben meghaladja az előző negyedévi értéket: a GVI Konjunktúramutató a júliusi 32 pontról 33 pontra emelkedett. A Konjunktúramutató 2016 januárja óta 30 pont körüli értéken áll (eltekintve a 2017. áprilisi zuhanástól). (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke 30 pont volt.)

Bővebben >>>

2017. november 13.Kutatás
Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar munkaerőpiacra A nemzetközi irodalom arra hívja fel a figyelmet, hogy az automatizáció elterjedése jelentős változásokat hozhat a munkaerőpiacon. Az új technológiák terjedése egyes szakmák teljes automatizációját, más szakmákban pedig a szakma feladatainak átalakulását eredményezhetik. A folyamat az automatizálható szakmákban a képzetlen munkaerő iránti kereslet csökkenését, más területeken pedig a magasan képzett munkaerő iránti kereslet jelentős növekedését okozhatja.

Az alábbi elemzésében a magyarországi munkaerőpiac 2012 és 2016 közötti változásait vizsgáljuk az automatizáció által potenciálisan érintett szakmákra vonatkozóan A NAV település szintű foglalkoztatási adatai alapján.

Bővebben >>>

Interaktív ábrák
A magyarországi vállalati felszámolások alakulása 2008-2014 között területi bontásbanA magyarországi vállalati felszámolások alakulása 2008-2014 között területi bontásban: infografika

A megnyitáshoz kattintson az ábrára

Grafikonok
További grafikonok
A német ipari termelés várható alakulása az OECD előrejelző mutatója szerint
Teljes méret >>>
Az egy főre jutó GDP alakulása a visegrádi országokban 2000 és 2017 között
Teljes méret >>>
Az üzleti bizalom megítélése Németországban az Ifo index szerint
Teljes méret >>>
GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató alakulása
Teljes méret >>>