Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
29
30
31
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
  • A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

    Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve ...

  • A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

    A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben ...

Google kereső
Híreink
Korábbi híreink
2017. június 15.Kutatás
A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben egyre több szektorban jelentős hiánnyal küzdenek a vállalatok a képzett munkaerőt tekintve, addig több mint félmillió ember - a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka - még mindig nem, vagy csak az állami közfoglalkoztatásban tud elhelyezkedni.

Írásunkban részletesen áttekintjük a munkapiaci tökéletlenségek elméleti magyarázatait és a munkaerőhiány keresleti, illetve kínálati oldali okait, kiemelve azokat a tényezőket, amik ehhez Magyarországon hozzájárulnak – mindezt a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján.

Bővebben >>>

2017. június 6.Kutatás
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2017-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017. januári emelésével összefüggésben. Nyolc lépés megtételét, illetve 2017-es esedékességét vizsgáljuk: (1) a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; (2) a tervezett létszámfelvétel elmarad; (3) elbocsátásokat hajtanak végre; (4) elhalasztják a tervezett beruházásokat; (5) módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; (6) részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; (7) csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; (8) csökkentik a mozgó béreket (jutalmak, célprémiumok).

Bővebben >>>

2017. május 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • A visegrádi országok diákjai osztrák, német és brit egyetemeken - 2002-2016
  • Társadalmi mobilitás Magyarországon és az EU-ban
  • Nemzetközi tendenciák
Bővebben >>>

2017. május 22.Kutatás
A GVI 2017. áprilisi KKV Körkép felvételének eredményei

A 2017. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen romlott: a KKV Körkép Konjunktúra Mutatója a januári 25 pontról 18 pontra csökkent. Így jelenleg a 2016 júliusa óta tartó csökkenő tendencia felerősödése érvényesül.

A KKV Körkép Konjunktúra Mutató három összetevője esett vissza jelentősen: a vállalkozások pesszimistábbá váltak a várható beruházásukat illetően, valamint sokkal negatívabban látják jelenlegi jövedelmezőségüket és az előző féléves termelési szintjüket, mint januárban.

A vállalati háttérjellemzők mentén azt láthatjuk, hogy a csak belpiacra termelő, az építőipari, a részben külföldi tulajdonban álló, illetve a 100-249 fős cégek üzleti bizalma csökkent jelentősen az előző negyedévhez képest.

A Bizonytalansági Mutató értéke 41 pontos szinten áll, ami három pontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Ez arra utal, hogy a vállalkozások helyzetértékelése kevésbé egyöntetű, mint januárban volt.

Bővebben >>>

2017. május 15.Kutatás
A GVI 2017. áprilisi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017. áprilisi adatfelvétele szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen csökkent: a GVI Konjunktúramutató a januári 31 pontról 21 pontra esett vissza. Az eredmények azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások éles fordulópontot észlelnek: 2016 januárja óta minden negyedévben (legalább) 30 pont körüli értéket kaptunk, ilyen alacsony értéket utoljára 2015 júliusában mértünk. (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke 33 pont volt.)

Ez a visszaesés főként annak köszönhető, hogy a vállalkozások jelenlegi jövedelmezőségüket, rendelésállományukat, üzleti helyzetüket és múlt féléves termelési szintjüket negatívabban ítélik meg, mint januárban. Ráadásul sokkal pesszimistábbá váltak a beruházások várható alakulására vonatkozó várakozásaik is.

A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték egy ponttal alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2017 januárjában 36 ponton állt). A mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Bővebben >>>

Interaktív ábrák
A magyarországi vállalati felszámolások alakulása 2008-2014 között területi bontásbanA magyarországi vállalati felszámolások alakulása 2008-2014 között területi bontásban: infografika

A megnyitáshoz kattintson az ábrára

Grafikonok
További grafikonok
Hol tartunk a válságban? Összehasonlítás más válságok lefutásával
Teljes méret >>>
Az egy munkaórára eső GDP alakulása a visegrádi országokban 2000 és 2017 között
Teljes méret >>>
Magyarország helyezéseinek változása a WEF versenyképességi rangsoraiban 2006 óta
Teljes méret >>>
Az üzleti bizalom megítélése Németországban az Ifo index szerint
Teljes méret >>>