Kutatásaink
2017. október 9.Kutatás
A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen mértékben szembesültek 2017-ben a munkaerőhiánnyal, valamint milyen lépéseket terveznek és tesznek ezt a problémát orvosolandó.

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-vizsgálatának 2017. júliusi hullámát használtuk fel, amelynek során 400 vállalkozás vezetője válaszolt a kutatás kérdőívére. A megkérdezett vállalkozások reprezentálják a Magyarországon működő vállalkozások gazdasági teljesítményét, létszámát és ágazati megoszlását.

Bővebben >>>

2017. június 6.Kutatás
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2017-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017. januári emelésével összefüggésben. Nyolc lépés megtételét, illetve 2017-es esedékességét vizsgáljuk: (1) a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; (2) a tervezett létszámfelvétel elmarad; (3) elbocsátásokat hajtanak végre; (4) elhalasztják a tervezett beruházásokat; (5) módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; (6) részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; (7) csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; (8) csökkentik a mozgó béreket (jutalmak, célprémiumok).

Bővebben >>>

2017. március 10.Kutatás
A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon (2012-2016)

E rövid elemzés a vállalati hitelfelvételt és beruházási hajlandóságot meghatározó tényezőkkel foglalkozik. Magyarországon az utóbbi években a több lépés is ösztönözte a vállalatok hitelfelvételi aktivitását (például a jegybanki alapkamat-csökkentése és alacsony szinten tartása; a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram, továbbiakban NHP). A beruházási hajlandóságot befolyásoló tényezők közül alapvetően három tényezőt elemünk ki: a kamatfelár, illetve a kamatkörnyezet alakulása (i), az intézményi és a szabályozási környezet minőségét (ii), és az üzleti szektor konjunkturális helyzetét és kilátásait (iii).

Bővebben >>>

2017. március 2.Kutatás
Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Elemzésünkben a hazai kis- és középvállalkozások internethasználattal kapcsolatos jellemzőit mutatjuk be. Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2017. januári KKV Körkép című felvételének adatain alapul, melyben 300 hazai vállalkozást kérdeztünk meg arról, hogy működésük során hogyan használják az internetet. A legáltalánosabb felhasználási módok (ügyfelekkel történő kapcsolattartás, saját honlap, ügyintézés) mellett a kis- és középvállalkozások többsége az internetet elsősorban tájékozódásra használja tevékenysége során. Bizonyos cégtípusok, így a több foglalkoztatottal rendelkezők, a részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévők, valamint a kereskedelemben és a feldolgozóiparban működők körében elterjedtebb az internet használata. Saját honlapot a kis- és középvállalkozások 84 százaléka üzemeltet, többségük esetében az üzemeltetést szakember végzi. Az internethasználat fontosságát jól mutatja, hogy a cégek közel 90 százaléka úgy érzi, súlyos gondot jelentene a cég működésében, ha egy hétig nem működne az internet. Ugyanakkor a cégek többsége árbevétele kevesebb, mint 1 százalékát fordítja számítástechnikai és távközlési eszközök beszerzésére és üzemeltetésére.

Bővebben >>>

2017. február 2.Kutatás
A munkaerőhiány vállalati percepciója

Az elemzésben azt vizsgáljuk, hogy a vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján milyen vállalati kört érintenek a toborzási nehézségek vagy a munkaerő- és szakember-hiány ma Magyarországon, és ez a percepció milyen összefüggésben áll a vállalatok bérnövekedési terveivel. Továbbá kitérünk arra is, hogy a toborzási nehézségek és a cégek várható beruházási aktivitása, rendelésállománya, illetve múltbeli béremelésével és jövőbeli béremelési tervei között milyen összefüggések vannak.

Bővebben >>>

2016. június 20.Kutatás
A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások béren kívüli juttatások alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatát vizsgálta. Az elemzés a GVI 2016. áprilisi konjunktúra-felmérésének adatain alapul, melynek részeként 1771 legalább egy főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztünk meg az általuk nyújtott béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban. Az eredmények alapján a minimum egy alkalmazottal rendelkező cégek 55%-a nyújt munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt 2016-ban, a legnépszerűbb béren kívüli juttatásoknak pedig a helyi utazási támogatások és az Erzsébet-utalvány tekinthetőek. A legnagyobb arányban jellemzően a közepes- és nagyvállalatok, a feldolgozóiparban tevékenykedő, a külföldi tulajdonban lévő és a jó üzleti helyzetű cégek nyújtanak béren kívüli juttatásokat. A béren kívüli juttatásokra szánt keret összege a válaszadó cégek 83%-ánál nem változott az utóbbi egy évben, míg 7%-uk az előző évhez képest a keret csökkenéséről, 11%-uk pedig annak emeléséről számolt be. A cafeteria-keret emelése leginkább a jó üzleti helyzetben lévő és a 2015-ben bért emelő cégekre volt jellemző. A hazai vállalkozások összességében közepesnek ítélik a béren kívüli juttatások szerepét a cégük munkavállalók körében történő vonzóvá tételében.

Bővebben >>>

2016. június 14.Kutatás
Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) friss elemzésében a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta. Az eredmények a GVI 2016. januári negyedéves konjunktúra-felvételének adatain alapulnak, melynek során 400 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában. Az eredmények alapján a vállalkozások 81%-ának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2015-ben, a válaszadók 45%-a pedig maga is tartozott beszállítóinak legalább egyszer a vizsgált időszakban. A késedelmes fizetések legnagyobb arányban a kisvállalkozások körében, illetve az építőiparban jelennek meg. Az utóbbi évek eredményeivel összevetve azonban az látható, hogy a cégek késedelmes fizetésekkel kapcsolatos helyzete javult: átlagosan csökkent a késedelmesen fizető üzleti partnerek, illetve a késve befolyó összegek aránya is. Szintén csökkent azon cégek aránya, amelyek vevőik késedelmes fizetése miatt nem tudtak legalább egyszer időben fizetni a beszállítóiknak, és az elmúlt évekhez viszonyítva alacsonyabb azon válaszadók aránya is, akik a lánctartozás problémájának súlyosbodását érzékelik.

Bővebben >>>

2016. március 2.Kutatás
Családbarát eszközök a magyar vállalati gyakorlatban

A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2013. és 2014. évi adatfelvételeiből kiderül, hogy mely családbarát eszközöket alkalmazzák a legszívesebben a magyarországi vállalatok és melyek a családbarát attitűd szempontjából élenjáró vállalat-típusok.

Bővebben >>>

2016. február 3.Kutatás
Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a legutóbbi vállalati konjunktúra vizsgálata során a 2016. évi várható bérváltozásokat is vizsgálta. Becslésünk szerint a versenyszférában a cégvezetők átlagosan 3,0-3,2 százalékkal tervezik növelni 2016-ban a bruttó béreket. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi szintet elérő, illetve ezt némileg meghaladó átlagos bérnövekedés várható 2016-ban.

Bővebben >>>

2015. december 9.Kutatás
Internethasználat a vállalatok körében

A vállalati konjunktúra 2015. évi októberi felmérésben összesen 3.187 magyarországi vállalat vett részt. A megkérdezett cégek legnagyobb része (69,9 %) 10 fő alatti mikrovállakozás. A kisvállalkozások aránya 17,7 % a közép- illetve nagyvállalatoké pedig összességében 12,4 %.

A konjunktúra felvételében felmértük a vállalkozások internet használati szokásait is. A teljes mintán elvégzett vizsgálat alapján megállapítható, hogy a vállalkozások az internetet leginkább ügyintézésre (94,6 %), ügyfelekkel való emailezésre (91,5 %) továbbá piaci folyamatokról, és jogszabályokról való tájékozódásra (89%) használják.

Bővebben >>>