Szűrő
Szűrés megszüntetése
  • Kutatási területek
  • Kutatás éve
  • Kapcsolódó dokumentumok
Google kereső
Kutatásaink
2017. november 13.Kutatás
Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar munkaerőpiacra [1]. A nemzetközi irodalom arra hívja fel a figyelmet, hogy az automatizáció elterjedése jelentős változásokat hozhat a munkaerőpiacon. Az új technológiák terjedése egyes szakmák teljes automatizációját, más szakmákban pedig a szakma feladatainak átalakulását eredményezhetik. A folyamat az automatizálható szakmákban a képzetlen munkaerő iránti kereslet csökkenését, más területeken pedig a magasan képzett munkaerő iránti kereslet jelentős növekedését okozhatja.

Az alábbi elemzésében a magyarországi munkaerőpiac 2012 és 2016 közötti változásait vizsgáljuk az automatizáció által potenciálisan érintett szakmákra vonatkozóan A NAV település szintű foglalkoztatási adatai alapján.

[1] Lásd Nábelek Fruzsina- Sturcz Anikó - Tóth István János. 2016. Az automatizáció munkaerő-piaci hatásai. Járási munkaerő-piacok automatizációs kitettségének becslése, GVI, Kutatási Füzetek 2016/4. http://gvi.hu/files/researches/483/aki_2016_elemzes_161023_2.pdf

Bővebben >>>

2016. október 28.Kutatás
Az automatizáció munkaerő-piaci hatásai

Az MKIK GVI alábbi tanulmányában a technikai fejlődésből adódó automatizáció magyar munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálja járási illetve megyei szinten. Az elemzés során 55 olyan magyarországi szakmát azonosítottunk, amely a világ bármelyik országában már gyakorlati alkalmazásban lévő technológiák bevezetésével kiváltható lenne. A NAV 2015-re vonatkozó foglalkoztatottsági adatai alapján ezen szakmák automatizálása az összes magyarországi foglalkoztatott 12 százalékát érintené. A járások lehetséges negatív hatásoknak való kitettségét az érintettek és az álláskeresők arányát figyelembe vevő automatizációs kitettségi index-szel (AKI) mértük.

Bővebben >>>

2016. január 25.Kutatás
Fejlődő és leszakadó járások – 2012-2014

Az MKIK GVI által kialakított Járási Fejlettségi Mutató (JFM) legfrissebb értékei alapján adunk képet 174 magyar járás fejlettségi különbségeiről és arról, hogy milyen változások következtek be ebben az utóbbi két év során.
A legfejlettebb járások a Budapesti kerületeken és a főváros agglomerációján kívül szinte kizárólag Nyugat-és Közép-Dunántúliak (a győri, mosonmagyaróvári, tatai veszprémi járás) ezeken kívül, csak az egri és a szegedi járás kerül be a legfejlettebb 20 magyarországi járás közé. A legfejletlenebb járások között többnyire észak-magyarországi és észak-alföldi járásokat találhatók.
2012 és 2014 között inkább a fejlettségi különbségek növekedéséről beszélhetünk. A legfejletlenebb 20 járás közül jelentős felzárkózás csak három járás esetében figyelhető meg.

Bővebben >>>

2015. június 25.Kutatás
Zambia vagy Luxemburg? - Magyarország fejlett és fejletlen kistérségei nemzetközi összehasonlításban

Az elemzés ötletét az USA fehér és színes bőrű lakossága közötti társadalmi különbségekről tudósító The Economist cikk adta. Az alábbiakban a magyar társadalmon belül meglévő, alapvetően területi jellemzőkkel kapcsolatos különbségeket ábrázoljuk néhány indikátor, illetve ezek alapján készült grafikonok segítségével. A leghátrányosabb helyzetű 33 kistérséget „Magyarország-Alsó”-nak, a legfejlettebb térségeket (Budapest és a 11 legfejlettebb vidéki kistérség) „Magyarország-Felső”-nek neveztük el. A két Magyarország nemzetközi összehasonlítását a világ országaival hat mutató, a terhességmegszakítási ráta (i); a csecsemőhalálozás (ii), az egy főre jutó jövedelem (iii), a személygépjárművek száma (iv), a telefonvonalak száma (v) és a születéskor várható átlagos élettartam (vi) tekintetében végeztük el.

Az összeállítás célja, hogy adatokkal mutassunk rá a térségek közötti egyenlőtlenségek nagyságára a mai Magyarországon. A nemzetközi összehasonlításban önálló országként Magyarország-Felső nagy mértékben jobb helyzetet mutat, mint a hazai átlag. A leghátrányosabb helyzetű 33 kistérséget tartalmazó Magyarország-Alsó azonban több mutató esetében, Magyarország-Felsőtől jóval lemaradva a fejlődő országok színvonalán helyezkedik el.

Terhességmegszakítási ráta

1000 élveszületésre jutó abortuszok száma területenként

Év:

2013 (magyar adatok 2011)

Forrás:

http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/wrjp335pd.html

http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/hungary/ab-hungarysr2.html

Csecsemőhalálozás

1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálok száma területenként

Év:

2012

Forrás:

http://data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.IMRT.IN

http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2015/04/daily-chart-16

Egy főre jutó jövedelem

Egy főre jutó jövedelem amerikai dollárban

Év:

2010

Forrás:

http://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD

http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/

Személygépkocsik száma

1000 állandó lakosra jutó személygépkocsik száma

Év:

2008

Forrás:

http://data.worldbank.org/indicator/IS.VEH.NVEH.P3

http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/

Telefonvonalak száma

100 lakosra jutó telefon- és ISDN vonalak száma (szolgálati vonalakkal együtt)

Év:

2013 (magyar adatok 2012)

Forrás:

http://data.worldbank.org/indicator/IT.MLT.MAIN.P2

http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/

Születéskor várható átlagos élettartam
Születéskor várható átlagos élettartam években (mindkét nem esetén)

Év:

2010

Forrás:

data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.LE00.IN

http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2015/04/daily-chart-16

Bővebben >>>

2015. június 16.Kutatás
A magyarországi vállalati felszámolások alakulása 2008-2014 között területi bontásban: infografika

A GVI korábbi tanulmányában megvizsgálta, hogyan alakult a magyarországi vállalatok felszámolási eljárásainak száma az ország különböző részein. Az alábbi ábra ennek a tanulmánynak adatbázisát felhasználva mutatja meg megyei bontásban a felszámolások alakulásának dinamikáját a 2008-as egy főre jutó vásárlóerőparitáson vett GDP függvényében, valamint felszámolások alakulásának regionális lefutását. Az ábra arról tanúskodik, hogy az ország szegényebb területein sűrűbben fordulnak elő felszámolások, viszont a válság hatására elinduló szintbeli növekedés nem egyértelműen a szegényebb vagy a gazdagabb területeket érintette. A régiós idősor szinten arról tanúskodik, hogy a felszámolások alakulása és a földrajzi elhelyezkedés közötti összefüggések nem egyértelműek.

Bővebben >>>

2015. május 19.Kutatás
A magyarországi vállalati felszámolások alakulása 2008-2014

A GVI tanulmánya a magyarországi felszámolások dinamikáját vizsgálja a 2008 és 2014 közötti periódusra a hivatalos közleményeken alapuló, saját építésű adatbázisát felhasználva. A tanulmány elsődleges célja Magyarország különböző adminisztratív szintjein a felszámolások dinamikájának leíró elemzése, valamint a legegyszerűbb módszerekkel a válság által okozott potenciális változás vizsgálata a gazdasági fejlődés metszetében.

Bővebben >>>

2014. augusztus 6.Kutatás
Melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon?

A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Jelen elemzésünkben a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintjük át és megrajzoljuk az ország járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk legfejlettebb, és leghátrányosabb helyzetű járásai.

Bővebben >>>

2013. október 29.Kutatás
Magyarország régióinak társadalmi-gazdasági profilja

Az elmúlt 20 év gazdasági és társadalmi folyamatainak értékeléséhez többet kellene tudnunk arról, hogy a rendszerváltás után lezajlott társadalmi és gazdasági folyamatok hogyan érintették Magyarország különböző régióit. Arról, hogy egy tájegység, régió, vagy kistérség helyzete hogyan változott az eltelt 20-23 évben. Hogyan változtak az itt élők munkalehetőségei, jövedelme, hogyan alakult át az ipar szerkezete, a mezőgazdaság és egy adott térséget a felzárkózás vagy a leszakadás jellemzi-e inkább. Az MKIK GVI legújabb tanulmánya (Magyarországi régiók társadalmi-gazdasági profilja) e kérdések iránt érdeklődőknek kíván kiinduló információkkal szolgálni, és néhány fontos gazdasági és társadalmi indikátor segítségével felrajzolni a magyarországi régiók, megyék társadalmi és gazdasági helyzetét, fejlettségét és felvillantani az általuk megtett utat a rendszerváltástól napjainkig.

Bővebben >>>

2013. április 16.Kutatás
Rejtett lakossági jövedelmek kistérségi szintű elemzése

A tanulmány a rejtett gazdasággal, és ezen belül a be nem jelentett jövedelmekkel, illetve ezek területi különbségeivel foglalkozik. Mindehhez a 2010-es évre rendelkezésre álló, kistérségi szintű jövedelmi és fogyasztási adatokat vettünk figyelembe. Első lépésként az adóstatisztikából és az állami transzferekre vonatkozó nyilvános adatokból becsültük a kistérségi szintű hivatalos jövedelmet. Ezt követően a fogyasztási és más kiválasztott társadalmi-gazdasági mutatók értékeiből regressziós becsléssel következtettünk a hivatalos jövedelem értékeire. Az így kapott, kistérségenként becsült hivatalos jövedelem értékének mértani átlagát neveztük el becsült jövedelemnek. Ennek értéke a regresszió sajátosságából adódóan a kistérségek felében alacsonyabb a hivatalosnál, így ezen értékeket egy konstanssal felszorozva kaphatók meg a módosított jövedelem értékei.

A számítások során kapott becsült bejelentett jövedelem országos szinten 82,7%-át teszi ki a becsült összes jövedelemnek, azaz a becslési eredmények szerint 17,3%-ra tehető a be nem jelentett jövedelem aránya az összes (bejelentett és be nem jelentett) jövedelmen belül.

A korrigált becsült jövedelem értékei többé-kevésbé hasonló területi képet rajzolnak ki, mint a hivatalos jövedelemé. Azonban a kettő különbségét, tehát a rejtett gazdaságból származó jövedelmet vizsgálva érdekes területi különbségek mutatkoznak. A be nem jelentett jövedelmek egyértelműen kisebbek az átlagosnál a magasabb jövedelmű, és az olyan kistérségekben, ahol a helyi gazdaság és munkaerőpiac alapja egy-két (főként ipari) nagyvállalat. Ezzel szemben az eltitkolt jövedelmek nem a legszegényebb kistérségekben a legmeghatározóbbak, hanem a vidéki átlagnak megfelelő, és a kevéssel az átlag alatti jövedelemmel jellemezhető térségekben. Erre legjobb példa Bács-Kiskun megye egésze, ahol a rejtett jövedelmek kistérségi értékei jóval az országos átlag felettiek. Hasonló helyzetet láthatunk Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyék nyugati részeiben is.

Az eredmények arra mutatnak, hogy csupán a kistérségek negyede rendelkezik 18%-nál kisebb rejtett gazdasággal, ugyanakkor ebben a negyven kistérségben él az ország népességének fele. A keleti országrészben a be nem jelentett jövedelem nagyobb részesedésesének indoka az, hogy az átlagos eltitkolt jövedelem összege itt magasabb, mint az ország más területein, miközben alacsonyabb az átlagos hivatalos jövedelem.

Bővebben >>>

2011. április 27.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2010. június - 2010. december)

2010. II. félévében folytatódtak a megelőző félévben meginduló pozitív változások a munkaerőpiacon, bár a javulás mértéke csekély. Ugyan a nyilvántartott álláskeresők abszolút számának – 2010 júniusától szeptemberéig tartó – csökkenését követően az utóbbi hónapokban újra emelkedik a regisztráltak létszáma, ez inkább a téli hónapokban „menetrend szerint” csökkenő munkaerő-keresletnek tudható be. E változások azonban még mindig nem jelentenek igazi áttörést. A munkanélküliségi ráta 2010 végén igen magas (11% körüli), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) pedig decemberben közel 600 ezer álláskeresőt regisztráltak. Ezek az értékek nem sokkal maradnak el az 1993. évi negatív csúcstól sem.

Az országos átlag persze számottevő területi különbségeket fed el az álláskeresők számának és arányának változásában, ahogyan azt az alábbi térképek és a mellékelt videók is illusztrálják. A változások leglényegesebb elemei:

  • Az északnyugati térségei, melyek nem csupán a munkaerő-piaci helyzet, hanem a gazdaság teljesítőképessége és a lakosság életszínvonala alapján is az átlagosnál jóval kedvezőbb helyzetűnek mondhatók, a fellendülés időszakának is egyértelmű nyertesei. Az exportorientált feldolgozóipari vállalkozásokat koncentráló, valamint ezek munkaerő-piaci vonzáskörzetébe tartozó kistérségekben tehát a korábbi relatíve nagy visszaesést – a várakozásoknak megfelelően – most a dinamikus javulás időszaka váltotta fel.
  • Ezzel szemben az elmaradottabb déli és keleti országrészben, ahol a 2010. elején megkezdődött javulást inkább a közmunkaprogramok nem szűnő intenzitásával magyaráztuk, a téli hónapokban ismét kedvezőtlen irányba fordultak a tendenciák. A központi koordináció és források megakadásával a szociálisan is terhelt csereháti, szatmári és közép-tisza-vidéki kistérségekben újra emelkedik a nyilvántartott álláskeresők aránya. Az előző félévben tapasztalt javulás nem maradhat fenn, ahhoz további jelentős erőfeszítések, kitartó és következetes foglalkoztatáspolitika szükségesek.
  • A súlyánál és minőségi jegyeinél fogva is az ország gazdasági centrumát jelentő fővárosi agglomerációban még mindig nem észlelhetők a pozitív változás jelei. Azonban a fővárosi munkaerőpiac még a válság legmélyén is viszonylag stabil maradt, és az álláskeresők munkavállalási korú népességen belüli aránya nem éri el az országos átlag felét sem, alig emelkedett 4% fölé. Úgy tűnik tehát, hogy a fővárosi agglomeráció munkapiaca a konjunkturális hullámzásokra a javulás időszakában is késve reagál. Az export élénkülése ebben a térségben kevéssé érezteti munkapiaci hatását, a belső kereslet pedig továbbra sem mozdul a holtpontról.


A munkanélküliség területi képe ugyan továbbra is stabil és a legjobb és legrosszabb helyzetű térségek köre sem változott meg alapvetően, azonban a területi különbségek alakulásában fordulat következett be. Az ország társadalmát és gazdaságát egyaránt érintő, térben is jól érzékelhető erős megosztottság a válság hatására oldódni látszott, de 2010 májusa óta újra enyhén növekednek a területi egyenlőtlenségek.

Bővebben >>>