Kutatásaink
2017. június 15.Kutatás
A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben egyre több szektorban jelentős hiánnyal küzdenek a vállalatok a képzett munkaerőt tekintve, addig több mint félmillió ember - a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka - még mindig nem, vagy csak az állami közfoglalkoztatásban tud elhelyezkedni.

Írásunkban részletesen áttekintjük a munkapiaci tökéletlenségek elméleti magyarázatait és a munkaerőhiány keresleti, illetve kínálati oldali okait, kiemelve azokat a tényezőket, amik ehhez Magyarországon hozzájárulnak – mindezt a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján.

Bővebben >>>

2017. március 10.Kutatás
A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon (2012-2016)

E rövid elemzés a vállalati hitelfelvételt és beruházási hajlandóságot meghatározó tényezőkkel foglalkozik. Magyarországon az utóbbi években a több lépés is ösztönözte a vállalatok hitelfelvételi aktivitását (például a jegybanki alapkamat-csökkentése és alacsony szinten tartása; a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram, továbbiakban NHP). A beruházási hajlandóságot befolyásoló tényezők közül alapvetően három tényezőt elemünk ki: a kamatfelár, illetve a kamatkörnyezet alakulása (i), az intézményi és a szabályozási környezet minőségét (ii), és az üzleti szektor konjunkturális helyzetét és kilátásait (iii).

Bővebben >>>

2016. december 12.Kutatás
Az online pénztárgép taxis piacra történő bevezetésének várható hatásai

Az alábbi elemzés az online pénztárgépek taxis piacon való kötelezővé tételének lehetséges hatásait vizsgálja, figyelembe véve a magyar és ezen belül a budapesti taxis piac sajátosságait, a jogszabályi környezetet és az adózási magatartásra vonatkozó közgazdasági elméleteket. Az intézkedés lehetséges hatásait paraméteres modellek segítségével becsültük meg. A modellek azt mutatják meg, hogy az online pénztárgépek bevezetése várhatóan hogyan hat az adóbevételekre, illetve hogy milyen költséggel és haszonnal járhat az intézkedés a szereplők különböző lehetséges reakcióit feltételezve. A modell nem ad lehetőséget arra, hogy előre tudjuk jelezni azt, hogy várhatóan mi fog történni a szabályozást követően, ehhez ugyanis rendelkeznünk kellene a kimenetet meghatározó tényezők legalább hozzávetőleges értékével. Arra azonban alkalmas a modell, hogy a priori meg tudjuk mondani, hogy milyen tényezőket kellene mindenképpen figyelembe venni akkor, ha ki szeretnénk számolni a szabályozás várható makrogazdasági hatásait. A tanulmányhoz mellékelt Nyitott modellt használva, a paraméterek értékeit tetszőlegesen változtatva a Felhasználók bármilyen forgatókönyv esetén meg tudják becsülni a szabályozás közvetlen, egy periódusú hatását.

Bővebben >>>

2016. október 28.Kutatás
Az automatizáció munkaerő-piaci hatásai

Az MKIK GVI alábbi tanulmányában a technikai fejlődésből adódó automatizáció magyar munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálja járási illetve megyei szinten. Az elemzés során 55 olyan magyarországi szakmát azonosítottunk, amely a világ bármelyik országában már gyakorlati alkalmazásban lévő technológiák bevezetésével kiváltható lenne. A NAV 2015-re vonatkozó foglalkoztatottsági adatai alapján ezen szakmák automatizálása az összes magyarországi foglalkoztatott 12 százalékát érintené. A járások lehetséges negatív hatásoknak való kitettségét az érintettek és az álláskeresők arányát figyelembe vevő automatizációs kitettségi index-szel (AKI) mértük.

Bővebben >>>

2016. szeptember 7.Kutatás
A mérlegen: Magyarország 2016. szeptember

A gazdasági és társadalmi mutatók sokat elárulnak egy-egy ország helyzetéről, fejlődési irányairól, miközben nemzetközi összehasonlításra is módot adnak. Az MKIK GVI által összeállított 48 társadalmi és gazdasági indikátor képet ad Magyarország fontosabb gazdasági folyamatainak alakulásáról, jelenlegi állapotáról. Ezek segítségével elhelyezhetjük Magyarországot a régiós versenyben, és összevetjük korábbi teljesítményével is. A mutatók között egyaránt találhatóak éves, negyedéves és havi gyakoriságú adatok.

Az adatgyűjtés lezárásának időpontja 2016. szeptember 1.

Bővebben >>>

2016. augusztus 23.Kutatás
A Brexit várható hatása a magyar gazdaságra

Az Egyesült Királyságban lezajlott népszavazás eredménye sokkolta a világot. Ezt legszemléletesebben a font árfolyamának alakulása mutatja (ld. 1. ábra, 2016. június 23-30.). Az alábbi rövid elemzésben a Brexit (az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból) Magyarországot érintő potenciális hatásait, valószínűsíthető következményeit mutatjuk be, a témával foglalkozó hazai és nemzetközi irodalom alapján, elsősorban középtávra (5–8 év) koncentrálva. Jelenleg a népszavazás leginkább érezhető eredménye a pénzügyi és politikai életet uraló bizonytalanság. Ez, valamint a kilépés más úton érvényesülő hatásainak összessége valószínűleg szignifikáns GDP visszaesést fog eredményezni hazánkban idén és a következő években is.

Bővebben >>>

2016. június 28.Kutatás
A jövő munkaerőpiaci trendjei

A gépek és algoritmusok fejlődése új ipari forradalmat indított el, ami napjainkban is zajlik. Azonban félő, hogy a társadalom a korábbi ipari forradalmakhoz képest lassabban, vagy egyáltalán nem fog tudni alkalmazkodni hozzá. Ennek oka a fejlődés exponenciális gyorsulása. A folyamat komoly változásokat hozhat a munkaerőpiacon. Egyrészt számítani lehet egyes szakmák megszűnésére és újak születésére, másrészt átrendeződhet a munkaerő eloszlása a különböző foglalkozások között. A változásokra való felkészülést segíthetné az oktatás modernizációja, ám a jelek szerint ebben sem tudunk lépést tartani a fejlődéssel.

Bővebben >>>

2016. június 22.Kutatás
A Brexit a magyar sajtóban

Rövid elemzésünkben a brit kilépés (Brexit) hazai online sajtómegjelenéseit vizsgáljuk a Textplore szövegelemző szoftver segítségével, amely 3 millió hazai cikket tárol feldolgozott formában. Eredményeink szerint a hírportálok gyakrabban csak 2016 februárja óta foglalkoznak a Brexittel. A cikkek kulcsszavainak vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a sajtó tárgyalja a kilépés gazdasági vonatkozásait, azonban a mélyebb elemzés azt mutatja, hogy a Brexit magyar gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásaival nem foglalkozik a hazai sajtó.

Bővebben >>>

2015. november 18.Kutatás
Termelékenység és felzárkózás – Magyarország kilátásai

Az összeállítás elsődleges célja, hogy nemzetközi és magyar adatokra, kutatási eredményekre alapozva képet adjon a magyar gazdaság versenyképességének, termelékenységének utóbbi évekre jellemző alakulásáról és a magyar helyzetet összehasonlítsa az EU országok és ezen belül különösen az V4 országok megfelelő adataival. Ezen túl fel kívánjuk hívni a figyelmet a termelékenységet és versenyképességet meghatározó két tényező, a szabályozási és az intézményi környezet (i) és az emberi tőke (ii) hatásaira.

Bővebben >>>

2015. szeptember 10.Kutatás
A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040

Az elmúlt évtizedekben világszerte évről-évre egyre több kutatót foglalkoztatott a globális klímaváltozás jelensége és a hatására létrejövő jelenségek széles köre. Az ezzel kapcsolatos kutatások egyre több diszciplínára terjedtek ki, egyre teljesebb és pontosabb a jelenségkörről megszerezhető tudásanyag. A természettudományon belül jól kidolgozott és részletesen vizsgált kérdéskör társadalmi és közgazdasági hatásainak felmérése és modellezése azonban nem annyira régi keletű: az utóbbi tíz évben került előtérbe e hatások számbavétele és elemzése. A klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt várható hatásainak vizsgálata is viszonylag új területnek számít.

Az elemzés első részében a közgazdasági hatások feltárásának egy elméleti keretét ismertetjük, majd a klímaváltozás természeti hatásait foglaljuk össze röviden. Ezt követi a klímaváltozás közgazdasági hatásainak ismertetése úgy, hogy a leginkább érintett ágazatokra és piacokra gyakorolt hatások leírását tartottuk szem előtt. Az elemzés negyedik részében azokról a klímaváltozás által érintett területekről lesz szó, amelyekre vonatkozóan Magyarországon a jövendő kormányzatainak fokozottan figyelniük kell, amelyeknél lépéseket kell tenni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak semlegesítésére.

Bővebben >>>