Kutatásaink
2017. december 4.Kutatás
Iskolázottság és előítéletesség

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor a munkaerőpiaci és bérelőnyök mellett összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal, a politikai részvétellel (OECD, 2016), társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Ez a rövid elemzés az iskolázottság és az egyéni előítéletesség kapcsolatát vizsgálja.

Bővebben >>>

2017. november 13.Kutatás
Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar munkaerőpiacra A nemzetközi irodalom arra hívja fel a figyelmet, hogy az automatizáció elterjedése jelentős változásokat hozhat a munkaerőpiacon. Az új technológiák terjedése egyes szakmák teljes automatizációját, más szakmákban pedig a szakma feladatainak átalakulását eredményezhetik. A folyamat az automatizálható szakmákban a képzetlen munkaerő iránti kereslet csökkenését, más területeken pedig a magasan képzett munkaerő iránti kereslet jelentős növekedését okozhatja.

Az alábbi elemzésében a magyarországi munkaerőpiac 2012 és 2016 közötti változásait vizsgáljuk az automatizáció által potenciálisan érintett szakmákra vonatkozóan A NAV település szintű foglalkoztatási adatai alapján.

Bővebben >>>

2017. október 26.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • Iskolázottság és szubjektív jóllét
  • A 2017-es Globális Humántőke Tanulmány összegzése
  • Nemzetközi tendenciák
Bővebben >>>

2017. szeptember 30.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom

  • Iskolázottság és várható élettartam
  • Az amerikai protekcionizmus lehetséges hatásai az európai gazdaságra
  • Nemzetközi tendenciák
Bővebben >>>

2017. szeptember 6.Kutatás
Mérlegen Magyarország - 2017. szeptember

A gazdasági és társadalmi mutatók sokat elárulnak egy-egy ország helyzetéről, fejlődési irányairól, miközben nemzetközi összehasonlításra is módot adnak. Az MKIK GVI által összeállított 49 társadalmi és gazdasági indikátor képet ad Magyarország fontosabb gazdasági folyamatainak alakulásáról, jelenlegi állapotáról. Ezek segítségével elhelyezhetjük Magyarországot a régiós versenyben, és összevetjük korábbi teljesítményével is. A mutatók között egyaránt találhatóak éves, negyedéves és havi gyakoriságú adatok.

Az adatokat 2016 szeptemberében közöltük először, most frissített változatukat tesszük elérhetővé.

Az adatgyűjtés lezárásának időpontja 2017. szeptember 1.

Bővebben >>>

2017. augusztus 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • A GVI 2017. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei
  • Donald Trump tervezett pénzügyi reformja
  • Nemzetközi tendenciák
Bővebben >>>

2017. augusztus 9.Kutatás
Az orosz gazdaság helyzete

Rövid elemzésünkben Oroszország makrogazdasági mutatóin keresztül mutatjuk be az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, illetve Magyarországgal való kereskedelmét. Az orosz gazdaság az olajárak csökkenése és az életbe lépett szankciók miatt 2014-ben válságba került, melyből 2016 végére lassú kilábalást figyelhettünk meg. Az ország számára kockázatot jelent, hogy gazdasági teljesítménye továbbra is erősen az olaj kereskedelmén alapul. Oroszország hosszú távú növekedési potenciálja a jelenleg várható rövid távú fellendülés mellett sem jelentős, elsősorban a gazdaság alacsony és időben csökkenő termelékenységéből fakadóan.

Bővebben >>>

2017. július 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • Külföldi továbbtanulás a legjobb hazai gimnáziumok tanulói körében – 2017
  • Emmanuel Macron gazdaságpolitikája
  • Nemzetközi tendenciák
Bővebben >>>

2017. július 24.Kutatás
Iskolázottság és várható élettartam

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal és a politikai részvétellel (OECD, 2016) is, társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Az alábbi rövid elemzés az egyéni előnyök közül a várható élettartam, az egészségi állapot és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.

Bővebben >>>

2017. július 4.Kutatás
Iskolázottság és szubjektív jóllét

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor a munkaerőpiaci és bérelőnyök mellett összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal, a politikai részvétellel (OECD, 2016), társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Az alábbi rövid elemzés az egyéni előnyök közül a szubjektív jóllét és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.

Bővebben >>>