Szűrő
  • Kutatási területek
  • Kutatás éve
  • Kapcsolódó dokumentumok
Google kereső
Kutatásaink
2016. március 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Családbarát eszközök a magyar vállalati gyakorlatban

A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2013. és 2014. évi adatfelvételeiből kiderül, hogy mely családbarát eszközöket alkalmazzák a legszívesebben a magyarországi vállalatok és melyek a családbarát attitűd szempontjából élenjáró vállalat-típusok.

Bővebben >>>

2016. március 2.Kutatás
Családbarát eszközök a magyar vállalati gyakorlatban

A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2013. és 2014. évi adatfelvételeiből kiderül, hogy mely családbarát eszközöket alkalmazzák a legszívesebben a magyarországi vállalatok és melyek a családbarát attitűd szempontjából élenjáró vállalat-típusok.

Bővebben >>>

2016. február 29.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A GVI 2015 őszén végzett adatfelvételt rövidtávú munkaerő-piaci kutatásához, amelynek keretein belül a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatos kérdéseket is feltettünk a megkeresett cégeknek. A vállalatok nagy része nem került kapcsolatba közmunkásokkal, illetve a közmunkaprogramokkal. Amelyek igen, azok többségében negatívan értékelik az üzleti helyzetükre gyakorolt hatást. Sokkal többen állítják, hogy alkalmaznának volt közfoglalkoztatottat, mint ahányan valóban megtették ezt 2015-ben, ami a munkaerőpiac nem megfelelő működését is jelezheti.

Bővebben >>>

2016. február 17.Kutatás
Visegrádi országok diákjai osztrák állami egyetemeken - 2002-2015

Az osztrák oktatási minisztériumtól kapott adatok alapján a GVI kiszámolta, hogy a 2009/2010-es tanév óta minden egyes évben a visegrádi országok közül Magyarországról sikerült a legtöbb diáknak osztrák egyetemi képzésre bekerülnie. A 2014/15-ös tanévben osztrák állami egyetem BA, MA vagy osztatlan képzését 596 magyar, 405 lengyel, 363 szlovák és 291 cseh elsős diák kezdte meg.

Bővebben >>>

2016. február 15.Kutatás
A GVI 2016. januári KKV Körkép felvételének eredményei

A 2016. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 20 pontról 25 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték. A mutató jelenlegi értéke jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (16 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 októberében 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2016. február 8.Kutatás
A GVI 2016. januári negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

A GVI 2016. januári vállalati konjunktúra vizsgálatának tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen javult: az ezt jelző mutató értéke az októberi 24 pontról 32 pontra emelkedett, ami a legmagasabb érték a felmérés kezdete óta. Az előző év ugyanezen időszakában a mutató értéke mindössze 19 pont volt. A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2015 októberében 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Bővebben >>>

2016. február 3.Kutatás
Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a legutóbbi vállalati konjunktúra vizsgálata során a 2016. évi várható bérváltozásokat is vizsgálta. Becslésünk szerint a versenyszférában a cégvezetők átlagosan 3,0-3,2 százalékkal tervezik növelni 2016-ban a bruttó béreket. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi szintet elérő, illetve ezt némileg meghaladó átlagos bérnövekedés várható 2016-ban.

Bővebben >>>

2016. január 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A GVI 2015 őszén végzett adatfelvételt rövidtávú munkaerő-piaci kutatásához, amelynek keretein belül a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatos kérdéseket is feltettünk a megkeresett cégeknek. A vállalatok nagy része nem került kapcsolatba közmunkásokkal, illetve a közmunkaprogramokkal. Amelyek igen, azok többségében negatívan értékelik az üzleti helyzetükre gyakorolt hatást. Sokkal többen állítják, hogy alkalmaznának volt közfoglalkoztatottat, mint ahányan valóban megtették ezt 2015-ben, ami a munkaerőpiac nem megfelelő működését is jelezheti.

Bővebben >>>

2016. január 27.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis – 2016

2015 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2015. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 7112 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint. Az alábbiakban a kutatás eredményeit bemutató tanulmány tölthető le.

Bővebben >>>

2016. január 26.Kutatás
A gyermekszegénység definiálása és mérése

A GVI rövid elemzése a gyermekszegénység mérésével foglalkozó nemzetközi szakirodalom által leírt fontosabb megközelítéseket foglalja össze röviden. Az elemzés kitér arra is, hogy miért szükséges a gyermekszegénységet önálló témakörként kezelni, majd a téma öt megközelítését mutatja be.

Bővebben >>>