Szűrő
  • Kutatási területek
  • Kutatás éve
  • Kapcsolódó dokumentumok
Google kereső
Kutatásaink
2001. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001. februárjában az ipari termelés volumene 18,5%-kal nőtt az előző év februárhoz képest. Ez azt jelzi, hogy – legalábbis eddig - nem váltak be a növekedési ütem jelentős lassulására vonatkozó félelmek. A növekedés forrása továbbra is az export volt, amely az egy évvel korábbit 21,6%-kal haladta meg. A megelőző évek stagnálás-közeli állapotához képest 2000. év közepén - a jelek szerint -magához tért az építőipar, s a növekedés 2001. első két havában is folytatódott. 100 év amortizációs idővel és 4 milliós lakásállománnyal számolva évente 40 ezer új lakás építésére lenne szükség, hogy a lakásállomány ne öregedjen el. Ennek ellenére 1999-ben mindössze 19287, 2000-ben pedig 21600 új lakást vettek használatba (12%-os növekedés). A január-február havi 10% feletti fogyasztói árindex után márciusban is 10,5%-kal emelkedtek az árak az előző év márciusához képest. 2001. első két hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ami jóval gyorsabb, mint a korábbi, igen mérsékelt ütem.

Bővebben >>>

2001. április 1.Kutatás
Konjunktúra-felmérés - 2001. április

A GVI 2001. áprilisi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Bővebben >>>

2001. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az ipari termelés volumene 2001. januárjában 16%-kal haladta meg a 2000. januári szintet. Ez arról tanúskodik, hogy a múlt év végén nem tört meg, csupán átmenetileg esett vissza az ipari termelés növekedési üteme Az ipari export 26,1%-kal (1999. januárjában 23,4% volt ez az érték), a belföldi értékesítés 8,8%-kal bővült a 2000. januári bázishoz viszonyítva. Az export 48,5%-át továbbra is a vámszabad területeken működő szervezetek adják. A kiskereskedelmi üzlethálózat 2000-ben további 8 ezer üzlettel bővült. A növekedési ütem évről- évre történő lassulása azonban azt mutatja, hogy az üzletág a telítettségi szinthez közelít. Az infláció makacssága óvatosságra intette a bankokat. Az éven túli lakossági hitelek (új hitelszerződésekkel súlyozott) átlagkamata a 2000. decemberi 20,6%-ról 2001. januárra 21%-ra emelkedett.

Bővebben >>>

2001. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Kimagasló évet zárt az ipar 2000-ben. Bruttó kibocsátásának volumene 18,3%-kal emelkedett, ami jócskán meghaladja az előző évi, szintén magas 10,5%-os növekedést. Ez elsősorban az exportértékesítés rendkívül gyors, 27,4%-os növekedésének köszönhető (1999-ben 22,9% volt ez az érték). A belföldi eladások volumene csak 9%-kal haladta meg az előző évit, ám már ez is sokkal kedvezőbb az 1999-ben mért szerény 1,7%-nál. A regisztrált munkanélküliek aránya az utolsó negyedévben tapasztalt erőteljes csökkenés eredményeként decemberre 5,7%-ra esett vissza. A gazdasági növekedés zömét ugyanakkor továbbra sem a foglalkoztatottság bővülése, hanem a termelékenység növekedése biztosította. A fog-lalkoztatottak száma 3,9 millió, a munkanélkülieké 250 ezer volt 2000. decemberében. 2001. januárban a fogyasztói kosár 1,5%-kal drágult az előző hónaphoz és 10,1%-kal 2000. januárjához képe st. Ez meghaladja a piaci előrejelzéseket és több az 1999. januári 9,8%-nál, s egyúttal egyáltalán nem illeszkedik a kormány által erre az évre várt infláció-csökkenés irányzatába.

Bővebben >>>

2001. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2000. decemberében a fogyasztói árak 10,1%-kal voltak magasabbak, mint az előző év decemberében, azaz a forint ennyivel ért kevesebbet, mint 1 évvel korábban. Az egész év átlagában azonban az árak összességükben csak 9,8%-kal emelkedtek az előző évhez képest, mivel az év közepén néhány hónapban igen alacsony volt az árindex, amely csak ezután. júliusban vett ismét emelkedő irányzatot. Az év folyamán megforduló irányzatot külső és belső folyamatok egyaránt táplálták. Külső tényezőt a világpiaci energiaárak drasztikus emelkedése jelentette, amely az ezáltal érintett különböző árucsoportokban nem egyformán érvényesült. A belső tényezőt elsősorban az élelmiszerárakra nehezedő áremelési nyomás képviselte, amely a korábbi időszak rendkívül nyomott, a termelési költségek növekedésével nem arányos élelmiszerárak következménye volt.
Ez évre a kormány 6%-os áremelkedést prognosztizál, amelynek feltételei azonban sem a várható termelési költségek, sem a kereslet oldaláról nem látszanak adottnak. Ebben az írásban két inflációs pályát rajzolunk fel, az egyikben az év végén az árak 7,5%-kal, a másikban 8,5%-kal haladják meg a tavaly decemberi szintet. A különbség abból adódik, hogy az optimistább szcenárióban jelentősebben csökkenő világpiaci energiaárakat tételeztünk fel és az élelmiszertermelők - egyébként valós költségnövekedésen alapuló - áremelési szándékainak az érvényesülését is korlátozottabbnak tekintettük. Voltaképpen mindkét verzió optimistának tekinthető abban az értelemben, hogy - mint az az elemzés utolsó oldalán található ábrából kitűnik -, az elmúlt két év igen hektikus ármozgásaival ellentétben, 2001-re egy egyértelműen, és erősen lefelé tartó trendet tételez fel.

Bővebben >>>