2012 szeptember – október között került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2012. évi adatfelvételére, amelynek során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 6782 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.

A legtöbb nemzetközi elemzőcég Magyarországra vonatkozó elemzéseiben rontotta idei előrejelzését. 2012 egészére 1 százalék fölötti GDP-csökkenést várnak, 2013-ra pedig enyhe, kockázatokkal terhelt növekedést, illetve az OECD prognózisa szerint jövő évben is recesszióban lesz a magyar gazdaság ( -0,1 % os növekedési ütem várható). Az adatokból az is látszik, hogy többek között az euróövezet adósságválsága is terheli a kelet-európai gazdaságokat.

Az adatfelvétel eredményeit figyelembe vevő GVI becslés szerint 2013-ban a valószínűsíthető forgatókönyv alapján 0,2 százalékkal csökken az alkalmazásban állók száma a versenyszektorban. A pesszimista forgatókönyv szerint 0,8 százalékkal csökken, az optimista forgatókönyv szerint 1 százalékkal nőhet az alkalmazásban állók száma.

2012 őszén hetedik alkalommal került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésében a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait előrejelző, és munkaerő-piaci döntéseit felmérő vállalati empirikus vizsgálatra. A "Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis" kutatásának legutóbbi adatfelvétele során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 6782 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.

Az eredmények szerint enyhén pozitív létszámfelvételi szándékkal jellemezhető a magyar versenyszféra következő évi várakozása. Míg 2012-ben 10 százalékponttal több vállalat bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, addig a 2013-ban ugyanez az arány 14 százalék. E szerint jövőre több vállalatnál várható létszámfelvétel, mint idén.

2013-ban a valószínűsíthető forgatókönyv alapján 0,2 százalékkal csökken az alkalmazásban állók száma a versenyszektorban. A pesszimista forgatókönyv szerint 0,8 százalékkal csökken, az optimista forgatókönyv szerint 1 százalékkal nő az alkalmazásban állók létszáma a versenyszektorban. A valószínűsíthető forgatókönyv szerint az iparban 0,5 százalékkal nőhet az alkalmazásban állók létszáma. Ezzel szemben a többi gazdasági ágban csökkenés valószínűsíthető, leginkább a mezőgazdaságban, ahol 1,8 százalékos csökkenést prognosztizálunk. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a mezőgazdaság terén az optimista forgatókönyv szerint is csökkenés várható.

2013. januárban jelentősen javult a GVI negyedéves Konjunktúra Indexe és az októberi -5 pont után +9 pontot ért el. Ezzel megfordult a 2012. évet jellemző negatív tendencia. Az index a tavaly októberi minimum után az utoljára 2011 második negyedévében mért szintre ugrott. Az index emelkedése mögött alapvetően az exportáló cégek várakozásainak javulása húzódik meg, míg a kizárólag hazai piacokra termelő vállalkozások várakozásai csak kis mértékben javultak. A GVI Bizonytalansági Index az előző negyedévi értékéhez képest valamelyest csökkent, de továbbra is magas szinten áll, ami azt jelzi, hogy továbbra is jelentősek az eltérések a jelenlegi és várható üzleti helyzet tekintetében a vállalatok között.

A 2012 novemberi regisztrált álláskersők számának előzetes becslése

A GVI elkészítette a 2012 novemberi regisztrált álláskeresők számának előzetes becslését. Az eredmények szerint a regisztrált álláskeresők száma kismértékben nőtt 2012 novemberben. Az előző havi értékekhez képest novemberben a regiszrált álláskeresők számának 4-6 ezer fős, a 2011-es azonos időszaki értékhez képest 1-2 ezer fős növekedése becsülhető.

A GVI makrogazdasági projektje keretében készült elemzés a magyar és az európai makrogazdasági helyzet legfontosabb jellemzőit vizsgálja, különös tekintettel a 2008-2009-es gazdasági válság hosszabb távú hatásaira és az azóta eltelt időszak folyamataira, az euróövezet válságának kibontakozására, valamint a közeljövő várható tendenciáira.

A makrogazdasági mutatók tanúsága szerint a 2008-2009-es világgazdasági válság igen súlyos sokkot okozott a fejlett gazdaságoknak. Az ebből való kilábalás több-kevesebb sikerrel ugyan megtörtént, de az európai gazdaságok régóta halmozódó adóssága, a halogatott államháztartási reformok és az ebből kialakuló euróválság újabb jelentős kihívás elé állította a gazdasági élet és az EU vezetőit.

A magyar gazdaságot tekintve a 2008 végén begyűrűzött válság egy lehetséges növekedési szakasz kezdetét törte derékba és igen súlyosan érintette a magyar gazdaságot: a termelés visszaesett, a külkereskedelem pangott, a beruházások leálltak, a munkanélküliség megugrott. A válság utáni fellendülés 2010-ben bekövetkezett, de ez a folyamat nem volt elég erős, a régió szinte valamennyi országa megelőzte a magyar gazdaságot. Az euróválság negatív hatása újfent visszavetették a növekedést, így 2012-ben Magyarország ismét recesszióba süllyedt és az üzleti bizalmi indexek azt jelzik, hogy a közeljövőben nem várható jelentős fellendülés.

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. A vizsgálat-sorozat a 2012. évben a GVI saját finanszírozásában folytatódik.

Negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

Az elemzés az EU két meghatározó gazdasága, a francia és a német gazdaság folyamatait, jellemzőit vizsgálja az elmúlt 15 évre vonatkozó makrogazdasági indikátorok segítségével. Az elemzés rávilágít arra, hogy a francia gazdaság egyre erősebb kockázati tényezőt jelent az EU egésze szempontjából, elsősorban a válságra adott elégtelen makrogazdasági alkalmazkodás miatt. A francia gazdaságot egyszerre jellemzi a versenyképesség romlása, a magas állami újraelosztás, a magas adóék, az alacsony növekedési ütem, az ipari termelés szintjének válság utáni jelentős csökkenése, majd fokozatos visszaesése, az államadósság magas és növekvő szintje, és a jelentős – 6 százalék feletti – költségvetési hiány. Mindez a francia gazdaság alapvetői problémáira és mindennek az EU gazdaságára kiható, várható negatív következményeire hívja fel a figyelmet.

A GoogleTrends modellek mintán kívüli illeszkedésének vizsgálata

A GVI új, technikai jellegű elemzése bemutatja, hogy a regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képessége javítható a GoogleTrends adatai segítségével.Az elemzésekben különböző modelleken az "ablak" méretét változtatva vizsgáltuka külső és belső illeszkedés mértékét.

2012 októberében harmincadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 3182 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

Az eredmények a magyar vállalatok romló üzleti kilátásairól és e várakozásokat övező magas bizonytalansági szintről tájékoztatnak. A vállalatok várakozásai alapján stagnálás, illetve romló üzleti klíma várható 2012 végén, 2013 elején a magyar gazdaságban. Bár a GVI Konjunktúra Mutatója a pozitív tartományban maradt, értéke az áprilisi +8,7 pontról 1,9 pontra csökkent. A GVI Bizonytalansági Mutatójának értéke nem változott jelentősen április óta, továbbra is magas szinten áll.

A gazdasági válság által erőteljesen érintett szektorokban, különösen az építőiparban továbbra is erőteljesen érzékelhető a gazdasági válság hatása. Ebben a szektorban még egyáltalán nem láthatóak a kilábalás jelei.

Az Európai Unió egyik új, ambiciózus kezdeményezése, az "uniós készségkörkép" (EU Skills Panorama, EUSP) a szakképzés európai szintű kutatását és az információk széles körű megosztását tűzte ki célul. Az uniós készségkörkép a különböző készségekre, kompetenciákra vonatkozó igények felmérésén és előrejelzésén keresztül, valamint a szakképzett munkaerőre irányuló kereslet és kínálat eltéréseinek bemutatásával segítené elő a fenti célok megvalósítását. Az EUSP honlapot a "Munkaerő-piaci készség-előrejelzés" európai uniós szakértői hálózat hozza létre.