Szűrő
  • Kutatási területek
  • Kutatás éve
  • Kapcsolódó dokumentumok
Google kereső
Kutatásaink
2006. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaság teljesítménye 2006. I. negyedévében nem mutatott különösebb meglepetéseket. A 4,3%-os GDP bővülés, a korábbi növekedési ütem folytatódását jelenti, az év hátralévő részében - a nyugat-európai kedvező konjunkturális kilátásoknak köszönhetően - kisebb gyorsulás is valószínűsíthető. Bruttó hazai kibocsátásunk változatlanul több mint kétszer olyan gyorsan bővül, mint az euróövezet országaiban, ám ez túlzott optimizmusra mégsem adhat okot, mivel a visegrádi országok – Lengyelországot leszámítva – az elmúlt két évben egy stabil, és ennél gyorsabb fejlődési pályára álltak rá, aminek következtében a következő egy-két évben egyre érzékelhetőbbé válhat Magyarország lemaradása. Emellett hazánkban jelentősek a regionális különbségek az egy főre eső jövedelemben, és uniós összehasonlításban is alacsony a keleti és északi régiók kibocsátása. Miután a magyar gazdaság jól teljesít – az ipari termelés növekedése a 11%-ot is meghaladja, az építőipar közel 14%-kal bővült az első negyedévben – a lehetőségek kihasználása jelentős mértékben függ a kormány reformlépéseitől. Elemzők szerint nem az euró bevezetésének elhalasztása jelentene gondot, hanem sokkal inkább az, ha Magyarország utolsóként csatlakozna az euró-övezethez. A változáshoz a munkapiaci mutatóknak, a kínálat szerkezetének is javulni kell. Az aktivitás továbbra is alacsony (54,5%), ráadásul csökkent, a munkanélküliség pedig lassan kúszik felfelé. Az év első negyedévében az aktívak 7,7%-a nem talált munkát.

Bővebben >>>

2006. március 28.Kutatás
Munkaerő, pályakezdők, tanulók - 2005

A 2005. október-november között végzett kérdőíves vállalati felmérésben az üzleti helyzet és a munkaerő-kereslet alakulásáról valamint a pályakezdőkkel tanulókkal kapcsolatos elégedettségről kérdeztük a vállalatokat.

Bővebben >>>

2006. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A nemzetközi konjunkturális környezet kedvező a magyar gazdaság fejlődése szempontjából, azonban márciustól az erős globális kockázatvállalási hajlandóság visszaesése következtében jelentősen gyengült a forint, és nőtt a hitelezők által elvárt kockázati prémium. A legfontosabb kérdés, hogy a megalakuló kormány milyen gyorsan, és hatékonyan tud fellépni az Unió legmagasabb államháztartási hiányának lefaragása, az intézményrendszer hatékonyságnövelése és az egyensúly helyreállítása érdekében. Amennyiben a gazdaságpolitika kontrollja nélkül, a piac által kikényszerítve valósul meg a korrekció, szélsőséges árfolyamés hozamalakulásra, az eszközárak ingadozásának növekedésére, a belső kereslet és a reáljövedelmek csökkenésére lehet számítani. A költségvetési hiány mellett Magyarország a gazdaságilag aktív népesség arányát tekintve is a sereghajtók között van az EU-ban, a munkanélküliségi ráta ennél kedvezőbb, bár 2005-ben az uniós országokéval szemben növekedett. Mindemellett a makrogazdasági mutatók összességében pozitív képet mutatnak, februárban az ipari termelés és az ipar kivitele is jelentős ütemben bővült, a kiskereskedelmi forgalom stabil növekedést produkál. Az export húzóereje a németországi pozitív üzleti várakozások alapján a következő hónapokban sem hagy alább. A forint gyengélkedése és a magas olajárak ellenére az infláció mérsékelt szinten mozog, a fogyasztói árak márciusban 2,3%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a jegybank az alapkamatot áprilisban nem változtatta. A költségvetési szférában az átlagbér kisebb ütemben nő, és a létszám nagyobb ütemben csökken, mint a versenyszektorban.

Bővebben >>>

2006. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaság 2005-ben potenciáljának megfelelően jól teljesített, és 2006 első makrogazdasági mutatói alapján töretlen a fejlődés üteme és struktúrája. A fejlődési pályát jelentős mértékben befolyásolja a kedvező külpiaci környezet, a számunkra pozitív trendek a nemzetközi kereskedelemben, beruházásokban és tőkepiaci folyamatokban. A jóban a rossz, hogy éppen ennek a függőségnek tudható be, hogy a magyar gazdaság nem elhanyagolható kockázatoknak van kitéve. Az elmúlt évben erősödött a fejlődési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság. Az államháztartás növekvő eladósodása, a külső egyensúly fokozatos romlása és a költségvetés átláthatóságának hiányosságai a befektetői bizalom megrendüléséhez, az adósság finanszírozásának drágulásához vezethet. A fiskális politika szigorítsa, és ezzel együtt a közigazgatás ésközszolgáltatás racionalizálása, és a foglalkoztatást ösztönző gazdaságpolitika elkerülhetetlen. A vészharang kongatása egyelőre nem indokolt. Az ipar 2005-ben megismételte az előző évi 7% körüli termelésnövelést, a beruházási kedv – nem csak az útépítések hatására – felélénkült, különösen a gépberuházások tekintetében, és erősödő fejlesztési tevékenység jellemzi a szolgáltatási, kereskedelemi és logisztikai üzletágat. A magas,60 dollár körül ingadozó olajár, és az alapkamat emelésére irányuló külső nyomás erősödése ellenére az elemzők az infláció mérséklődését valószínűsítik. Jelenleg az egyik legfontosabb kérdés, hogy meddig
késlekedik, és a gazdaságot mennyire éri majd sokkszerűen a szükségszerű költségvetési korrekció.

Bővebben >>>

2006. január 27.Kutatás
Diplomás pályakezdők helyzete és kilátásai (2006)

Kutatásunkban a diplomás pályakezdők iránti keresletet, ennek rövidtávon várható alakulásást és a pályakezdők készségeivel kapcsolatos vállalati véleményeket vizsgáljuk. A vélemények felméréséhez 2005. október és november között két kutatást végeztünk, egy kérdőíves felmérést 121 cég, és egy szakértői interjúsorozatot 30 cég, illetve szervezet vezetőjének vagy HR szakértőjének megkérdezésével.

Bővebben >>>

2006. január 17.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2006

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és a GVI közös kutatása a vállalkozások várható munkaerő-keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól

Bővebben >>>

2006. január 10.Kutatás
KKV Körkép (2005. október)

A negyedik, október 24-29. között lefolytatott felmérésben - a konjunkturális helyzet mellett - a vállalatok intézményi- és szabályozási környezetről kialakított véleményét elemezzük. Arra keresünk választ, hogy az intézményi és szabályozás környezet egyes elemei mennyire hatnak kedvezőtlenül a kkv szektor cégeire, és az egyes hatások milyen típusú cégeknél jelentkeznek leginkább.

Bővebben >>>

2006. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaság növekedési üteme továbbra is több mint 2 százalékponttal felülmúlja az EU átlagot. Magyarországon 2005-ben - előzetes becslések szerint - 4,2 %-os volt a GDP növekedési üzeme, és ez a teljesítmény várhatóan 2006-ban is tartható lesz. A konjunktúrát jelentős mértékben a dinamikusan bővülő export és az ipari termelés erőteljes növekedése húzza, de gyors ütemben bővült az építőipar és az áruszállítási teljesítmény is. A fejlődésben meghatározó a külföldi tulajdonú vállalatoknak és a külföldi közvetlen tőkebefektetéseknek a szerepe, ami a kilátások szerint lendületet kap újabb – az utóbbi években egyre szaporodó – külföldi logisztikai és szolgáltató központok telepítésével. A nemzetközi konjunkturális kilátások a fellendülés irányába mutatnak. Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németországban – a DIW gazdaságkutató intézet elemzői szerint – a 2005. évi 1,1 %-os szerény növekedés után, 2006-ban élénkebb, 1,7%-os bővülés várható. Gyorsulás várható az euró-övezet gazdaságaiban is, a 2005. évi 1,4%-ról 2006-ban 2,1%-ra emelkedhet a fejlődés üteme, és 2007-re is élénk, 1,9%-os növekedést prognosztizálnak a szakértők. A gazdasági fejlődés pályájának stabilitását hazánkban elsősorban az államháztartási deficit tartósan magas szintje, és a kockázatos – főleg devizában felvett – hitelek növekvő állománya veszélyeztetheti. 2005 végére a hiány meghaladta a GDP 6%-át. Az euró 2010. évi bevezetéséhez az elkövetkező években az államháztartásban határozott racionalizálási lépésekre és a kiadások számottevő csökkentésére lenne szükség.

Bővebben >>>

2005. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2005 novemberi felmérése szerint az átmeneti gazdaságokban összességében javult a gazdaság intézményi környezete az elmúlt három évben, de még számos intézményi és szabályozási akadály nehezíti a vállalkozói létet – különösen a fejlődésre és munkahelyteremtésre leginkább alkalmas cégek körében. Magyarországon nem javult a helyzet: nőtt a vállalatokat terhelő ügyintézés időigénye és erősödött az állami megrendelésekhez kapcsolódó korrupció.
A magyar ipari termelés dinamikus növekedése az év utolsó hónapjaiban is folytatódik, ami különösen szembetűnő a járműgyártásban. Az ipar belföldi értékesítési árai az inflációnál kétszer gyorsabb ütemben emelkedtek 2004 és 2005 novembere között, a legnagyobb ütemű drágulás a közműszolgáltatásban, a vegyiparban és az energiatermelésben, a legkisebb az élelmiszeriparban mutatkozott. Az MNB előrejelzése szerint 2006-ban akár 1 % alá is süllyedhet az infláció, majd 2007-ben 3% körül stabilizálódhat. A külkereskedelmi egyenleg 2005 első 11 hónapjában folyamatosan javult, az export, aminek háromnegyedét EU országokkal bonyolítjuk, dinamikusan bővült, az import mérsékeltebb ütemben erősödött. A munkanélküliség az utóbbi három negyedév idősorát tekintve 7,2%-on stabilizálódott, az aktivitási arány 65% körüli, ami uniós összehasonlításban még mindig alacsony. A turizmus számára sikeres év volt a tavalyi, novemberig mind a vendégéjszakák, mind a bevételek számottevően növekedtek.

Bővebben >>>

2005. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiányról a korábbi tájékoztatóinkban többször tettünk említést. Ettől, a gazdasági és a pénzügyi stabilitás érintő kockázati tényezőtől eltekintve pozitívak a visszajelzések a gazdaság helyzetéről, a konjunkturális mutatók az év első 10 hónapjában határozottan kedvezően alakultak. Az ipar, az építőipar és a külkereskedelem is dinamikusan bővült, és erős maradt a vállalkozók beruházási hajlandósága. A gazdaság lendületét leginkább a kormányzat és a parlament alacsony hatékonysága, a hibás, vállalkozóellenes gazdaságpolitika és a tisztességtelen vállalkozói magatartás (nemfizetés, körbetartozás) fogják vissza. A gazdasági hatékonyság és a társadalmi egyenlőség nagy ellensége a korrupció és becsületesség hiánya a kormányzati és a vállalkozói szektorban. Ezen a téren Magyarországon és a közép-kelet-európai régió legtöbb országában – a fokozatos javulás ellenére – még mindig szembetűnően rosszabb a helyzet, mint a nyugat-európai országokban.
A világpiacon a nyersolaj ára stabilizálódni látszik. Relatív stabil volt a forint is az utóbbi hónapokban, a dollár továbbra is erős a nemzetközi piacokon az euróval szemben. Az építőipar teljesítményének dinamikus növekedése folytatódik, és a nemzetgazdasági beruházások volumene 2005 III. negyedévében számottevően, 8,5%-kal 2004-hez képest. Nőtt a külkereskedelmi forgalom is, miközben a hiány csökkent az első tíz hónapban. Pozitívan alakult az első 10 hónapban a turizmusban érdekelt vállalkozások helyzete is, a vendégéjszakák száma 5%-kal, szállásdíjbevétel 13%-kal nőtt. A kiskereskedelem forgalmi adatai az élénk kereslet folytatódását vetítik előre. A a fogyasztói árak az első tizenegy hónapban, átlagosan 3,6%-kal voltak magasabbak mint egy évvel korábban.

Bővebben >>>