A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani.

2012 decemberben immár harmadszor került sor az Ernst & Young és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét és a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és viselkedését vizsgálja.

A vizsgálat során 340 (legalább 50 főt foglalkoztató) cég vezetőjét keresték fel személyesen kérdezőbiztosaink. A kérdésekre a vállalatok felsővezetői, tulajdonosai válaszoltak (az adatfelvétel és a minta fontosabb jellemzőit, a válaszadók beosztását tartalmazó táblázatot, valamint a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). A minta reprezentatívnak tekinthető az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti arányai szerint.

Az MKIK GVI friss tanulmánya szerint a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési esélyeit javítja az érdeklődési körnek megfelelő szakmaválasztás. Emellett a jó tanulmányi eredmények, a nyelvtudás és az érettségi megszerzése is hozzásegíti a szakképzett fiatalokat a munkaerő-piaci boldoguláshoz. A munkanélkülivé válás esetében fontos a családi háttér hatása, miközben ezt a kockázatot csökkentik a továbbtanulási ambíciók, az idegen nyelvismeret, a jó tanulmányi eredmények, az érettségi megszerzése és a megfelelő szakmaválasztás. A szakmaszerzés utáni továbbtanulás előnyös - rövid távon a magasabb bérek, hosszabb távon pedig a stabilabb munkaerő-piaci helyzet miatt. A műveltség, a nyelvtudás megszerzése és a tanulási készségek elsajátítása tehát nagyon fontos a szakképzettek későbbi munkaerő-piaci boldogulása számára.

2013 negyedik negyedévében főleg pozitív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző időszakhoz képest minden, az aktuális helyzetre vonatkozó mutató növekedett, a termelési szintet kivéve. Emellett a jövőre irányuló várakozások is pozitív kilátásokat jeleznek, a létszámváltozást kivéve az összes mutató értéke nőtt. Ezek a hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Körkép Konjunktúra Index értéke az elmúlt év harmadik negyedévében történő visszaesést követően az utolsó negyedévben visszakorrigált a második negyedéves szintre.

A GVI becslése szerint 2014 januárjában a regisztrált álláskeresők számának mintegy 52 ezer fős növekedésére számítunk. Ezt a növekedés nagyobb, mint ami a szezonális hatásból következne.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2010 óta végzi negyedévenkénti konjunktúra-kutatását, amelyre idén januárban tizenhetedik alkalommal került sor. Az adatfelvétel során 400 cég vezetője számolt be a vállalatát övező üzleti klímáról. A 2014. januári adatfelvétel eredményei arra mutatnak, hogy az előző negyedévhez képest javult az üzleti bizalom a magyar vállalkozások körében.

A GVI becslése szerint 2013 decemberében a regisztrált álláskeresők számának mintegy 1,6 ezer fős növekedésére számítunk. A szezonális hatásoktól megtisztított adatok alapján a regisztrált álláskeresők számának 6,8 ezer fős növekedését becsüljük a novemberi szinthez képest.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából 2013-ban kérdőíves felmérést készített az Európai Unió és az USA közötti tervezett szabadkereskedelmi egyezmény megítéléséről. A kutatás a magyarországi vállalatoknak a szabadkereskedelmi egyezményről kialakított véleményét mérte fel. Az egyezmény egy kétoldalú kereskedelmi megállapodás, amely az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között jönne létre, hogy a meglévő kereskedelmi akadályokat lebontsák, a különböző technikai, műszaki, jogi szabályozásokat egymással harmonizálják. A felmérés során 242 cég online töltötte ki a kérdőívet, 231 céget pedig az MKIK GVI által megbízott adatfelvevő munkatársak kerestek fel telefonon. Így összesen 473 vállalat került a mintába.

Jelen elemzésben arra fókuszáltunk, hogy hogyan tér el az importtevékenységet és/vagy exporttevékenységet folytató, illetve az USA-val bármilyen kapcsolatot létesítő vagy nem létesítő vállalatok véleménye a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. Az eredmények szerint a tervezett szabadkereskedelmi egyezmény a vállalatok viszonylag széles körében ismert: a megkérdezettek 57%-a már hallott róla. A vállalatok szerint az egyezmény megvalósulása esetén annak hatásai inkább a releváns ágazati környezetben jelennének meg, mint a saját vállalkozásuk esetében érvényesülnének. Mind az ágazati, mind a saját vállalati környezetben a cégek többsége nem számol azzal, hogy egy ilyen egyezmény akár pozitív, akár negatív hatást gyakorolna. Az amerikai érdekeltségű vállalatoknál mind az ágazati, mind a saját vállalati környezet esetében a pozitív várakozások dominálnak, ebben a csoportban kevesebb a bizonytalanok, a hatást nem feltételezők és a negatív következményekkel számolók száma. Az utóbbi eredmények azonban az alacsony esetszám miatt nem általánosíthatók, fenntartással kezelendők.

A 2014. januári adatfelvétel eredményei arra mutatnak, hogy az előző negyedévhez képest javult az üzleti bizalom a magyar vállalkozások körében. A GVI Negyedéves Konjunktúramutatója az októberi 5 pontról 8 pontra emelkedett, megközelítvén az egy évvel ezelőtt mért szintet (2013 januárjában 9 ponton állt a mutató). A Bizonytalansági Mutató értéke 32 pontos szinten áll, mindössze 1 ponttal felülmúlván az októberi értéket, amely jelentősen alacsonyabb, mint ahogy azt a felvétel során korábban tapasztaltuk. Ez arra utal, hogy bár az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű a javuló tendenciák megítélése, a javulásra utaló vélemények egyöntetűbbé váltak.

2013 szeptemberében és októberében került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. "Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis" kutatásának 2013. évi adatfelvételére, amelynek során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 7108 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek földrajzi elhelyezkedés és gazdasági ág együttes eloszlása és ezen belül létszám szerint. Az alábbiakban e kutatás eredményeit ismertetjük úgy, hogy a kutatási eredményeket összevetjük más adatforrások, becslések idevágó adataival.
Három év után pozitív elmozdulás látszik a vállalatok szubjektív üzletihelyzet-értékekésében - egy év alatt 5 százalékpontot növekedett a mutató értéke. 2013 őszén 16 százalékpontos többségben voltak azok a vállalatok, amelyek inkább kedvezően ítélik meg üzleti helyzetüket, azokkal szemben, amelyek kedvezőtlenül. A 2014-re vonatkozó üzleti várakozások optimistábbak, mint az elmúlt években bármikor - a mutató értéke közel 24 pont. Az optimizmus az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó, a pénzügy területén tevékenykedő, illetve exportáló vállalatok várakozásaira vezethető vissza.