Szűrő
  • Kutatási területek
    • További kutatások
  • Kutatás éve
  • Kapcsolódó dokumentumok
Kutatásaink
2015. július 23.Kutatás
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

A magyar gimnazisták közül továbbra is kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. Az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatásából emellett az is kiderül, a magyar iskolarendszer kevéssé képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, tehát a társadalmi mobilitás előmozdítására. A 2013-as Országos kompetenciamérés alapján legjobbnak tekinthető hazai gimnáziumokba csak nagyon csekély arányban jutnak be olyan diákok, akiknek apja alacsony iskolai végzettséggel, vagy alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkezik. Eredményeink a felsőfokú tanulmányok szintjén is arra utalnak, hogy az oktatási rendszer a meglévő egyenlőtlenségek újratermelésének irányába hat. Ezt jelzi, hogy a leszakadó északi és alföldi régióknak még a legjobb gimnáziumaiból is jelentősen elmarad a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemekre jelentkező aránya a közép-magyarországi régióban tanulókéhoz képest. A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott, kizárólag olyan gimnáziumokban, amelyek régiójukon belül a 2013-as Országos kompetenciamérésen elért eredményük alapján a legjobbak közé tartoznak, az eredmények 770 fő válaszain alapulnak.

Bővebben >>>

2015. július 16.Kutatás
Vállalati konjunktúra-felmérés adatbázis, 1998-2015

A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában és októberében készül a területi kamarák közreműködésével. A vizsgálat a vállalkozások üzleti helyzetére, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére terjed ki. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozására kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Az 1998 és 2015 közötti adatfelvételek főbb változóit tartalmazó adatbázis mindenki számára elérhető az alábbi linkeken.

Bővebben >>>

2015. július 7.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Elemzésünk azt vizsgálja, hogy a hazai vállalkozók milyen szempontokat tartanak fontosnak egy bank megítélésénél, illetve, hogy a vállalatok mekkora részét hátráltatták a 2015. év eleji pénzintézeti csődök. A vizsgálathoz az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2015. áprilisi vállalati konjunktúra-vizsgálatának adatbázisát használtuk fel, mely 3224 vállalatvezető válaszain alapul.

Bővebben >>>

2015. június 25.Kutatás
Zambia vagy Luxemburg? - Magyarország fejlett és fejletlen kistérségei nemzetközi összehasonlításban

Az elemzés ötletét az USA fehér és színes bőrű lakossága közötti társadalmi különbségekről tudósító The Economist cikk adta. Az alábbiakban a magyar társadalmon belül meglévő, alapvetően területi jellemzőkkel kapcsolatos különbségeket ábrázoljuk néhány indikátor, illetve ezek alapján készült grafikonok segítségével. A leghátrányosabb helyzetű 33 kistérséget „Magyarország-Alsó”-nak, a legfejlettebb térségeket (Budapest és a 11 legfejlettebb vidéki kistérség) „Magyarország-Felső”-nek neveztük el. A két Magyarország nemzetközi összehasonlítását a világ országaival hat mutató, a terhességmegszakítási ráta (i); a csecsemőhalálozás (ii), az egy főre jutó jövedelem (iii), a személygépjárművek száma (iv), a telefonvonalak száma (v) és a születéskor várható átlagos élettartam (vi) tekintetében végeztük el.

Az összeállítás célja, hogy adatokkal mutassunk rá a térségek közötti egyenlőtlenségek nagyságára a mai Magyarországon. A nemzetközi összehasonlításban önálló országként Magyarország-Felső nagy mértékben jobb helyzetet mutat, mint a hazai átlag. A leghátrányosabb helyzetű 33 kistérséget tartalmazó Magyarország-Alsó azonban több mutató esetében, Magyarország-Felsőtől jóval lemaradva a fejlődő országok színvonalán helyezkedik el.

Terhességmegszakítási ráta

1000 élveszületésre jutó abortuszok száma területenként

Év:

2013 (magyar adatok 2011)

Forrás:

http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/wrjp335pd.html

http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/hungary/ab-hungarysr2.html

Csecsemőhalálozás

1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálok száma területenként

Év:

2012

Forrás:

http://data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.IMRT.IN

http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2015/04/daily-chart-16

Egy főre jutó jövedelem

Egy főre jutó jövedelem amerikai dollárban

Év:

2010

Forrás:

http://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD

http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/

Személygépkocsik száma

1000 állandó lakosra jutó személygépkocsik száma

Év:

2008

Forrás:

http://data.worldbank.org/indicator/IS.VEH.NVEH.P3

http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/

Telefonvonalak száma

100 lakosra jutó telefon- és ISDN vonalak száma (szolgálati vonalakkal együtt)

Év:

2013 (magyar adatok 2012)

Forrás:

http://data.worldbank.org/indicator/IT.MLT.MAIN.P2

http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/

Születéskor várható átlagos élettartam
Születéskor várható átlagos élettartam években (mindkét nem esetén)

Év:

2010

Forrás:

data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.LE00.IN

http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2015/04/daily-chart-16

Bővebben >>>

2015. június 24.Kutatás
Az ingatlanpiaccal kapcsolatos cikkek és az ingatlanpiaci tranzakciók száma

2014 végén illetve 2015-ben sokszor találkoztunk az online sajtóban az ingatlanpiac fellendüléséről szóló hírekkel. Ez adta az ötletet, hogy megvizsgáljuk, hogy a lakáspiaccal kapcsolatos cikkek milyen kapcsolatban állnak az ingatlanpiac tényleges alakulásával. Az adataink a GVI által kifejlesztett Textplore on-line tartalomelemző szoftverből származnak. Próbálja ki az elemzés adatait tartalmazó interkatív ábránkat!

Bővebben >>>

2015. június 16.Kutatás
A magyarországi vállalati felszámolások alakulása 2008-2014 között területi bontásban: infografika

A GVI korábbi tanulmányában megvizsgálta, hogyan alakult a magyarországi vállalatok felszámolási eljárásainak száma az ország különböző részein. Az alábbi ábra ennek a tanulmánynak adatbázisát felhasználva mutatja meg megyei bontásban a felszámolások alakulásának dinamikáját a 2008-as egy főre jutó vásárlóerőparitáson vett GDP függvényében, valamint felszámolások alakulásának regionális lefutását. Az ábra arról tanúskodik, hogy az ország szegényebb területein sűrűbben fordulnak elő felszámolások, viszont a válság hatására elinduló szintbeli növekedés nem egyértelműen a szegényebb vagy a gazdagabb területeket érintette. A régiós idősor szinten arról tanúskodik, hogy a felszámolások alakulása és a földrajzi elhelyezkedés közötti összefüggések nem egyértelműek.

Bővebben >>>

2015. június 4.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának áprilisi eredményei szerint tovább folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt és üzleti várakozásaik is tovább javultak. A 2015 tavaszi adatok arra mutatnak, hogy mindez összhangban áll az európai tendenciákkal: az európai gazdaság két meghatározó országában, Németországban és Franciaországban is javultak a vállalkozások várakozásai 2015 első negyedévében. Kérdőívünkre 2015 áprilisában 3614 vállalkozás válaszolt.

Bővebben >>>

2015. június 3.Kutatás
A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján

A szegénység témájának online jelenlétét vizsgáló, feltáró jellegű tartalomelemzést készítettünk a Textplore szövegelemző szoftver segítségével. A GVI elemzésének a célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység fogalmának az internetes sajtóban való megjelenéséről. Ennek érdekében néhány ábra segítségével mutattuk be, hogy milyen szóhasználattal (i), melyik orgánum (ii) és milyen téma kapcsán (iii) írt a szegénységről. A szóhasználattal kapcsolatban egy érdekes jelenségre figyeltünk fel: azt találtuk, hogy 2010 január és november között az online médiában jelentős mértékben csökkent a szegénység kategória használata és szinte teljesen hiányzott a „szegénység” szó.

Az alábbi animált ábrán az látható, hogyan alakult a "szegénység" illetve a "rászoruló" szavakat használó cikkek aránya 2000 és 2015 között a vizsgált portálokon. Megfigyelhetjük, ahogy a 2010-ben a "szegénység" szó használata szinte teljesen eltűnik. Az animáción végigkövethető, hogyan változik meg a témával legaktívabban foglalkozó portálok köre: míg eleinte a hetivalasz.hu cikkei között voltak a leggyakoribbak a szegénység témájához tartozók, az időszak végére a nol.hu vette át ezt a szerepet.

Újraindítás Megállítás

Megjegyzés: A skálát a láthatóság érdekében úgy torzítottuk, hogy a pontok nullától vett távolsága a koordinátáik négyzetgyökének feleljen meg. Például az y=0, x=0,2 koordinátájú pont √0,2 = 0,44 távolságra van az origótól; az y=0, x=2 koordinátájú pont √2 = 1,41 távolságra van az origótól.

Forrás: GVI, a Textplore szoftver felhasználásával.

Bővebben >>>

2015. június 3.Kutatás
Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról - Tények és összefüggések

Elemzésünk a diplomások társadalmi-gazdasági szerepéről és munkaerő-piaci helyzetérőlmutat be felméréseken alapuló tényeket és az adatokból következő összefüggéseket. Mindezzel elő szeretnénk segíteni az egyének, intézmények vagy a szakpolitikát irányítók döntéseit. Az áttekintés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) két éve megjelent hasonló munkájának folytatása, annak bizonyos pontjainak aktualizálása, kiegészítése.

Bővebben >>>

2015. május 29.Kutatás
Szakiskola – 2015

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részére. Az adatgyűjtés során munkaadókat, és szakiskolát végzett fiatalokat is megkérdezünk.

Az adatfelvételi munkát a területi kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végzik.

A kutatás szakiskolásokra vonatkozó részében 2410 tanuló körében végeztünk kérdőíves adatfelvételt. Elemzésünk a 2013 nyarán szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a szakiskola elvégzése óta eltelt 19 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra.

A kutatás munkaadókra vonatkozó részében mintegy 2500 vállalkozás vezetőit keresték fel a kérdezők. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Végül a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2016/2017-es szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkkal szolgáljon.

Bővebben >>>