Szűrő
  • Kutatási területek
  • Kutatás éve
  • Kapcsolódó dokumentumok
Google kereső
Kutatásaink
2017. március 2.Kutatás
Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Elemzésünkben a hazai kis- és középvállalkozások internethasználattal kapcsolatos jellemzőit mutatjuk be. Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2017. januári KKV Körkép című felvételének adatain alapul, melyben 300 hazai vállalkozást kérdeztünk meg arról, hogy működésük során hogyan használják az internetet. A legáltalánosabb felhasználási módok (ügyfelekkel történő kapcsolattartás, saját honlap, ügyintézés) mellett a kis- és középvállalkozások többsége az internetet elsősorban tájékozódásra használja tevékenysége során. Bizonyos cégtípusok, így a több foglalkoztatottal rendelkezők, a részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévők, valamint a kereskedelemben és a feldolgozóiparban működők körében elterjedtebb az internet használata. Saját honlapot a kis- és középvállalkozások 84 százaléka üzemeltet, többségük esetében az üzemeltetést szakember végzi. Az internethasználat fontosságát jól mutatja, hogy a cégek közel 90 százaléka úgy érzi, súlyos gondot jelentene a cég működésében, ha egy hétig nem működne az internet. Ugyanakkor a cégek többsége árbevétele kevesebb, mint 1 százalékát fordítja számítástechnikai és távközlési eszközök beszerzésére és üzemeltetésére.

Bővebben >>>

2017. február 28.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • A GVI 2017. januári KKV Körkép felvételének eredményei
  • A kínai-amerikai kereskedelmi háború kockázata és lehetséges hatásai

  • Nemzetközi tendenciák

Bővebben >>>

2017. február 9.Kutatás
A GVI 2017. januári KKV Körkép felvételének eredményei

A 2017. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest kis mértékben romlott: a KKV Körkép Konjunktúra Mutatója az októberi 28 pontról 25 pontra csökkent. 2016 januárjában szintén 25 ponton állt a mutató.

A Bizonytalansági Mutató értéke továbbra is 38 pontos szinten áll. (2016 januárjában 37 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Összességében azt láthatjuk, hogy a Konjunktúramutató a 2016. áprilisi csúcs (33 pont) után kis mértékben visszaesett júliusra (27 pont), majd októberben stagnált (28 pont), most pedig ismét csökkenés (25 pont) következett be.

Bővebben >>>

2017. február 7.Kutatás
A GVI 2017. januári negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

A 2017. januári adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest nem változott: 2016 októberében 30,4 ponton, jelenleg pedig 30,5 ponton áll. A mutató értéke már 2016 júliusában is 30,5 ponton állt, vagyis az elmúlt három negyedévet az üzleti bizalom stagnálása jellemzi. (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke 31,7 pont volt.)

A Bizonytalansági Mutató értéke 36 pontos szinten áll, amely érték egy ponttal magasabb az előző negyedévben mértnél (2016 októberében 35 ponton állt). A mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a mutatók szerint az üzleti bizalom 2017 januárjában is kedvező szinten áll, azonban az előző negyedévhez képest nem történt javulás, a mutató értéke stagnált.

Bővebben >>>

2017. február 2.Kutatás
A munkaerőhiány vállalati percepciója

Az elemzésben azt vizsgáljuk, hogy a vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján milyen vállalati kört érintenek a toborzási nehézségek vagy a munkaerő- és szakember-hiány ma Magyarországon, és ez a percepció milyen összefüggésben áll a vállalatok bérnövekedési terveivel. Továbbá kitérünk arra is, hogy a toborzási nehézségek és a cégek várható beruházási aktivitása, rendelésállománya, illetve múltbeli béremelésével és jövőbeli béremelési tervei között milyen összefüggések vannak.

Bővebben >>>

2017. január 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • Az MKIK GVI 2017-re vonatkozó rövidtávú munkaerőpiaci prognózisának főbb eredménye
  • Gazdasági előrejelzések 2017-re

  • Nemzetközi tendenciák
Bővebben >>>

2016. december 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2016 októberében harmincnyolcadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) vállalati konjunktúravizsgálatára, amely Magyarországon a legnagyobb – legtöbb cégre kiterjedő – vállalati konjunktúravizsgálat. Az idei adatfelvétel 3185 cég vezetőjének válaszain alapul, és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat. Az alábbi elemzés az októberi adatfelvétel eredményeit összegzi úgy, hogy a válaszoló vállalatok mintája reprezentatívnak tekinthető gazdasági ág, régió és a foglalkoztatottak száma szerint. A vizsgálat eredményei szerint a GVI Konjunktúramutató értéke az áprilisi +49 pontról 2016. októberre +48 pontra csökkent, amely a második legmagasabb érték a felvétel kezdete, 1998 óta. A vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg a jelenlegi üzleti klímát, de a 2012 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtörni látszik. Ennek az lehet az oka, hogy a beruházásokra, különösen az építési beruházásokra, a jövedelmezőségi helyzetre, valamint a rendelésállomány alakulására vonatkozó várakozások némileg pesszimistábbakká váltak. A Bizonytalansági Mutató értéke egy ponttal nőtt az áprilisi értékhez képest, jelenleg 48 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a magyar vállalkozások körében gyakorlatilag nem változott a tendenciák megítélésének egyöntetűsége a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Bővebben >>>

2016. december 22.Kutatás
Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis – 2017

2016. szeptember 7-e és október 14-e között kilencedik alkalommal került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésében a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait előrejelző, és munkaerőpiaci döntéseit felmérő vállalati empirikus felmérésre. Az adatfelvétel során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6835 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint.

Bővebben >>>

2016. december 12.Kutatás
Az online pénztárgép taxis piacra történő bevezetésének várható hatásai

Az alábbi elemzés az online pénztárgépek taxis piacon való kötelezővé tételének lehetséges hatásait vizsgálja, figyelembe véve a magyar és ezen belül a budapesti taxis piac sajátosságait, a jogszabályi környezetet és az adózási magatartásra vonatkozó közgazdasági elméleteket. Az intézkedés lehetséges hatásait paraméteres modellek segítségével becsültük meg. A modellek azt mutatják meg, hogy az online pénztárgépek bevezetése várhatóan hogyan hat az adóbevételekre, illetve hogy milyen költséggel és haszonnal járhat az intézkedés a szereplők különböző lehetséges reakcióit feltételezve. A modell nem ad lehetőséget arra, hogy előre tudjuk jelezni azt, hogy várhatóan mi fog történni a szabályozást követően, ehhez ugyanis rendelkeznünk kellene a kimenetet meghatározó tényezők legalább hozzávetőleges értékével. Arra azonban alkalmas a modell, hogy a priori meg tudjuk mondani, hogy milyen tényezőket kellene mindenképpen figyelembe venni akkor, ha ki szeretnénk számolni a szabályozás várható makrogazdasági hatásait. A tanulmányhoz mellékelt Nyitott modellt használva, a paraméterek értékeit tetszőlegesen változtatva a Felhasználók bármilyen forgatókönyv esetén meg tudják becsülni a szabályozás közvetlen, egy periódusú hatását.

Bővebben >>>

2016. december 5.Kutatás
A GVI 2016. októberi KKV Körkép felvételének eredményei

A 2016. októberi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest alig változott: a KKV Körkép Konjunktúramutatója a júliusi 27 pontról 28 pontra emelkedett. Ez annak tudható be, hogy az almutatók többségének értéke stagnált 2016 júliusához képest. Mindössze három almutató értéke mozdult el az előző negyedévhez képest: a múlt félévre vonatkozó termelési szint mutatója jelentősen visszaesett, viszont a várható üzleti helyzet és a várható jövedelmezőség mutatója kis mértékben javult júliushoz képest.

A Bizonytalansági Mutató értéke 38 pontos szinten áll, ami két ponttal magasabb az előző negyedévben mérténél (2016 júliusában 36 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Összességében azt láthatjuk, hogy a Konjunktúramutató a 2016 áprilisában elért csúcshoz (33 pont) képest kis mértékben visszaesett 2016 júliusára (27 pont) és októberére (28 pont).

Bővebben >>>