Szűrő
  • Kutatási területek
  • Kutatás éve
  • Kapcsolódó dokumentumok
Google kereső
Kutatásaink
2011. február 14.Kutatás
A Kecskeméti TISZK fejlesztése

E kutatási projekt a Kecskeméti TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. (KETISZK) számára dolgozott ki javaslatokat két egymáshoz szorosan kapcsolódó témában: üzleti stratégia és munkaerő-piaci visszacsatolási rendszer

Az üzleti stratégiával foglalkozó tanulmány áttekinti a KETISZK helyzetét, valamint ebből levezet négy egymásra épülő stratégiai forgatókönyvet. A helyzetértékelés a belső és a külső tényezőket tekinti át úgy mint a TISZK-modellt és a KETISZK legfontosabb jellemvonásait; demográfiai trendek (becslések a potenciális tanulói létszámra vonatkozóan), munkaerő-piaci helyzetkép, szabályozási kérdések, illetve a Daimler-Benz AG beruházás hatásai.

A helyzetelemzésből négy stratégiai forgatókönyvet lehetséges levezetni, melyek

szorosan kapcsolódnak egymáshoz, logikai sorrendet követnek.

E négy forgatókönyv a következő

1. Fenntartható KETISZK;

2. A KETISZK mint információs központ;

3. Koordináló KETISZK;

4. KETISZK a fejlesztések központja.

A munkaerő-piaci visszacsatolási rendszert tárgyaló tanulmány célja, hogy egy olyan visszacsatolási rendszer kiépítésére tegyen javaslatot, amely segítségével a KETISZK végzett diákjainak munkaerő-piaci és továbbtanulási teljesítményét és pályáját lehet elemezni. Ez alapján képet lehet kapni arról, hogy a KETISZK-en végzetteket hogyan fogadja egyrészt a munkaerőpiac, milyen eredményeket érnek el a munkaerő-piacon, másrészt milyen továbbtanulási, munkaerő-piaci, illetve szakmaválasztási utakat követnek. Ebből kifolyólag e dokumentum a „KETISZK Stratégiai Koncepció”-hoz szorosan kapcsolódik, azt kiegészíti. Ez lényegében azt jelenti, hogy a Stratégiai Koncepció információs központ kialakítására tett javaslatait pontosítja, fejti ki bővebben, valamint ezekkel kapcsolatban további lehetőségeket vet föl.

A javaslatok összeállítása során arra törekedtünk, hogy a KETISZK céljait maximálisan segítő és a lehetőségeit is figyelembe vevő változatokat javasoljunk. Tehát egy (1) szinergikus, (2) nyitott, (3) könnyen használható, és (4) bővíthető adatbázis létrehozására teszünk javaslatot.

Bővebben >>>

2011. február 4.Kutatás
A magyar egyetemi honlapok információtartalma (2006-2010)

A tanulmány célja annak feltérképezése, hogyan alakult 2006 óta a magyar egyetemi honlapok információgazdagsága. A kizárólag interneten lebonyolított kutatás során a magyarországi egyetemek közgazdasági, gazdaságtudományi karjainak honlapjait vizsgáltuk, valamint az összehasonlíthatóság érdekében bevontunk az elemzésbe két külföldi egyetemet, illetve egy magyar főiskolát. A holnapok információtartalmának mérése különböző információs kritériumok segítségével történt (van-e az oktatónak személyes honlapja, elérhető-e az önéletrajza, publikációs listája, vannak-e a honlapon letölthető publikációi, illetve szerepel-e a honlapon az oktató email címe). Ezen kritériumok képezik az ún. Online Láthatóság Index (OLI) alapját. Az adatgyűjtés során rögzítésre került az oktatók neme, tudományos fokozata, illetve egyetemi beosztása is.

Az elemzés során kiderült, hogy 2010-ben is a férfiak vannak többségben a magyar felsőoktatási intézmények gazdasági karain oktatók között, 2006-óta azonban szinte mindegyik vizsgált egyetem esetében kismértékben növekedett a nők aránya. A magyar egyetemeken a férfiak aránya a magas beosztásokban meghaladja a nőkét, míg a nők az alacsonyabb beosztásokban vannak többen. Ez jellemzi a tudományos fokozatok nemek szerinti megoszlását is.

Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is nagyon kevés egyetemi oktató használja ki a világháló nyújtotta lehetőségeket. A magyar egyetemi oktatók és egyetemek ugyan javuló tendenciát mutatnak az online láthatóság szempontjából, hiszen míg 2006-ban öt kritériumból átlagosan 1,52-t teljesítettek, addig 2010-ben már 2,24-et. Azonban még mindig messze elmaradnak egy vezető egyetemtől, a Stanford Egyetemtől, ahol az Online Láthatósági Index értéke 2010-ben 3,87, vagyis az oktatóknál átlagosan majdnem négy információs kritérium teljesül. Emellett jelentős különbségek vannak a különböző magyar egyetemek között is a honlapok információgazdagságát tekintve. Van olyan egyetem, ahol átlagosan egy információ sem elérhető az általunk vizsgáltak közül.

A Stanford Egyetemhez képest a legnagyobb lemaradást a saját honlappal rendelkező oktatók alacsony arányában láthatjuk, azonban e téren is javulás figyelhető meg az elmúlt évekhez képest. A legtöbb magyar egyetem lépést tart a Stanford Egyetemmel az oktatók telefonszámának és email címének megjelenítését illetően, és megelőzi a krakkói Jagelló Egyetemet az oktatói önéletrajz, és a letölthető tantárgyi segédanyagok tekintetében. Tehát összességében elmondható, hogy a Stanford Egyetem honlapja még mindig több információt tartalmaz, mint a magyar egyetemeké, de a krakkói egyetem közgazdasági karának honlapja sok tekintetben alatta marad a magyar felsőoktatási intézmények átlagának.

Bővebben >>>

2011. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2006-ban kutatást végzett az egyetemi honlapokon elérhető információk feltérképezésére. Kíváncsiak voltunk, hogy a magyar felsőoktatási intézmények oktatói mennyire tartják fontosnak, hogy elérhetőségeiket, tudományos munkájukat, vagy akár tansegédleteiket közzétegyenek az interneten, ezekkel az információkkal segítve azokat a hallgatókat és érdeklődőket, akik felkeresik az egyetemi honlapokat. A kutatás második szakaszára 2010-ben került sor, ekkor azt kíséreltük meg felderíteni, hogy az elmúlt évek folyamán hogyan változott az egyetemi honlapok információtelítettsége, történt-e előrelépés a honlapok információtartalmát tekintve.

A kutatás témájának és céljának megfelelően az adatgyűjtés kizárólag interneten keresztül történt, az elemzés alapjául szolgáló adatbázist a tanszéki honlapokon megtalálható információk képezik. Az adatgyűjtés 2010. december 1. és 2011. január 6. között zajlott le.

Az elemzés alapját azok a magyarországi egyetemek képezik, amelyeken működik közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi, vagy gazdálkodástudományi kar. E leszűkítés oka, hogy a gazdasági jellegű képzések nagy népszerűségnek örvendenek, illetve Magyarországon több városban és egyetemen folyik gazdasági képzés, így nagy elemszámú és változatos mintán végezhettük el az elemzést. A vizsgáltba így tizenegy magyar egyetem került be, illetve – hogy a kapott eredmények értelmezhetőek legyenek – bevonásra került a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF), mint magyar főiskola, a krakkói Uniwersytet Jagielloński (UJ), mint Magyarországhoz hasonló fejlettségű ország egyeteme, illetve az egyesült államokbeli Stanford Egyetem. Ezeknek a felsőoktatási intézményeknek a gazdasági karai képezik a viszonyítási alapot, mellyel összehasonlíthatóvá válik a magyar egyetemek honlapjainak információtartalma.

Bővebben >>>

2011. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére. A huszonnegyedik felvételre 2010 októberében került sor, ekkor 304 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A közhivatalokkal és intézményekkel való elégedettség felméréséből az derült ki, hogy a cégvezetők legkevésbé a parlament, a kormány és a kórházak munkájával elégedettek, de fontos kiemelni, hogy az első két intézmény megítélése jelentős mértékben javult az elmúlt évhez képest. A legnagyobb elégedettséget a vám- és földhivatalok, az APEH és a posta munkájával kapcsolatban mértük. A legjelentősebb emelkedés a különböző iskolatípusok körében figyelhető meg, a rendőrség és a honvédség munkájáról alkotott vélemények pedig negatív irányban módosultak az elmúlt tizenkét hónap során. A cégvezetők véleménye alapján a jogszabályi és adminisztratív környezet pozitív irányba változott az elmúlt év során, főleg az adózás kapcsán figyelhető meg a cégvezetői vélemények javulása, ugyanakkor az oktatási rendszerről továbbra is rossz véleménnyel vannak. A cégvezetők érzékelése alapján tovább erősödött a korrupció az elmúlt év során a kis- és közepes vállalkozások körében. Ugyanakkor fontos változás, hogy négy év óta először csökkent a korrupcióval szembeni tolerancia. 2010 októberében továbbra is a magas adóráták, az állami hivatalok lassú ügyintézése és korrupt működése, valamint a megfelelően képzett munkaerő hiánya okoz leginkább problémát a kkv-knek, míg legkevésbé az exporthoz szükséges nyomtatványok, a vámügyintézés és a tűzvédelmi szabályozás akadályozza működésüket.

Bővebben >>>

2010. december 8.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2011

2010 őszén, több, mint 7000 vállalati vezető üzleti és létszám-gazdálkodási várakozásairól gyűjtöttünk kérdőíves módszerrel információt. A válaszok alapján elmondható, hogy:

A gazdasági válság tovagyűrűző hatása erőteljes negatív hatást gyakorolt a magyar munkaerőpiacra 2009 folyamán. A gazdasági növekedés pozitív fordulópontját csak késéssel követi a munkaerőpiac: a foglalkoztatottak száma 2009 második felében tovább csökkent, és az adatok csak 2010 második negyedévében mutatnak kismértékű emelkedést.
Az idei munkaerő-piaci prognózis felvétel eredményei szerint a versenyszféra kilábalni látszik a gazdasági válságból, a vállalatok idén kedvezőbben ítélik meg üzleti helyzetértéküket, mint a tavaly - lényegében az akkor megfogalmazott óvatos várakozásaik teljesültek. A döntően exportra termelő, szolgáltató, tisztán külföldi tulajdonban lévő vállalatok a leginkább optimisták.
A szakképzettek és a diplomás szellemiek iránti kereslet nőtt az elmúlt évhez képest, és 2011-re is további növekedés várható. A szakképzett fizikaiak és a diplomások esetében 12%-kal haladta meg a létszámot csökkentő cégek arányát a létszámot bővítőké.

Bővebben >>>

2010. december 6.Kutatás
Válságról válságra - A gazdasági világválság területi következményei

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Regionális Tudományi Tanszéke és az MKIK GVI közösen rendezte meg 2010. november 27-én a "Válságról válságra –A gazdasági világválság területi következményei" című tudományos konferenciát.

A konferencia előadói két nagyobb témakör köré csoportosítva mutatták be kutatásaikat ("Globális és regionális hatások" és "Vállalkozások és a munkaerőpiac"). Honlapunkról letölthető a konferencia meghívója - amely a programot is tartalmazza - valamint a GVI előadásának PPT bemutatója.

Bővebben >>>

2010. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a Nemzetgazdasági Minisztériummal, illetve jogelődjeivel 2005 óta végzi a magyar vállalkozások várható munkaerő-keresletét és rövid távú üzleti kilátásait vizsgáló kutatását. A rövid távú munkaerő-piaci prognózis legújabb állomásaként 2010. szeptember 6. és október 22. között hatodik alkalommal került sor az empirikus vizsgálatra az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az MKIK GVI együttműködésében. Az idei felmérés eredményei 7550 vállalat adatain alapulnak.

Az eredmények azt mutatják, hogy bár a gazdasági válság erőteljes negatív hatást gyakorolt a magyar gazdaságra, a versenyszféra 2010-ben már kilábalni látszik a krízisből. A vállalatok kedvezőbben ítélték meg üzleti helyzetüket, mint 2009-ben – lényegében az akkor megfogalmazott óvatos várakozásaik teljesültek. A 2011-re vonatkozó üzleti várakozások szinte már a válság előtti képet mutatják – a vállalatok közel akkora optimizmussal tekintenek a következő évre, mint ahogyan azt 2007-ben tették. Az adatokból az is látszik, hogy a gazdasági válság hatásainak kiteljesedése folytán a részmunkaidőben foglalkoztatott munkaerő alkalmazása gyakoribbá vált a vállalatok körében. Emellett a szakképzettek és a diplomás szellemiek iránti kereslet nőtt 2009-hez képest, és 2011-re is további növekedés várható.

Bővebben >>>

2010. november 21.Kutatás
KKV Körkép (2010. október)

2010. harmadik negyedévében a kis- és közepes vállalkozások kedvezőbb makrogazdasági helyzetben működhettek, a magyar gazdaság 1,6 százalékos bővülést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal nőtt a GDP.

A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a kkv-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2010. harmadik negyedévében valamennyi, a jelenre és a múltra vonatkozó konjunktúraindex értéke hasonló mértékben nőtt. A jelenlegi helyzet pozitív megítélése ugyanakkor nem párosult a vállalkozások kedvező rövid távú várakozásaival, ugyanis a jövedelmezőség várható stagnálása és a beruházási aktivitás tervezett szintjének növekedése mellett a többi mutató értéke csökkent az elmúlt három hónap során. Mindezek eredőjeként a KKV Konjunktúraindex értéke 2010. harmadik negyedévében enyhén nőtt, és 2008. júliusa óta a legmagasabb értéket vette fel. A várakozások tekintetében azonban az előző negyedévhez képest tovább nőtt a vállalkozások véleményének különbözősége is, ami azt jelenti, hogy a kkv-k várakozásainak heterogenitása 2010. során folyamatosan emelkedik.

A makrogazdasági és konjunktúramutatók már jelezték azt az enyhén javuló tendenciát, ami a válságot közvetlenül vizsgáló kérdésre adott válaszokban is megnyilvánul. 2008. októbere óta folyamatosan nő azon cégvezetők aránya, akik szerint a pénzügyi válság nem lesz rájuk hatással a következő fél év során, és 2009. januárja óta egyenletesen csökken azon vezetők aránya, akik szerint minden másnál nagyobb hatással lesz a válság a vállalkozásukra.

A közhivatalokkal és intézményekkel való elégedettség méréséből kiderül, hogy a cégvezetők legkevésbé a parlament, a kormány és a kórházak munkájával elégedettek, de fontos kiemelni, hogy az első két intézmény megítélése jelentős mértékben javult az elmúlt évhez képest. A legnagyobb elégedettséget a vám- és földhivatalok, az APEH és a posta munkájával kapcsolatban mértük. A legjelentősebb emelkedés a különböző iskolatípusok körében figyelhető meg, a rendőrség és a honvédség munkájáról alkotott vélemények pedig negatív irányban módosultak az elmúlt tizenkét hónap során. A cégvezetők véleménye alapján a jogszabályi és adminisztratív környezet pozitív irányba változott az elmúlt év során, főleg az adózás kapcsán figyelhető meg a cégvezetői vélemények javulása, ugyanakkor az oktatási rendszerrel kapcsolatban továbbra is rossz véleménnyel vannak. A cégvezetők érzékelése alapján tovább erősödött a korrupció az elmúlt év során a kis- és közepes vállalkozások körében, hiszen az összes csúszópénzzel kapcsolatos állítást illetően nagyobb fokú elfogadás tapasztalható, mint tizenkét hónappal korábban. Ugyanakkor fontos változás, hogy négy év óta először csökkent a korrupcióval szembeni tolerancia. 2010. októberében továbbra is a magas adóráták, az állami hivatalok lassú ügyintézése és korrupt működése, valamint a megfelelően képzett munkaerő hiánya okoz problémát, míg legkevésbé az exporthoz szükséges nyomtatványok, a vámügyintézés és a tűzvédelmi szabályozás akadályozza a kkv-k működését és növekedését. A viszonylagos mozdulatlanság ellenére a magas adórátákat és az adójogszabályokat az elmúlt évhez képest kevésbé tartják problematikusnak a cégvezetők, míg a korrupció, a munkaerő képzetlensége és az engedélyek beszerzése nagyobb akadályt jelent, mint tavaly ilyenkor.

Bővebben >>>

2010. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2010 októberében huszonhatodik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 1869 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

Bár 2010 októberében ismét a pozitív tartományban tartózkodik, tehát javulást mutat a GVI konjunktúramutatója, a 2010. áprilisi eredményekhez képest mégis mérséklődő optimizmusról beszélhetünk. Ennek oka a magyar vállalkozások közeljövőre vonatkozó várakozásainak romlása. A pozitív tendenciák lassú terjedésére utal a GVI Bizonytalansági Mutató értékében megmutatkozó némi csökkenés is: az áprilisi 46,1 pontról októberre 45,5 pontra süllyedt ez az érték.

Az eredmények azt mutatják, hogy a várható munkaerő-kereslet tovább erősödött április óta. A beruházások várható alakulása terén nem folytatódik a tavaly október és 2010 áprilisa között megfigyelhető javulás, inkább a beruházási aktivitás stabilizálódása várható. A cégek októberben a rendelésállomány kismértékű csökkenésére számítanak, ami a recesszióból való kilábalás időszakának elhúzódására utal. A kapacitáskihasználtság szintje nőtt az elmúlt fél évben, azonban még így sem éri el a válság előtti szintet, és elmarad az 1998-2010-es időszakban megfigyelt értékek többségétől is. Az exportértékesítés volumene az elmúlt félévben továbbra is gyors növekedést mutatott.

Bővebben >>>

2010. október 20.Kutatás
A gazdasági válság vállalati szemmel (2010. március)

A GVI 2010 márciusában "A válság vállalati szemmel" című kutatási program keretében harmadik alkalommal folytatott kérdőíves adatfelvételt, melyben a vállalatok üzleti helyzetén és várakozásain túl azt is feltárjuk, hogy a magyar cégek milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy kivédjék a válság működésükre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Ezen kívül a magyar vállalatok internet-használati szokásait is feltérképeztük. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

A vizsgálat eredményei arra mutatnak, hogy a magyar vállalatok a 2009 nyarára kialakított alkalmazkodási lépéseiken a későbbiekben már nem változtattak. Megfigyelhető, hogy az exportáló vállalatok gyakrabban alkalmaztak válságkezelő lépéseket, mint a kizárólag hazai piacra termelők. Emellett az üzleti helyet és a válsághoz való alkalmazkodás között is szoros kapcsolat mutatható ki: a rosszabb üzleti helyzetű vállalatok többféle alkalmazkodási lépést voltak kénytelenek megtenni, mint a jó helyzetben levők. A kedvező üzleti helyzet hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű válságkezelő lépéseket valószínűsít, a rosszabb helyzetű vállalkozások viszont általában rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés segítségével védekeztek a válság kedvezőtlen hatásai ellen. Kísérletet tettünk annak a feltételezésnek a vizsgálatára is, hogy az internetet széleskörűen és aktívan használó vállalatok gyorsabban kilábalnak a válságból. Ez az összefüggés nem támasztható alá a vállalatok üzleti helyzetének vizsgálata alapján.

A három adatfelvétel eredményei jelentették a GVI angol nyelvű tanulmányának alapját, amelyet a CIRET 30., new york-i konferenciáján (https://www.ciret.org/conferences/newyork_2010) mutattunk be 2010. október 14-én. A tanulmány, az előadás diái és a felvétel kérdőíve megtekinthető és letölthető a mellékletek között.

Bővebben >>>