A 2017. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen romlott: a KKV Körkép Konjunktúra Mutatója a januári 25 pontról 18 pontra csökkent. Így jelenleg a 2016 júliusa óta tartó csökkenő tendencia felerősödése érvényesül.

A KKV Körkép Konjunktúra Mutató három összetevője esett vissza jelentősen: a vállalkozások pesszimistábbá váltak a várható beruházásukat illetően, valamint sokkal negatívabban látják jelenlegi jövedelmezőségüket és az előző féléves termelési szintjüket, mint januárban.

A vállalati háttérjellemzők mentén azt láthatjuk, hogy a csak belpiacra termelő, az építőipari, a részben külföldi tulajdonban álló, illetve a 100-249 fős cégek üzleti bizalma csökkent jelentősen az előző negyedévhez képest.

A Bizonytalansági Mutató értéke 41 pontos szinten áll, ami három pontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Ez arra utal, hogy a vállalkozások helyzetértékelése kevésbé egyöntetű, mint januárban volt.

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017. áprilisi adatfelvétele szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen csökkent: a GVI Konjunktúramutató a januári 31 pontról 21 pontra esett vissza. Az eredmények azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások éles fordulópontot észlelnek: 2016 januárja óta minden negyedévben (legalább) 30 pont körüli értéket kaptunk, ilyen alacsony értéket utoljára 2015 júliusában mértünk. (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke 33 pont volt.)

Ez a visszaesés főként annak köszönhető, hogy a vállalkozások jelenlegi jövedelmezőségüket, rendelésállományukat, üzleti helyzetüket és múlt féléves termelési szintjüket negatívabban ítélik meg, mint januárban. Ráadásul sokkal pesszimistábbá váltak a beruházások várható alakulására vonatkozó várakozásaik is.

A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték egy ponttal alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2017 januárjában 36 ponton állt). A mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredménye szerint (a válaszoló vállalkozások száma: 3.276) a konjunktúramutató értéke 2017 áprilisában 47 ponton áll. A mutató 2016. áprilisi csúcsa (49 pont) óta gyengülő tendencia figyelhető meg: 2016 októberében és 2017 áprilisában is egy-egy pontos csökkenés következett be a konjunktúramutatóban.

A jelenlegi szint azt jelzi, hogy vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, de a 2012 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtört. Ez annak köszönhető, hogy a jelenlegi és várható üzleti helyzetre, valamint a jövedelmezőségi helyzetre vonatkozó vélemények is pesszimistábbá váltak. Eközben a megrendelések és a beruházások várható alakulása kapcsán kicsit optimistábbak a magyar vállalkozások a 2016. októberi szintnél.

A Bizonytalansági mutató értéke négy ponttal csökkent az áprilisi értékhez képest, jelenleg 44 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a magyar vállalkozások egyöntetűbben érzékelnek gyengülő tendenciát a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakult a magyar hallgatók száma az elmúlt években külföldi felsőoktatási intézményekben a nemzetközi statisztikai adatok tükrében. Az eredmények szerint a külföldi egyetemen és főiskolán BA és MA képzésen tanuló magyar diákok száma 7500 fő körül alakult 2014-ben és 2015-ben is. A Magyarországon tanuló diákok számához viszonyítva a BA szintjén nem sokan választják a külföldi képzéseket, azonban az MA szintjén már több diák dönt a hazai felsőoktatás elhagyása mellett.

Erre az eredményre azonban nem csak úgy tekinthetünk, mint ami a magyar felsőoktatási rendszer hiányosságaira utal, hanem úgy is, mint a magyar diákok nemzetközi versenyképességének egyik mércéje.

Tartalom:

• A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon (2012-2016)
• Az OECD növekedést célzó javaslatai Magyarország számára
• Nemzetközi tendenciák

Tartalom:

• A magyar kis- és középvállalkozások internethasználata
• Az eurózóna növekedési kilátásai – elméleti megfontolások
• Nemzetközi tendenciák

E rövid elemzés a vállalati hitelfelvételt és beruházási hajlandóságot meghatározó tényezőkkel foglalkozik. Magyarországon az utóbbi években a több lépés is ösztönözte a vállalatok hitelfelvételi aktivitását (például a jegybanki alapkamat-csökkentése és alacsony szinten tartása; a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram, továbbiakban NHP). A beruházási hajlandóságot befolyásoló tényezők közül alapvetően három tényezőt elemünk ki: a kamatfelár, illetve a kamatkörnyezet alakulása (i), az intézményi és a szabályozási környezet minőségét (ii), és az üzleti szektor konjunkturális helyzetét és kilátásait (iii).

Elemzésünkben a hazai kis- és középvállalkozások internethasználattal kapcsolatos jellemzőit mutatjuk be. Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2017. januári KKV Körkép című felvételének adatain alapul, melyben 300 hazai vállalkozást kérdeztünk meg arról, hogy működésük során hogyan használják az internetet. A legáltalánosabb felhasználási módok (ügyfelekkel történő kapcsolattartás, saját honlap, ügyintézés) mellett a kis- és középvállalkozások többsége az internetet elsősorban tájékozódásra használja tevékenysége során. Bizonyos cégtípusok, így a több foglalkoztatottal rendelkezők, a részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévők, valamint a kereskedelemben és a feldolgozóiparban működők körében elterjedtebb az internet használata. Saját honlapot a kis- és középvállalkozások 84 százaléka üzemeltet, többségük esetében az üzemeltetést szakember végzi. Az internethasználat fontosságát jól mutatja, hogy a cégek közel 90 százaléka úgy érzi, súlyos gondot jelentene a cég működésében, ha egy hétig nem működne az internet. Ugyanakkor a cégek többsége árbevétele kevesebb, mint 1 százalékát fordítja számítástechnikai és távközlési eszközök beszerzésére és üzemeltetésére.

Tartalom:

• A GVI 2017. januári KKV Körkép felvételének eredményei

• A kínai-amerikai kereskedelmi háború kockázata és lehetséges hatásai

• Nemzetközi tendenciák

A 2017. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest kis mértékben romlott: a KKV Körkép Konjunktúra Mutatója az októberi 28 pontról 25 pontra csökkent. 2016 januárjában szintén 25 ponton állt a mutató.

A Bizonytalansági Mutató értéke továbbra is 38 pontos szinten áll. (2016 januárjában 37 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Összességében azt láthatjuk, hogy a Konjunktúramutató a 2016. áprilisi csúcs (33 pont) után kis mértékben visszaesett júliusra (27 pont), majd októberben stagnált (28 pont), most pedig ismét csökkenés (25 pont) következett be.