Szűrő
  • Kutatási területek
  • Kutatás éve
  • Kapcsolódó dokumentumok
Google kereső
Kutatásaink
2017. július 17.Kutatás
Külföldi továbbtanulás a legjobb hazai gimnáziumok tanulói körében – 2017

Elemzésünk az Országos kompetenciamérés eredményei szerint legjobbnak tekinthető budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint a legkiemelkedőbb középiskolák tanulói közül minden tizedik diák adta be a jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe (is). E diákok jelentős része nem csupán a felsőfokú képzés idejére tervezi a külföldi tartózkodást, hanem hosszabb távra is.

Bővebben >>>

2017. július 4.Kutatás
Iskolázottság és szubjektív jóllét

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor a munkaerőpiaci és bérelőnyök mellett összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal, a politikai részvétellel (OECD, 2016), társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Az alábbi rövid elemzés az egyéni előnyök közül a szubjektív jóllét és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.

Bővebben >>>

2017. június 30.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

  • Az orosz gazdaság helyzete

  • Nemzetközi tendenciák

Bővebben >>>

2017. június 15.Kutatás
A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben egyre több szektorban jelentős hiánnyal küzdenek a vállalatok a képzett munkaerőt tekintve, addig több mint félmillió ember - a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka - még mindig nem, vagy csak az állami közfoglalkoztatásban tud elhelyezkedni.

Írásunkban részletesen áttekintjük a munkapiaci tökéletlenségek elméleti magyarázatait és a munkaerőhiány keresleti, illetve kínálati oldali okait, kiemelve azokat a tényezőket, amik ehhez Magyarországon hozzájárulnak – mindezt a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján.

Bővebben >>>

2017. június 6.Kutatás
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2017-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017. januári emelésével összefüggésben. Nyolc lépés megtételét, illetve 2017-es esedékességét vizsgáljuk: (1) a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; (2) a tervezett létszámfelvétel elmarad; (3) elbocsátásokat hajtanak végre; (4) elhalasztják a tervezett beruházásokat; (5) módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; (6) részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; (7) csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; (8) csökkentik a mozgó béreket (jutalmak, célprémiumok).

Bővebben >>>

2017. június 1.Kutatás
Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban – 2016

2016-ban immár hatodszor került sor az EY és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét, valamint a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és viselkedését vizsgálja. A kutatássorozat első felvételére 2010 őszén került sor, a másodikra 2011 őszén, a harmadikra 2012 telén, a negyedikre 2014 nyarán, az ötödikre 2015 őszén, a hatodik pedig 2016. június-július hónapokban került lebonyolításra. A hat év adatai már elégséges alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy az időben kibontakozó tendenciákat is megfigyeljük, ezért az alábbi elemzésben több ponton is erre koncentrálunk.

Bővebben >>>

2017. május 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • A visegrádi országok diákjai osztrák, német és brit egyetemeken - 2002-2016
  • Társadalmi mobilitás Magyarországon és az EU-ban
  • Nemzetközi tendenciák
Bővebben >>>

2017. május 22.Kutatás
A GVI 2017. áprilisi KKV Körkép felvételének eredményei

A 2017. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen romlott: a KKV Körkép Konjunktúra Mutatója a januári 25 pontról 18 pontra csökkent. Így jelenleg a 2016 júliusa óta tartó csökkenő tendencia felerősödése érvényesül.

A KKV Körkép Konjunktúra Mutató három összetevője esett vissza jelentősen: a vállalkozások pesszimistábbá váltak a várható beruházásukat illetően, valamint sokkal negatívabban látják jelenlegi jövedelmezőségüket és az előző féléves termelési szintjüket, mint januárban.

A vállalati háttérjellemzők mentén azt láthatjuk, hogy a csak belpiacra termelő, az építőipari, a részben külföldi tulajdonban álló, illetve a 100-249 fős cégek üzleti bizalma csökkent jelentősen az előző negyedévhez képest.

A Bizonytalansági Mutató értéke 41 pontos szinten áll, ami három pontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Ez arra utal, hogy a vállalkozások helyzetértékelése kevésbé egyöntetű, mint januárban volt.

Bővebben >>>

2017. május 15.Kutatás
A GVI 2017. áprilisi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017. áprilisi adatfelvétele szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen csökkent: a GVI Konjunktúramutató a januári 31 pontról 21 pontra esett vissza. Az eredmények azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások éles fordulópontot észlelnek: 2016 januárja óta minden negyedévben (legalább) 30 pont körüli értéket kaptunk, ilyen alacsony értéket utoljára 2015 júliusában mértünk. (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke 33 pont volt.)

Ez a visszaesés főként annak köszönhető, hogy a vállalkozások jelenlegi jövedelmezőségüket, rendelésállományukat, üzleti helyzetüket és múlt féléves termelési szintjüket negatívabban ítélik meg, mint januárban. Ráadásul sokkal pesszimistábbá váltak a beruházások várható alakulására vonatkozó várakozásaik is.

A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték egy ponttal alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2017 januárjában 36 ponton állt). A mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Bővebben >>>

2017. május 12.Kutatás
Kedvező üzleti helyzet, gyengülő várakozások - Az MKIK GVI 2017. áprilisi vállalati konjunktúra-felvétel eredményei

A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredménye szerint (a válaszoló vállalkozások száma: 3.276) a konjunktúramutató értéke 2017 áprilisában 47 ponton áll. A mutató 2016. áprilisi csúcsa (49 pont) óta gyengülő tendencia figyelhető meg: 2016 októberében és 2017 áprilisában is egy-egy pontos csökkenés következett be a konjunktúramutatóban.

A jelenlegi szint azt jelzi, hogy vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, de a 2012 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtört. Ez annak köszönhető, hogy a jelenlegi és várható üzleti helyzetre, valamint a jövedelmezőségi helyzetre vonatkozó vélemények is pesszimistábbá váltak. Eközben a megrendelések és a beruházások várható alakulása kapcsán kicsit optimistábbak a magyar vállalkozások a 2016. októberi szintnél.

A Bizonytalansági mutató értéke négy ponttal csökkent az áprilisi értékhez képest, jelenleg 44 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a magyar vállalkozások egyöntetűbben érzékelnek gyengülő tendenciát a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Bővebben >>>