Rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2018-ban a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2018. januári emelésével összefüggésben. Az elemzés során nyolc lépés megtételét, illetve 2018-as esedékességét vizsgáljuk: (1) a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; (2) a tervezett létszámfelvétel elmarad; (3) elbocsátásokat hajtanak végre; (4) elhalasztják a tervezett beruházásokat; (5) módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; (6) részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; (7) csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; (8) csökkentik a mozgóbéreket (jutalmak, célprémiumok).

Tartalom:

• A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok
• A minimálbérek alakulása Magyarországon és a 2001-es minimálbér-emelésre adott válaszok
• Nemzetközi tendenciák

Tartalom:

• A GVI 2018. áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei
• A digitalizáció inflációra gyakorolt hatásai
• Nemzetközi tendenciák

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 db kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 db nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.

Tartalom:

• Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások – az MKIK GVI 2018. áprilisi vállalati konjunktúrafelvételének eredményei

• Az EU kereskedelempolitikája és a fenntartható fejlődés

• Nemzetközi tendenciák

A GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálata 3.274 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke 2018 áprilisában 53 ponton áll. Ez az érték az adatfelvétel kezdete, 1998 óta a legmagasabb.

Tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, a múlt félévi javuló tendencia tovább folytatódott. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a rendelésállományra vonatkozó várakozások jelentősen, míg a várható üzleti helyzettel kapcsolatos kilátások enyhén optimistábbakká váltak.

A bizonytalansági mutató értéke három ponttal csökkent az októberi értékhez képest, jelenleg 39 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Tartalom:

• Közbeszerzési pályázatok a cégek körében
• A növekedés folytatódik az eurózónában. Az Ifo, az Insee és az Istat közös előrejelzése az eurózóna gazdaságára
• Nemzetközi tendenciák

Elemzésünkben azt vizsgáljuk, miként alakult a vállalatok közbeszerzési pályázatokon való részvétele, milyen vállalati körben és milyen területeken jelenik meg leginkább ez irányú pályázati aktivitás, valamint, hogy a vállalatok milyen forrásokból értesülnek az éppen aktuális közbeszerzések kiírásáról. Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésének 2018. januári eredményeit használtuk fel, amely 400 hazai vállalkozás vezetőjének válaszain alapul.

Tartalom:

• Az MKIK GVI 2018. januári negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei
• Új importvámok az Egyesült Államokban

• Nemzetközi tendenciák

Az MKIK GVI 2009 óta minden évben kérdőíves felméréssel vizsgálja a szakképzett pályakezdők munkaerőpiaci helyzetét. E felmérések fontos pillanatképet rajzoltak arról, hogy mi történik a szakképzettekkel a végzés utáni időszakban (2009 és 2012 között 9 hónapos, 2013 és 2017 között 19 hónapos időtávon), a szakképzésből kikerülők közül hányan helyezkednek el a szakmájukban, hányan dolgoznak, és hányan tanulnak tovább. Vagyis ez a felmérés-sorozat a rövid távú munkaerőpiaci alkalmazkodás vizsgálatára alkalmas volt, azonban a munkaerőpiaci tendenciák hosszabb távú megfigyelésére kevésbé, mivel a felmérés során minden évben más-más tanulókat kérdeztünk meg. Ezt a módszert 2018-tól felváltja az ún. pályakövetéses vizsgálat, amelynek során egy adott évben végzős tanulókat a végzés várható évében az iskolában („iskolapados” adatfelvétel), majd az azt követő két évben keressük fel. Így egy adott évi adatfelvétel során a tanulók mintája három részre oszlik:

1. hullám: az iskola utolsó évfolyamában tanulók;

2. hullám: tanulók a várható végzés után 7-8 hónappal;

3. hullám: tanulók a várható végzés után 19-20 hónappal.

E változtatással az MKIK egy hiánypótló vizsgálatot indított el. Egy olyan vizsgálatot, amely korábban nem létezett Magyarországon, de amely elengedhetetlenül szükséges a szakképzett pályakezdők hosszabb távú munkaerőpiaci helyzetének felméréséhez.