A tanulmány célja, hogy a digitalizáció két jól azonosítható csatornájának, az információ- és kommunikációtechnológiai (IKT) termékek árváltozásának, valamint az e-kereskedelem lakosságarányos bővülésének inflációra gyakorolt hatását vizsgálja. Az elemzés a szerzők által összeállított paneladatbázison, valamint az általuk felépített ökonometriai modell fixhatás-becslésén, véletlenhatás-becslésén és first difference módszerrel való becslésén alapszik. Fő modellünk, azaz a fixhatás-becslés eredményei alapján az IKT termékek 1 százalékos árnövekedése 0,015 százalékponttal növeli az inflációt, az e-kereskedelemben részt vevők arányának 1 százalékponttal való növekedése pedig 0,04 százalékponttal csökkenti az inflációt, tehát elmondható, hogy az IKT termékek árnövekedése szignifikáns pozitív, míg az e-kereskedelem bővülése szignifikáns negatív hatással bír az inflációra.

2018 szeptember-október során került sor a Pénzügyminisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) „Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis” című kutatásának 2018. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6781 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint.

A GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálata 2830 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2018 októberében 55 ponton áll. Ez az érték az adatfelvétel kezdete, 1998 óta a legmagasabb.

A múlt félévi javuló tendencia tovább folytatódott, tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy mind a gép-, mind az építési beruházásokra vonatkozó várakozások jelentősen optimistábbakká váltak az elmúlt fél év során.

A bizonytalansági mutató értéke két ponttal csökkent az áprilisi értékhez képest, jelenleg 37 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Tartalom:

• Általános iskolások pályaválasztása 2018 - összefoglaló
• Nemzetközi tendenciák

Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. júliusi hullámán alapul, melynek keretében 400 cégvezetőt kérdeztünk meg. A negyedévről negyedévre azonos szerkezetű minta 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz, melyek reprezentálják a vállalatok gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A felmérés elsősorban a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat, emellett ebben a hullámban a béren kívüli juttatások, valamint a munkavállalói mobilitás különböző ösztönzési formáinak és típusainak elterjedtségéről is megkérdeztük a válaszadókat.

Tartalom:

• Beszállítói tevékenység a magyar vállalkozások körébeni

• Oktatási körkép 2018: a kiadvány legfontosabb megállapításai

• Nemzetközi tendenciák

Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. júliusi hullámán alapul, melynek keretében 400 cégvezetőt kérdeztünk meg. A negyedévről negyedévre azonos szerkezetű minta 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz, melyek reprezentálják a vállalatok gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A felmérés elsősorban a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat, emellett ebben a hullámban a beszállítói tevékenység elterjedtségéről is megkérdeztük a válaszadókat.

Tartalom:

• A GVI 2018. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei
• A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében
• Nemzetközi tendenciák

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.

Jelen tanulmány célja feltérképezni a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését, valamint szüleik pályairányítási szándékát.

A 2018-as országos pályaorientációs vizsgálat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében valósult meg. A kutatás közvetlen előzménye a 2014-es, a 2015-ös, 2016-os és 2017-es országos pályaorientációs vizsgálat, amelyek koncepcióját a jelen tanulmány is szorosan követi. Az MKIK területi hálózata segítségével az adatfelvétel az egész ország területén 2018. március 26. és június 20. között zajlott le. Összesen 9228 hetedik osztályos tanuló válaszolt a kérdésekre. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy országosan reprezentatívnak legyen tekinthető. A mintát utólag súlyoztuk, figyelembe véve az iskola elhelyezkedését nagyrégiós bontásban; az iskolának a 2017. évi kompetenciamérésen elért átlagos eredményét; valamint az iskolában tanuló hetedikes tanulók létszámát. A rendelkezésre álló adatok 9071 tanuló esetében tették lehetővé a súlyozást, így eredményeink 9071 fő adatain alapulnak.