Az MKIK GVI kutatási füzetében 6781 vállalat megkérdezésével vizsgálta, hogy a magyarországi cégeket milyen mértékben érintheti az automatizáció, és hogyan viszonyulnak az új technológiák bevezetéséhez. Felmértük azt is, hogy a vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók mekkora része végez a jelenlegi tudásunk szerint automatizálható feladatokat a munkája során.

Tartalom:

• A GVI 2019. januári negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei
• Innováció és automatizáció a magyar vállalkozások körében

• Nemzetközi tendenciák

Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) féléves vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. októberi hullámán alapul, melynek keretében 2830 cégvezetőt kérdeztünk meg.

Az eredmények szerint a megkérdezett vállalkozások 80%-a nyújtott munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt 2018-ban, a legnépszerűbb béren kívüli juttatásoknak pedig a helyi utazási támogatások és az Erzsébet-utalvány tekinthetőek. A béren kívüli juttatások alkalmazása összefüggésben állt a vállalatmérettel, a külföldi tulajdonhányaddal, a gazdasági ágazattal, illetve a vállalkozások üzleti helyzetével. A legnagyobb arányban a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok, a döntően külföldi tulajdonban lévő cégek, az iparban tevékenykedő vállalkozások és a jó üzleti helyzettel rendelkező vállalatok nyújtottak béren kívüli juttatásokat munkavállalóiknak.

Tartalom:

• Késedelmes fizetés és lánctartozás a magyar vállalkozások körében
• Makrogazdasági trendek Magyarországon
• Nemzetközi tendenciák

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta. Az eredmények a GVI 2018. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének adatain alapulnak, melynek során 400 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában. Az eredmények alapján a vállalkozások 55%-ának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2018 első félévében, a válaszadók 8%-a pedig maga is tartozott beszállítóinak legalább egyszer a vizsgált időszakban. A késedelmes fizetés problémája legnagyobb arányban a 100–249 főt foglalkoztató középvállalkozások körében, illetve az építőiparban jelenik meg. Az eredmények alapján elmondható, hogy a vállalkozásoknak átlagosan kevesebb késve fizető partnerük van, és bevételeik kisebb hányadát kapják meg késve, mint az elmúlt években. Azon cégek aránya viszont enyhén nőtt 2018 januárjához képest, amelyek vevőik késedelmes fizetése miatt legalább egyszer nem tudtak időben fizetni a beszállítóiknak.

Tartalom:

• Az MKIK GVI 2018. októberi, negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei
• Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzetére vonatkozó előrejelzések
• Nemzetközi tendenciák

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.

Tartalom:

• Kedvező üzleti helyzet, továbbra is optimista várakozások – az MKIK GVI 2018. októberi vállalati konjunktúrafelvételének eredményei

• Oktatási és Képzési Figyelő 2018: a kiadvány legfontosabb megállapításai

• Nemzetközi tendenciák

A tanulmány célja, hogy a digitalizáció két jól azonosítható csatornájának, az információ- és kommunikációtechnológiai (IKT) termékek árváltozásának, valamint az e-kereskedelem lakosságarányos bővülésének inflációra gyakorolt hatását vizsgálja. Az elemzés a szerzők által összeállított paneladatbázison, valamint az általuk felépített ökonometriai modell fixhatás-becslésén, véletlenhatás-becslésén és first difference módszerrel való becslésén alapszik. Fő modellünk, azaz a fixhatás-becslés eredményei alapján az IKT termékek 1 százalékos árnövekedése 0,015 százalékponttal növeli az inflációt, az e-kereskedelemben részt vevők arányának 1 százalékponttal való növekedése pedig 0,04 százalékponttal csökkenti az inflációt, tehát elmondható, hogy az IKT termékek árnövekedése szignifikáns pozitív, míg az e-kereskedelem bővülése szignifikáns negatív hatással bír az inflációra.