Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól.

A 2019. júliusi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje a megelőző negyedévhez hasonlóan tovább csökkent. A Negyedéves Konjunktúramutató értéke 39-ről 33 pontra mérséklődött, a Bizonytalansági Mutató emelkedése pedig arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése kevésbé egyöntetűvé vált.

A Negyedéves Konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozások esetében a legmagasabb, a feldolgozóipari cégek körében pedig a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest leginkább a döntően exportáló és a külföldi (rész)tulajdonú vállalatok körében csökkent a mutató értéke.

Az MKIK GVI 2009 óta minden évben kérdőíves felméréssel vizsgálja a szakképzett pályakezdők munkaerőpiaci helyzetét. 2018-tól ún. pályakövetéses vizsgálattal mérjük fel a szakképzettek munkaerőpiaci helyzetének hosszabb távú alakulását. Ennek során egy adott évben végzős tanulókat a végzés várható évében az iskolában („iskolapados” adatfelvétel), majd az azt követő két évben évente keressük fel.

A 2019 elején lezajlott adatfelvétel során 5686 szakképzett pályakezdőt kerestek meg a kérdezőbiztosok telefonon vagy személyesen. Az első utánkövetés keretében 2904 fő, a második utánkövetés során 2782 fő töltötte ki kérdőívünket és válaszolta meg a végzés óta eltelt időszakra vonatkozó kérdéseket. Így értékes információkhoz jutottunk a végzés utáni továbbtanulás, munkakeresés, valamint a tanult szakmában, vagy attól eltérő szakmában való elhelyezkedés tendenciáiról.

Tartalom:

• A GVI 2019. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei
• Az adózás digitalizálása
• Nemzetközi tendenciák

Elemzésünk a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulással, szakma- és pályaválasztással kapcsolatos terveit, céljait, valamint szüleik ehhez kapcsolódóan felmerülő tanácsait, szándékait vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2019-es országos pályaorientációs vizsgálatán alapulnak.

A pályaorientációs vizsgálat adatfelvételének keretében 9.278 hetedik osztályos tanulót kerestek fel a területi kamarák szakértői. A mintát a 2018–2019-es tanév nappalis 7. évfolyamos általános iskolai tanulóinak megye és településtípus szerinti megoszlása alapján alakítottuk ki. A mintát utólag súlyoztuk, figyelembe véve (1) az iskola elhelyezkedését megyei bontásban, (2) az iskolának a 2018. évi kompetenciamérésen elért átlagos eredményét, (3) valamint az iskolában tanuló hetedikes tanulók létszámát. A rendelkezésre álló adatok 9 239 tanuló esetében tették lehetővé a súlyozást, így eredményeink 9 239 fő adatain alapulnak.

Tartalom:

• A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok
• Európa Afrikába irányuló működőtőke-befektetéseinek helyzete, kihívásai és jövőbeli irányai
• Nemzetközi tendenciák

Tartalom:

• A munkaerőhiány percepciója és a munkaerőhiányra adott reakciók a hazai vállalkozások körében
• A nemzetközi és a hazai makrogazdasági környezet jellemzői
• Nemzetközi tendenciák

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.

Tartalom:

• Az MKIK GVI 2019. áprilisi féléves konjunktúrafelvételének eredményei
• Az Olaszország és Kína közötti Új Selyemút-megállapodás jelentősége az EU számára
• Nemzetközi tendenciák

A GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálata 2817 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2019 áprilisában 58 ponton áll. Ez az érték az adatfelvétel kezdete, 1998 óta a legmagasabb.

Tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, a 2017 októbere óta tartó javuló tendencia tovább folytatódott. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a jövőbeni üzleti helyzetre vonatkozó várakozások optimistábbá váltak az elmúlt fél év során.

A bizonytalansági mutató értéke egy ponttal csökkent az októberi értékhez képest, jelenleg 36 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Tartalom:

• A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében
• Automatizálható munkakörök a magyar vállalkozásoknál

• Nemzetközi tendenciák