Szűrő
  • Kutatási területek
  • Kutatás éve
  • Kapcsolódó dokumentumok
Google kereső
Kutatásaink
2014. március 27.Kutatás
A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei

Jelen tanulmányban azt kíséreljük meg feltárni, hogy mely tényezők hatnak a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési és továbbtanulási esélyeire, valamint szakmájuk munka vagy továbbtanulás során történő felhasználására. Kérdőíves adatfelvételünk a megelőző évben szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálta, különös tekintettel arra, hogy a szakiskola vagy szakközépiskola elvégzése és az adatfelvétel között eltelt 9 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra. Eredményeink egy 2009-től 2012-ig minden évre kiterjedő, összevont adatbázison alapulnak, mely 10.104 fő adatait tartalmazza. Az eredmények azt mutatják, hogy a magas iskolai végzettségű szülők gyermekei jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, a munkanélküli apák gyermekei pedig nagyobb eséllyel válnak szintén munkanélkülivé. Az elhelyezkedés, illetve a szakma hasznosításának esélyét növeli az egyén érdeklődési körének megfelelő szakmaválasztás, a cégnél végzett gyakorlati képzés, a jó iskolai tanulmányi eredmények, a nyelvtudás és az érettségi megszerzése. A továbbtanulás rövid távon kézzelfogható bérprémiumban ölt testet, hosszabb távon pedig az új ismeretek megszerzésének képessége által stabilabbá váló munkaerő-piaci helyzetben. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az általános műveltség és a tanulási készségek elsajátítása nagyon fontos a szakképzettek számára: a folyton megújuló munkaerő-piaci követelmények és a gyakori szakmaváltás mind az élethosszig tartó tanulást teszik szükségessé, így a rugalmasság és a tudásmegújítási képesség fejlesztése a szakképzési rendszer fontos feladatává vált.

Bővebben >>>

2014. március 11.Kutatás
Miért nőtt meg a regisztrált álláskeresők becslésének előrejelzési hibája?

Az MKIK GVI több hónapja készít a regisztrált álláskeresők számára vonatkozó előrejelzéseket. Az utóbbi három hónapban arra lehettünk figyelmesek, hogy az előrejelzéseink a megszokottnál és az elvárhatónál nagyobb becslési hibákat mutatnak. A gyorselemzésben azt tűzzük ki célul, hogy bemutassuk ezt a jelenséget és megvizsgáljuk a jelenség lehetséges okait. Célunk az, hogy feltárjuk az okokat, és lehetőség szerint javítani tudjunk előrejelzéseink pontosságán.
Az elemzésben először bemutatjuk a becslési eljárást és annak korábban tapasztalat teljesítményét. Ezután részletesebben áttekintjük az előrejelzési hibák megnövekedésének jelenségét és amellett érvelünk, hogy ez nagyobb mértékű annál, hogy véletlen jelenségnek tekinthessük. Magyarázatra szorul, hogy milyen oka, okai lehetnek ennek, milyen hatások magyarázhatják, amelyeket eddig nem vettünk számításba. Ezután bemutatunk egy kiegészített, javított előrejelzési módszert és ennek az utóbbi három hónapot megelőző teljesítményét. Majd megvizsgáljuk, hogy az utóbbi hónapokban megfigyelhető jelenség az új módszer hibáiban is megfigyelhető-e, vagy sem. Ezt követően a becslési hibák megnövekedésének lehetséges okait tekintjük át. A vizsgálat eredményeként új tényezővel - a közfoglalkoztatottak számának alakulásával - bővítjük az előrejelző modellt. Végül a bővített modell teljesítményét vizsgáljuk és a kapott eredményekkel kapcsolatban fogalmazunk meg további hipotéziseket.
Az elemzés mellékleteként minden érdeklődő számára elérhetővé tesszük a kapcsolódó számításainkat és az elemzett adatbázist is.

Bővebben >>>

2014. március 7.Kutatás
A magyar vállalatok véleménye az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről

Leíró elemzés vállalati adatfelvétel alapján

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából 2013-ban kérdőíves felmérést készített az Európai Unió és az USA között létrehozandó szabadkereskedelmi egyezmény megítéléséről a hazai vállalatok körében. A válaszadók nagy része úgy véli, hogy a megállapodás létrejötte saját cégükre kevésbé hat majd, viszont arra az ágazatra, amelyben tevékenykednek, inkább kedvező hatást fog gyakorolni.

Bővebben >>>

2014. március 5.Kutatás
Szakiskola – 2014

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani.

Bővebben >>>

2014. március 3.Kutatás
Korrupciós kockázatok a magyar üzleti szektorban 2012-ben

2012 decemberben immár harmadszor került sor az Ernst & Young és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét és a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és viselkedését vizsgálja.

A vizsgálat során 340 (legalább 50 főt foglalkoztató) cég vezetőjét keresték fel személyesen kérdezőbiztosaink. A kérdésekre a vállalatok felsővezetői, tulajdonosai válaszoltak (az adatfelvétel és a minta fontosabb jellemzőit, a válaszadók beosztását tartalmazó táblázatot, valamint a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). A minta reprezentatívnak tekinthető az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti arányai szerint.

Bővebben >>>

2014. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI friss tanulmánya szerint a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési esélyeit javítja az érdeklődési körnek megfelelő szakmaválasztás. Emellett a jó tanulmányi eredmények, a nyelvtudás és az érettségi megszerzése is hozzásegíti a szakképzett fiatalokat a munkaerő-piaci boldoguláshoz. A munkanélkülivé válás esetében fontos a családi háttér hatása, miközben ezt a kockázatot csökkentik a továbbtanulási ambíciók, az idegen nyelvismeret, a jó tanulmányi eredmények, az érettségi megszerzése és a megfelelő szakmaválasztás. A szakmaszerzés utáni továbbtanulás előnyös - rövid távon a magasabb bérek, hosszabb távon pedig a stabilabb munkaerő-piaci helyzet miatt. A műveltség, a nyelvtudás megszerzése és a tanulási készségek elsajátítása tehát nagyon fontos a szakképzettek későbbi munkaerő-piaci boldogulása számára.

Bővebben >>>

2014. február 11.Kutatás
KKV Körkép (2014. január) - Kedvezőbb üzleti klíma, optimista kilátások

2013 negyedik negyedévében főleg pozitív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző időszakhoz képest minden, az aktuális helyzetre vonatkozó mutató növekedett, a termelési szintet kivéve. Emellett a jövőre irányuló várakozások is pozitív kilátásokat jeleznek, a létszámváltozást kivéve az összes mutató értéke nőtt. Ezek a hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Körkép Konjunktúra Index értéke az elmúlt év harmadik negyedévében történő visszaesést követően az utolsó negyedévben visszakorrigált a második negyedéves szintre.

Bővebben >>>

2014. február 7.Kutatás
2014 januárjában tovább nőtt a regisztrált álláskeresők száma - a GVI előrejelzése

A GVI becslése szerint 2014 januárjában a regisztrált álláskeresők számának mintegy 52 ezer fős növekedésére számítunk. Ezt a növekedés nagyobb, mint ami a szezonális hatásból következne.

Bővebben >>>

2014. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2010 óta végzi negyedévenkénti konjunktúra-kutatását, amelyre idén januárban tizenhetedik alkalommal került sor. Az adatfelvétel során 400 cég vezetője számolt be a vállalatát övező üzleti klímáról. A 2014. januári adatfelvétel eredményei arra mutatnak, hogy az előző negyedévhez képest javult az üzleti bizalom a magyar vállalkozások körében.

Bővebben >>>

2014. január 8.Kutatás
2013 decemberében nőtt a regisztrált álláskeresők száma - A GVI becslése

A GVI becslése szerint 2013 decemberében a regisztrált álláskeresők számának mintegy 1,6 ezer fős növekedésére számítunk. A szezonális hatásoktól megtisztított adatok alapján a regisztrált álláskeresők számának 6,8 ezer fős növekedését becsüljük a novemberi szinthez képest.

Bővebben >>>