Az MKIK GVI által kialakított Járási Fejlettségi Mutató (JFM_19) legfrissebb értékei alapján szeretnénk újra betekintést adni a 174 magyar járás fejlettségi különbségeire. Sajnos arról, hogy milyen változások következtek be az utóbbi években nem tudunk teljes képet adni, mivel a KSH által gyűjtött és publikált mutatók köre és azok módszertana is változott időközben.
Azonban az új módszertan szerint is az adatok arra mutatnak, hogy a legfejlettebb járások a főváros és agglomerációján kívül szinte kizárólag Nyugat-, és Közép-Dunántúliak. Érdekesség, hogy a JFM_19 esetében a Győri járás rendelkezik a legmagasabb értékkel nem pedig Budapest kerületei; utóbbi rosszabb vállalkozással kapcsolatos és magasabb tartós álláskeresők rátájának köszönhetően. A többi régióból csak nagyvárosi járások (Kecskeméti, Pécsi, Debreceni, Nyíregyházai) tartoznak a legfejlettebb 25 közé.
Az öt legfejletlenebb járás közül négy észak-magyarországi és észak-alföldi. A Dél-Dunántúl egyes járásai is a legfejletlenebbek közé tartoznak (Csurgói, Barcsi, Sellyei, Tabi), ami arra mutat, hogy a magyarországi nagyrégiók között a Dunántúlon belül a legnagyobbak a fejlettségi különbségek.
Bővebben >>>Tartalom:
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) alábbi elemzésében, amely az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adataira épül, bemutatjuk, várhatóan hogyan befolyásolja az EU tagállamok gazdasági helyzetét a koronavírus-járvány. A közegészségügyi megfontolások részeként lezárások, korlátozó intézkedéseket vezettek be az EU valamennyi tagállamában. Ezek tulajdonképpen megállították az uniós gazdaságot, és bár a lassulás mértéke eltér az egyes tagállamokban, a régió egészére 7,4 százalékos csökkenést jeleznek előre. Noha az előrejelzések szerint ezt egy 5 százalékos emelkedés követi 2021-ben, a GDP ennek ellenére sem tér vissza a járvány előtt várt szintjére. A hazánkra vonatkozó előrejelzések szerint Magyarországon enyhébb, -3,1 százalékos visszaesés várható.
Bővebben >>>Elemzésünkben a hazai vállalkozások hitelfelvétellel kapcsolatos tevékenységét és tapasztalatait vizsgáljuk a GVI negyedéves konjunktúrafelvételeiből származó adatok alapján.
Az elemzés első felében a legutolsó negyedéves konjunktúrakutatás (2020. január) adatait ismertetjük, második felében pedig az elmúlt évtizedet jellemző hitelfelvételi trendeket mutatjuk be idősoros adatok segítségével. 2011 októbere óta ugyanis 16 alkalommal kérdeztünk rá a vállalkozások hitelfelvételi kritériumokkal kapcsolatos tapasztalataira, valamint 18 alkalommal arra, milyen hiteleket vettek fel a cégek. Ezen adatfelvételek során összesen 7129 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában.
Bővebben >>>A GVI tavaszi vállalati konjunktúravizsgálata 2891 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások időszakában. Eredményeinket tehát nagy mértékben befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok. A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.
Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2020 áprilisában -25 ponton áll. Ez az érték a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb. A 2019 októberi értékhez viszonyított 65 pontos visszaesés a legnagyobb mértékű csökkenés két adatfelvételi időpont között a vizsgálat történetében.
A bizonytalansági mutató értéke tizennégy ponttal emelkedett októberhez képest, jelenleg 60 ponton áll, ami a legmagasabb érték a felmérés története során. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése az adatfelvétel kezdete óta jelenleg a legkevésbé egyöntetű, azaz a járványhelyzetből adódó kiszámíthatatlanság a vállalatvezetői véleményekben is markánsan tükröződik.
Bővebben >>>Tartalom:
Vállalati hitelezés Magyarországon 2011 és 2020 között
A hazai vállalkozások által érzékelt problémák a koronavírus járvány kapcsán – nyitott válaszok elemzése
Nemzetközi tendenciák
Az MKIK GVI elemzésében a zöld munkahelyek elterjedtségét vizsgálja az Európai Unióban és Magyarországon. A zöld foglalkoztatáshoz kapcsolódó zöldgazdaság fogalmát legtöbben a környezetvédelmi iparral hozzák kapcsolatba, a két fogalom azonban nem teljesen fedi egymást. A zöldgazdaság és az ehhez tartozó zöld foglalkoztatottság ennél sokkal többet jelent: nem csak a környezetvédelmi ipar, mint kiemelt ágazat, hanem a gazdaság egészének zöldítését tűzi ki célul maga elé fenntarthatósági szempontokat érvényesítve.
Bővebben >>>A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében. Az alábbi gyorselemzés a felmérés második , március 19-én indított hullámának 2020. március 31-ig beérkezett válaszain alapul. Az online, önkitöltős kérdőívet 5268 vállalkozás töltötte ki, az elemzés ezen cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti a koronavírus járvány vállalati kezelése kapcsán.
Bővebben >>>Tartalom:
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében. Az alábbi gyorselemzés a felmérés második, március 19-én indított hullámának 2020. március 24-ig beérkezett válaszain alapul. Az online, önkitöltős kérdőívet az elemzés időpontjáig 3121 vállalkozás töltötte ki, az elemzés ezen cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti a koronavírus járvány vállalati kezelése kapcsán.
Bővebben >>>