Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
31
3
4
5
6
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
  • A GVI 2017. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • A szegénység hatása a magyar hetedik osztályos tanulók továbbtanulási terveire

    Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási ...

  • A GVI 2017. júliusi KKV Körkép felvételének eredményei

    A 2017. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen ...

  • Az orosz gazdaság helyzete

    Rövid elemzésünkben Oroszország makrogazdasági mutatóin keresztül mutatjuk be az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, illetve Magyarországgal való ...

Google kereső
Kutatásaink
2014. március 27.Kutatás éve: 2014
A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei

Jelen tanulmányban azt kíséreljük meg feltárni, hogy mely tényezők hatnak a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési és továbbtanulási esélyeire, valamint szakmájuk munka vagy továbbtanulás során történő felhasználására. Kérdőíves adatfelvételünk a megelőző évben szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálta, különös tekintettel arra, hogy a szakiskola vagy szakközépiskola elvégzése és az adatfelvétel között eltelt 9 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra. Eredményeink egy 2009-től 2012-ig minden évre kiterjedő, összevont adatbázison alapulnak, mely 10.104 fő adatait tartalmazza. Az eredmények azt mutatják, hogy a magas iskolai végzettségű szülők gyermekei jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, a munkanélküli apák gyermekei pedig nagyobb eséllyel válnak szintén munkanélkülivé. Az elhelyezkedés, illetve a szakma hasznosításának esélyét növeli az egyén érdeklődési körének megfelelő szakmaválasztás, a cégnél végzett gyakorlati képzés, a jó iskolai tanulmányi eredmények, a nyelvtudás és az érettségi megszerzése. A továbbtanulás rövid távon kézzelfogható bérprémiumban ölt testet, hosszabb távon pedig az új ismeretek megszerzésének képessége által stabilabbá váló munkaerő-piaci helyzetben. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az általános műveltség és a tanulási készségek elsajátítása nagyon fontos a szakképzettek számára: a folyton megújuló munkaerő-piaci követelmények és a gyakori szakmaváltás mind az élethosszig tartó tanulást teszik szükségessé, így a rugalmasság és a tudásmegújítási képesség fejlesztése a szakképzési rendszer fontos feladatává vált.

Kapcsolódó dokumentumok
  • Adatbázis (adatbázis, sav, 920.44 KB)
  • Az elemzés (tanulmány, pdf, 1.02 MB)
  • Az elemzés sajtóanyaga pdf-ben (összefoglaló, pdf, 608.35 KB)
  • Az elemzés sajtóanyaga docx-ben (összefoglaló, docx, 149.13 KB)
Kapcsolódó kutatási területekMunkaerőpiac, Szakképzés