A magyar gimnazisták közül továbbra is kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. Az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatásából emellett az is kiderül, hogy a magyar iskolarendszer kevéssé képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, tehát a társadalmi mobilitás előmozdítására. A 2013-as Országos kompetenciamérés alapján legjobbnak tekinthető hazai gimnáziumokba csak nagyon csekély arányban jutnak be olyan diákok, akiknek apja alacsony iskolai végzettséggel, vagy alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkezik. Eredményeink a felsőfokú tanulmányok szintjén is arra utalnak, hogy az oktatási rendszer a meglévő egyenlőtlenségek újratermelésének irányába hat. Ezt jelzi, hogy a leszakadó északi és alföldi régióknak még a legjobb gimnáziumaiból is jelentősen elmarad a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemekre jelentkező aránya a közép-magyarországi régióban tanulókéhoz képest. A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott, kizárólag olyan gimnáziumokban, amelyek régiójukon belül a 2013-as Országos kompetenciamérésen elért eredményük alapján a legjobbak közé tartoznak, az eredmények 770 fő válaszain alapulnak.