2001. első negyedében a bruttó hazai termék (GDP) 4,4%-kal nőtt, ami ugyan elmarad az előző évi növekedéstől, de még mindig viszonylag magasnak mondható, európai viszonylatban is. A KSH előzetes adatai szerint az ipar hozzáadott értékének a növekedése lassult, a szolgáltató ágazatoké viszont emelkedett az előző évhez képest. Májusban tovább emelkedett az infláció üteme, éves szinten 10,8, az előző hónaphoz képest 0,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. Az üzemanyagok árának jelentős csökkenése miatt júniusra már szerényebb áremelkedés várható: éves szinten 10,2%-os inflációt jelzünk előre, ami azt jelenti, hogy az átlagos árszint májushoz képest nem változik Ezen belül azonban a mezőgazdasági termékek árindexe még tovább emelkedik, de a májusi havi 2,1%-nál lényegesen mérsékeltebb ütemben.
A forint árfolyamának erősödése feltehetően hamarosan más import-termékek árcsökkenésében, illetve áremelkedésének mérséklődésében is jelentkezni fog. Félő viszont, hogy az erős forint igen kedvezőtlen hatással lesz az exportra, ami rontja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleget. Az MKIK kutatóintézete és a regionális kamarák júniusban kérdőíves felmérést végeznek a vállalatok körében arról, hogy a forint erősödése milyen hatással van összes árbevételükre és jövedelmezőségükre, s vajon mekkora az a vállalati kör, amely a tömeges csődhelyzetek elkerülése érdekében támogatásra szorul. A kamarák a felmérés tapasztalatai alapján júliusban javaslatot dolgoznak ki a kormányzat számára. (a kérdőív megtalálható az intézet honlapján).