A GVI-ben a nyár elején indult az a kutatási program keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség és az elbocsátások területi különbségeinek időbeli változását, amit most kiegészítünk a csődök (egészen pontosan a felszámolási eljárások) földrajzi szempontú vizsgálatával is.
Tovább növekszik az álláskeresők aránya
Szeptemberben ismét enyhén növekedett a regisztrált álláskeresők száma és aránya, az áprilisi csúcsértéktől már minimális az elmaradás; javulás az ÁFSZ-hez bejelentett (és állami forrásból nem támogatott) új álláshelyek száma alapján továbbra sem várható. Sőt, figyelembe véve az elmúlt évek tendenciáit, a munkaerőpiaci-helyzet további romlására számíthatunk.
A területi folyamatokat illetően ki kell emelnünk, hogy a válság hatása a közép-magyarországi régióban is egyre inkább megmutatkozik. Az utóbbi hónapokban lassan, de folyamatosan növekszik a különbség az álláskeresők aktív korú népességhez viszonyított arányának aktuális és egy évvel korábbi értékei között, mind a fővárosban, mind a környező kistérségekben. Ugyanakkor, az álláskeresők aránya országosan a legalacsonyabbak közé tartozik, a növekedés ellenére is.
A csődök az elmaradott térségeket is jellemzik
A válság hatására sok cégnek fel kellett hagynia tevékenységével, legrosszabb esetben fizetésképtelenné váltak és felszámolási eljárás alá kerültek. 2009-ben jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma, hiszen a 2008. év egészére vonatkozó, mintegy 10600 felszámolás 2009-ben már 9 hónap alatt teljesült.
A munkanélküliség elemzésekor láthattuk, hogy az ország fejlettebbnek számító északnyugati térségében jelentkezett először és leglátványosabban a probléma. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy ezekben a térségekben a szokásosnál magasabb a felszámolási eljárások száma is; sajnos a vállalkozói szféra is nagy veszteségeket szenved el. Azonban a felszámolási eljárások aránya 2009 első félévében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt a legmagasabb, ráadásul a megelőző 2008. év azonos időszakához képest is ezekben a térségekben a legnagyobb a növekedés, Borsod-Abaúj-Zemplén megyével kiegészülve. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági értéktermelő-képesség (egy főre jutó GDP) alapján a megyei rangsorok végén kullogó megyéinkben a társas vállalkozások még kevésbé tudnak ellenállni az általános recessziónak. (A részletes vizsgálatok szerint azonban Szabolcsban a romló tendencia nem a gazdasági környezet megváltozásának köszönhető.)