Júliusban és augusztusban gyorsult az ipari termelés növekedési üteme. Folytatódott az ipari export bővülése, illetve az a több éve tartó tendencia, miszerint a belföldi kereslet dinamikus növekedése nem elsősorban magyar ipar termékeinek teremt piacot, hanem főként az importra gyakorol húzó hatást. Az építőipar teljesítménye az év eleji nagyon gyenge kezdés után szintén fokozatosan javult, és a január-júliusi időszakot tekintve már csak kismértékben maradt el a tavalyi kiugróan magas szinttől. A fogyasztóiár-emelkedés továbbra is alacsonyabb a múlt évinél. Az ágazatok közül az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek az élelmiszerek és a ruházati cikkek árai, elsősorban a szezonvégi kiárusításoknak köszönhetően. A szezonális hatások kiszűrésével számított folyó fizetési mérleg hiánya 2003 II. negyedévében jóval nagyobb volt, mint az előző negyedévben, aminek következtében a deficit az előző negyedévi stagnálást követően tovább romlott. A külkereskedelmi forgalom volumene emelkedett, és a növekedés üteme júliusban kissé gyorsult. A külkereskedelmi áruforgalom héthavi negatív egyenlege jelentősen emelkedett. A passzívum növekményének túlnyomó része továbbra is a feldolgozott termékek csoportjában keletkezett, ahol a kivitel jelentősen csökkent, a behozatal pedig emelkedett. Az import növekedését a változatlanul magas fogyasztói kereslet magyarázza. Az államháztartás egyensúlyromlása annak ellenére folytatódott, hogy a bevételek és a kiadások növekedésének ütemkülönbsége valamelyest mérséklődött. Az államháztartáson belül a központi költségvetés passzívumának növekedése gyorsabb volt, mint az államháztartás egészében. A deficit nagyobb része azonban a társadalombiztosítási alapoknál, azon belül is elsősorban az egészségbiztosítási alapnál keletkezett.