A bruttó hazai termék dinamikus növekedése volt megfigyelhető 2002 utolsó negyedévében, így a teljes múlt évet tekintve 3,3%-kal nőtt a magyar gazdaság. A kedvező adatok elsősorban az előző év költségvetési gyakorlatára vezethetők vissza. A leginkább politikai döntések következtében radikálisan megnövekedett bérek és jövedelmek olyan belső keresletet generáltak, mely képes volt a stagnáló világgazdasági környezet ellenére is növelni a hazai gazdaság teljesítményét. A kedvezőtlen külső feltételek miatt azonban elmaradt a várakozásoktól az export növekedése, és az ipari termelés esetében is folytatódott a trend „tétova” alakulása: összességében lassú, visszafogott ütemű bővülés figyelhető meg, amely az elmúlt három hónapban tovább mérséklődött. Az államháztartás hiánya (a helyi önkormányzatok nélkül) 2003 március végén meghaladta az éves előirányzat 33%-át, a költségvetés hiánya pedig közel elérte az előirányzat 40%-át. A folyó fizetési mérleg hiánya idén februárban a szezonális hatások kiszűrésével számított mutató alapján is több, mint háromszorosa a tavaly ilyenkori értéknek, ennek ellenére a fizetési mérleg hiányának trendje nem mutat további romlást, ami a februári egyenleget befolyásoló véletlenszerű hatásokra utal. A külkereskedelmi mérleg esetében tovább folytatódik (a januári hónap kivételével) az a 2002 augusztusában elkezdődött tendencia, mely szerint a behozatal változását jelző havi értékindexek magasabbak a kivitelből számítottaknál. A folyamat mögött egyrészt a termelésüket megszüntető vállalatok forgalomkiesése, illetve a fogyasztási célú import növekedése állhat.