A GVI-ben a nyár elején indult az a kutatási program, amelynek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség és az elbocsátások területi különbségeinek időbeli változását. Ezt most kiegészítjük a csődök (egészen pontosan a felszámolási eljárások) földrajzi szempontú vizsgálatával is.

Újra növekszik az álláskeresők aránya

A nyár eleji csökkenés után újra növekszik a regisztrált álláskeresők száma és aránya. Nem teljesen szokatlan ez a jelenség, hiszen az elmúlt években a kora tavaszi csúcs után mindig júniusban volt a legkedvezőbb a munkanélküliségi mutató értéke, amit egészen októberig stagnálás vagy enyhe növekedés követett. Idén azonban a megszokotthoz képest nagyon enyhe volt a csökkenés, és az augusztusi adatok már újra a tavaszi csúcsértéket közelítik (az álláskeresők száma az áprilisi 469 ezres értéktől csak 4800 fővel marad el). A továbbiakban sem számíthatunk kedvező fordulatra, hiszen az ÁFSZ-hez bejelentett (és állami forrásból nem támogatott) új álláshelyek száma még mindig jóval elmarad az egy évvel korábbi értéktől. Ráadásul az állami munkahely-megőrző támogatások sem fékezik tovább az elbocsátásokat, hiszen az erre célra elkülönített kassza kiürült.

A területi folyamatokat illetően még mindig a válság terjedési szakaszában tartunk: az előző havi értékekhez képest a legjelentősebb növekedést a perifériákon tapasztalhatjuk, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, azonban az egy évvel korábbi értékekhez képest még mindig a Dunántúl északi részén a legrosszabb a helyzet.

A csődök az elmaradott térségeket is jellemzik

A válság hatására sok cégnek fel kellett hagynia tevékenységével. Legrosszabb esetben fizetésképtelenné váltak, és felszámolási eljárás alá kerültek. 2009-ben jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma, hiszen a 2008. év egészére vonatkozó, mintegy 10600 felszámolás 2009-ben már az első kilenc hónap alatt bekövetkezett.

A munkanélküliség elemzésekor láthattuk, hogy az ország fejlettebbnek számító északnyugati térségében a legnagyobb a probléma. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy ezekben a térségekben a szokásosnál magasabb a felszámolási eljárások száma is; sajnos a vállalkozói szféra is nagy veszteségeket szenved el. Azonban a felszámolási eljárások 1000 regisztrált társas vállalkozásra jutó száma 2009 első félévében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt a legmagasabb, ráadásul a megelőző 2008. év azonos időszakához képest is ezekben a térségekben a legnagyobb a ráta növekedése. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági értéktermelő-képesség (egy főre jutó GDP) alapján a megyei rangsorok végén kullogó megyéinkben a társas vállalkozások még kevésbé tudnak ellenállni az általános recessziónak.