A magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, amit az élénk, bár kissé lassuló növekedés jellemez. Ugyanakkor a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen meghaladja az Európai Unióét. A belföldi felhasználás a termelésnél gyorsabb ütemben nőtt, a fejlődés motorja a felhalmozás volt. Emelkedett a fogyasztás is. Az ipari termelés szeptemberi élénkülése legfőbb piacunkon, az Európai Unióban átmenetinek bizonyult, és októberben folytatódott a növekedés ütemének lassulása. A növekedés mértéke lényegében megegyezik az év első tíz hónapjának átlagos ütemével. A tíz havi növekedés motorja az ipar exportértékesítése volt, a belföldi értékesítés mérséklődött. A termelékenység a termelés üteménél gyorsabban nőtt. Az építőipari termelés az épületek építésének csökkenése ellenére, elsősorban az útépítések hatására emelkedett.
A mezőgazdasági termelői árak az utóbbi hónapokban az élő állatok áremelkedésének dacára esnek, ami értékesítési és tárolási nehézségekre utal. A mezőgazdasági reáljövedelem - többek között a támogatások növekedésének hatására - számottevően nőtt az előző évhez képest. A kiskereskedelmi forgalom a tavalyinál ugyan lassabban, de figyelemre méltó ütemben emelkedett az év első tíz hónapjában. A exporthoz viszonyított relatív külkereskedelmi hiány megegyezett az egy évvel azelőttivel. Az államháztartás hiánya jóval több, mint tavaly. A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónapban kevesebb, míg a munkanélkülieké több volt, mint az előző év azonos időszakában. Január-októberben a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma megegyezett az előző év azonos időszakival.