A magyar gazdaságot az év első négy hónapjában – a világgazdaság fejlett térségeiben tapasztalt élénkülésnek megfelelően – dinamikus fejlődés jellemezte. Ennek mértéke magasabb volt a vártnál és magasabb az Európai Unió átlagánál is. Ugyanakkor áprilisban – egyes ágazatok adatai alapján – kissé mérséklődött a növekedés üteme.
Az iparban a húzóerőt változatlanul az export képviselte; január–áprilisban egyötödével, áprilisban valamivel kisebb mértékben nőtt az ipari kivitel. A belföldi értékesítésre a stagnálás-csökkenés a jellemző. Az export dinamikus fejlődésében meghatározó szerepe volt a legnagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatnak, a villamosgép- és műszergyártásnak, de emellett az ágazatok túlnyomó többségére a kivitel élénk növekedése volt a jellemző. Az építőipar áprilisi teljesítménye szintén alatta maradt az első 4 hónapénak. Ebben a hónapban a két építményfőcsoport közül az épületek esetében a növekedés hasonló volt mint a négy havi, az ütemcsökkenés az egyéb építményeknél következett be.
A külkereskedelmi áruforgalom dinamikusan bővült, a hiánynak az exporthoz viszonyított nagysága valamelyest csökkent. Erőteljesen nőtt a fizetési mérleg deficitje. Az egyenlegromlás közel fele a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában jött létre, további 30%-ra az áruforgalom növekvő passzívuma ad magyarázatot, a maradékra pedig a tőkejövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások romló egyenlege. Más oldalról, az idei hiány finanszírozása – annak ellenére, hogy a hiány összege nagyobb a tavalyinál – kisebb terhet jelent az ország számára, vagyis a nettó külföldi adósság ez okból kevésbé nőtt, mint tavaly ilyenkor. Szintén jelentősen emelkedett az államháztartás negatív egyenlege. A hiány növekményének több mint 70%-a a központi költség-vetésben alakult ki. Az élénk gazdasági növekedés gyorsuló infláció mellett valósult meg.