2003 második felében élénkült Magyarországon a gazdasági növekedés. A gyorsuló növekedést a termelés oldaláról az ipar, illetve a beruházások alakulása alapozta meg. A gyorsulás meghatározó tényezője az ipari exportértékesítés volt, amely azonban az egyes ágazatokban nem volt egyenletes, sőt jelentős eltérések jellemezték. A dinamikus exportnövekedésben kiemelkedő szerepe volt a három gépipari ágnak, míg a feldolgozóipar több területén csökkent vagy stagnált az export. Az ipar javuló kilátásaira utal, hogy a megfigyelt ipari ágazatok év végi rendelései számottevően nőttek.
A beruházások ágazati szerkezetében 2003-ban jelentős változások következtek be, és jórészt ezek adnak magyarázatot az előző évhez képest mutatkozó ütemcsökkenésre is. Legszembetűnőbb változás, hogy a túlnyomórészt állami finanszírozású beruházások 2002. évi kiugróan gyors növekedése megszűnt, sőt 2003-ban számottevő csökkenés következett be. Az építőipar 2003. évi teljesítménye valamivel (0,7%-kal) meghaladta az előző évi kiemelkedően magas szintet (2002-ben 18%-os volt a növekedés). Az év első harmadában – az elhúzódó és ke-mény tél miatt – bekövetkező termelés-visszaesést az év folyamán a gazdasági ág ellensúlyozni tudta, a szerződésállomány azonban az építőipari konjunktúra jövőbeni mérséklődésére utal. Az államháztartás hiánya bár éves szinten javult, továbbra is magas. Az ország külkereskedelmi forgalma 2003-ban jelentősen élénkült, ez a folyamat éves szinten a passzívum növekedésével járt együtt. Az év második felében az egyenlegromlás lelassult, majd megállt.
A fő termelői ágazatokban és a külkereskedelmi forgalomban a 2002-es csillapulás után tavaly ismét élénkebb ármozgások voltak, ami vagy az előző évinél nagyobb áremelkedést, vagy a csökkenéssel szemben szinten maradást jelentett. A változások az energia-szektor áralakulásával, a mezőgazdasági, élelmiszeripari termeléssel és értékesítéssel, valamint a forint árfolyamváltozásaival függtek össze.