Az ipari termelés adatai szerint az Európai Unióban novemberben folytatódott a növekedési ütem lassulása. A hazai növekedés nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően gyors, az Európai Unió 25 tagállama közül, Lengyelország után a második legjelentősebb volt. Novemberben nőtt a magyar ipar belföldi értékesítése is, az első tizenegy hónap átlagában azonban a növekedés teljes egészében az exportértékesítés bővüléséből adódott. Az építőiparban is folytatódott az élénk növekedés, elsősorban az útépítések következtében.
A kiskereskedelmi forgalom volumene novemberben kevésbé nőtt az egy évvel azelőttihez képest, mint októberben. A lassuló növekedés elsősorban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalmát jellemezte. Ugyancsak lassult a kiskereskedelmi ágazatba nem tartozó gépjármű-kereskedelmi eladások növekedési üteme.
A folyó fizetési mérleg hiánya a III. negyedévben nagyobb mértékben nőtt az egy évvel korábbihoz képest, mint az első két negyedévben. Az itt elszámolt áruforgalom deficitje mind a III. negyedévben, mind az első kilenc hónapban együttesen kisebb, a szolgáltatások és a jövedelmek hiánya nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. Január-októberben az export volumene valamivel gyorsabban nőtt, mint a behozatalé, és az ütemkülönbség, a cserearányok csekély romlása ellenére, folyó euróban is megmutatkozott. Jelentősen nőtt az államháztartás hiánya is. Az utóbbi hónapokban a foglalkoztatottak száma csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélkülieké nőtt. A fogyasztói árak éves emelkedése meghaladta az előző évit, a decemberi elmaradt attól. A reálkereset némileg mérséklődött.