A fogyasztói árak az áfa 15%-os kulcsának 20%-ra történő emelése révén megugrottak, de az áfaváltozás nélkül is egyértelmű az inflatorikus hatás, és ennek erősödése. Szeptemberben az éves infláció megközelítette a 6%-os szintet. A drágulásban meghatározó szerepe volt az energiaárak és az élelmiszerárak emelkedésének, így nem tudott érvényesülni az olaj világpiaci árának visszaeséséből adódó dezinflációs hatás. Az ipari termelés továbbra is 10% körüli ütemben bővül, a legnagyobb húzóerőt változatlanul a járműgyártás adja, felhasználási oldalról pedig a közel 14%-kal bővülő ipari exportnak van meghatározó szerepe. Az építőipari termelés alakulása az év eleji mérséklődéssel stagnáló, vagy enyhén növekvő pályára állt. A kilátások inkább pozitívak, miután az épületek építésére irányuló rendelésállomány változatlanul jelentősen meghaladja az egy évvel korábbi szintet – a növekedés üteme több mint egy éve kétszámjegyű -, és a kiadott építési engedélyek száma is csökkenésből növekedésbe fordult. A kiskereskedelmi forgalomban folytatódott a trendnek megfelelő, stabil, 4-5% körüli bővülés, ami azonban elmarad az egy évvel korábbi, 7% körüli bővülési ütemtől. Jelentősebb erősödés mutatkozik a gyógyszerek és illatszerek, valamint a textil- és ruházati termékek forgalmában. A létszámcsökkenés a költségvetési szférában ugyan elkezdődtek, ennek ellenére csökkenés helyett tovább növekedett a közalkalmazottak átlagkeresete.