Az MKIK GVI és a Kopint-Tárki 2009 tavaszán kérdőíves kutatást folytatott 314 magyarországi vállalkozás körében, melynek célja a gazdasági válság hatásainak feltérképezése, valamint ezen hatások kivédésére tett, illetve tervezett vállalati ellenlépések felmérése volt.

Az adatok alapján elmondható, hogy legnagyobb arányban a közepes méretű, a nyugat-magyarországi székhelyű, az értékesítésük felénél kevesebbet exportáló, a tisztán magyar tulajdonban levő, valamint az építőiparban tevékenykedő vállalatok rendelkeznek banki hitellel. A bankhitelt felvett vállalatok 14%-a beruházási hitellel, 43%-a forgóeszköz-hitellel, 43%-a pedig mindkét típusú hitellel rendelkezik. Döntő többségük (81%-uk) forintban vett fel bankhitelt, 34%-uk euróban, 22%-uk svájci frankban, 2%-uk pedig egyéb valutában.

A kutatás során vizsgált vállalatok körülbelül egyharmada rendelkezett a kérdezés időpontjában banki devizahitellel. Az adatelemzésből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az alkalmazotti létszám növekedésével nő a devizában eladósodott cégek száma. A régiós bontásból az látszik, hogy – a forinthitelhez hasonlóan – a devizahitel is az ország nyugati részében a legelterjedtebb. Gazdasági ágak szerint az látható, hogy devizahitellel leggyakrabban a feldolgozóipar területén tevékenykedő vállalkozások rendelkeznek (37%).

Devizakitettség azon vállalatok esetében áll fenn, melyek rendelkeznek külföldi devizában felvett bankhitellel, de nem exportálnak. Ez mindössze a megkérdezett cégek 9,3%-ára volt igaz, ami a vállalatok óvatos pénzügyi magatartásának a jele.

A pénzügyi fegyelem vizsgálata során az derült ki, hogy legnagyobb arányban a kisebb méretű, a nyugat-magyarországi székhelyű, az értékesítésük felénél kevesebbet exportáló, a tisztán magyar tulajdonban levő, az alacsony árbevételű, valamint az építőiparban tevékenykedő vállalatok körében fordult elő, hogy üzleti partnereiknek vagy az államnak késve fizettek.

A megkérdezett vállalatok legnagyobb arányban kiadáscsökkentő eszközöket alkalmaztak a válság hatásainak enyhítésére: az általános költségcsökkentés mellett 36%-uk elhalasztotta tervezett beruházásait, közel egyharmaduk nem emelte vagy csökkentette alkalmazottainak bérét, és hasonló arányt tesznek ki azok a cégek, amelyek már leépítettek bizonyos – átmenetileg nélkülözhetőnek tűnő – szolgáltatásokat.