Kutatásaink
2011. június 1.Kutatás éve: 2011
Gazdasági Havi Tájékoztató

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A kormány javaslatára az Országgyűlés 2011-ben a magyar személyi jövedelemadózást több lényeges ponton megváltoztatta. Az ezzel kapcsolatos előzetes várakozás az volt, hogy senki sem fog rosszabbul járni az új rendszer bevezetésével, azonban több elemzés is rámutatott arra, hogy lesznek olyanok, akiknek – változatlan bruttó bérek mellett – nettó jövedelme csökkenni fog 2011-ben. Az MKIK GVI elemzésének célja, hogy bemutassa, hogy a kis- és közepes vállalkozások körében a dolgozókat hogyan érintette a 2011-től bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó, illetve milyen vállalatok dolgozóinál jár inkább a nettó bérek csökkenésével. Harmadik kérdésként annak vizsgálatára kerül sor, hogy a vállalkozások hogyan reagáltak a személyi jövedelemadózásban bekövetkezett változásokra, vagyis milyen vállalati alkalmazkodás volt megfigyelhető 2011 áprilisáig, az adatfelvétel lezárásáig.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kis-és közepes vállalkozások 36 százaléka nem növelte a dolgozók bruttó bérét 2011-ben. A vállalkozások nagyobb része viszont emelte a béreket. A cégek 27 százaléka esetében 5 százalék alatti, míg 36 százaléka esetében 5 százalék feletti a béremelés mértéke. A béremelés tényét és mértékét a vállalat üzleti helyzete és kilátásai befolyásolják számottevően: a kedvező üzleti kilátások nagyobb béremelést valószínűsítenek.

Az eredmények szerint a kis- és közepes vállalkozások 82 százalékánál találunk olyan dolgozót, akinek a reáljövedelme csökkenhetett az adórendszer 2011-ben bevezetett változtatása következtében. Azon vállalkozásoknál, amelyek tisztán magyar tulajdonban vannak, a foglalkoztatottak átlagosan 53%-át érintette így az új szja törvény, míg a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégeknél ez az arány csupán 36%.

A személyi jövedelemadó szabályok változása különböző alkalmazkodási lépéseket indíthat el a vállalatok körében. A cégek 52 százaléka saját bevallása szerint teljesen, további 19 százaléka részben kompenzálja a dolgozók kieső bérét. A maradék 29 százalék azonban egyáltalán nem tudja kárpótolni az érintett dolgozókat a kieső jövedelem miatt. A jó üzleti helyzetben lévő cégek teljesen, illetve részben kompenzálni tudják a kieső béreket, míg a rossz üzleti helyzetben lévők jellemzően nem képesek semmilyen kompenzációra.

Kapcsolódó dokumentum
  • Letöltés (tanulmány, pdf, 234.85 KB)
Kapcsolódó kutatási területGazdasági Havi Tájékoztató